Budapesti Sütők Lapja, 1941 (2. évfolyam, 1-23. szám)

1941-01-01 / 1. szám

BUDAPESTI SÜTŐK LAPJA. 2 tól (kereskedőtől, vendéglőstől, kifőzőtől, kávéstól, kávé­­mérőtől, kocsmárostól, utcai és más árustól) a neki szál­lított sütőipari terméket visszavennie, vagy friss sütő­ipari termékkel kicserélnie. (2) Az előbbi bekezdésben megállapított tiltó ren­delkezés következtében a viszonteladóknak nem szabad a sütőiparostól átvett sütőipari terméket a sütőiparosnak visszaadnia, vagy friss sütőipari termékkel kicserélnie. 6. §. (1) Búzát, továbbá búzának, rozsnak, kétsze­resnek és tengerinek emberi fogyasztásra alkalmas liszt­jét ipari célokra felhasználni tilos. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a búzából és az említett lisztekből emberi élvezetre közvetlenül alkalmas ipari készítmények elő­állítására. (2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés alól a földművelésügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértőleg kivételt engedélyezhet. 7. §. A földművelésügyi miniszter szükség esetén a búza- és rozslisztnek más termények lisztjeivel való keve­rését, továbbá a kenyérkészítésnél burgonyának, bur­­gonyalisztnek (buzogánypehelynek), vagy más termény őrleményének kötelező felhasználását elrendelheti. * Ipartestületünk elöljárósága december hó 18-án rendes havi elöljárósági ülését tartotta, majd decem­ber hó 19-ére az elnökség nagy értekezletet hívott össze. Mindkét megbeszélésen a január 2-án életbe­lépő korlátozási rendelet következtében beálló új helyzetről volt szó. A lényeges tudnivalókat az elő­zőkben közölt rendeletből még egyszer kiemeljük: A rendelet 5. §-a kimondja „a sütőiparosnak nem szabad a viszonteladótól (kereskedőtől, ven­déglőstől, kifőzőtől, kávéstól, kávéméréstől, kocs­márostól, utcai és más árustól) a neki szállított sütőipari terméket visszavennie, vagy friss sütő­ipari termékkel kicserélnie“. „Az előbbi bekezdésben megállapított tiltó rendelkezés következtében a viszonteladónak nem szabad sütőiparostól átvett sütőipari terméket a sütőiparosnak visszaadnia, vagy sütőipari termék­kel kicserélnie.“ „Az a sütőiparos, vagy felelős üzemvezető, aki az 5. §. rendelkezései ellenére sütőipari terméket visszavesz, kicserél, úgyszintén az a viszonteladó, aki ilyen sütőipari terméket visszavisz, kicserél, úgyszintén az a viszonteladó, aki ilyen sütőipari terméket neki evégből átad, kihágást követ el, melynek büntetése két hónapig, háború esetén hat hónapig terjedhető elzárás és 8000 pengőig terjed­hető pénzbüntetés. Az idézett rendelet félreérthetetlen rendelke­zése folytán tehát tilos sütőiparosnak a viszont­eladó részére szállított sütőipari terméknek visszavétele és úgy a sütőiparos, mint a viszont­eladó kihágást követ el, ha az árut visszaveszi, vagy kicseréli. Ugyanennek a rendeletnek 4. §-a kimondja, hogy 1941. évi január hó 2-től „Sütőüzemben a vizeszsemlyén kívül más péksüteményt, továbbá sütő- és cukrászüzemben 50°/o-nál több lisztet tar­talmazó kelt tésztát és süteményt — a kétszersült kivételével — készíteni és forgalombahozni tilos.“ A vizeszsemlye súlya 5 dkg-nál nagyobb nem lehet! A zsemlye készítéséhez tejet, vajat és sertés­zsírt felhasználni tilos. A rendelet 8. §-a értelmében a malmok kötele­sek a kötésre eladott liszt szállítási kötelezettségé­nek eleget tenni, olyan minőségű liszt szállítása ál­tal, amelynek őrlését a rendelet megengedi. Ismételten közöljük, hogy a rendelet értelmé­ben sütőiparosok kötelesek a kenyér címkéjén fel­tüntetni a sütőüzem nevét, valamint azt, hogy a ke­nyér milyen őrleményekből, milyen arányban és hány százalék burgonya vagy más termény őrlemé­nyének hozzáadásával készült. * Közöljük Budapest Székesfőváros Polgármes­terének 157.343/1940. IX. sz. alatt kelt rendeletét, amely szerint „A Budapesti Sütők Ipartestülete ál­tal kijelölt sütőiparosok kötelesek az utalvánnyal jelentkező ínségeseknek 1940 december 23-tól kez­­dődőleg a két hétre szóló utalványok 6 szelvényé­nek bevonása ellenében másodnaponként 80-80 dkg, a két hét alatt tehát összesen 4,80 kg egységes búzakenyérlisztből készült kifogástalan minőségű kenyeret ingyenesen kiadni.“ Amennyiben az ínséges 1 kg kenyeret kérne, úgy a sütőiparos jogosítva van 8 fillért felszámítani. Ipartestületünk azoknak a sütőiparosoknak, akik az ingyenkenyér-szelvény beváltására vállal­koztak, december hó 23-ától kezdődőleg 80 dkg ke­nyér kiszolgáltatása ellenében, vagyis szelvényen­ként 30 fillért fog téríteni. Az ingyenkenyér-szelvény beváltásával kapcso­latban az Ipartestülettel kötött korábbi megállapo­dás ily értelemben megváltozik és azok a sütőiparo­sok, akik ezen feltétel mellett nem hajlandók résztvenni az ingyenkenyér-szelvény további be­váltásban, kötelesek ezt írásban bejelenteni és az „Ingyenkenyér-szelvény beváltóhely“ feliratú táblát visszaszolgáltatni. .Amennyiben valaki az Ipartestülettel kötött megállapodás értelmében kötelezettséget vállal a Székesfőváros Polgármestere által kibocsátott ingyenkenyér-szelvény beváltására és nem jelenti ki, hogy ezen akcióban tovább részt venni nem kí­ván, úgy a megállapodást fenti változtatással köl­csönösen továbbra is érvényben állónak tekintjük. Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek R.-T. Szeszélesztő-gyár, szeszfinomító, denaturálótelep, likőr- és rumgyár, vegyészeti gyár BUDAPEST, Vill., ÖRÖMVÖLGY­ UTCA 8. Alapittatott 1852 évben. Sürgönyeim: „HEKIRT" Budapest. Telefon: 143—785. Ajánlja: kiváló minőségű, tiszta szeszélesztőjét, továbbá: EGMA likőr- és rumkülönlegességeit.

Next