Budapesti Sütők Lapja, 1941 (2. évfolyam, 1-23. szám)
1941-01-01 / 1. szám
BUDAPESTI SÜTŐK LAPJA Megalakult a Budapesti Keresztény Sütőiparosok Szövetsége. A Budapesti Sütők Ipartestülete székházában nagy érdeklődés mellett folyt le a Budapesti Keresztény Sütőiparosok Szövetségének alakuló közgyűlése. A közgyűlésen megjelent a kormánypárt részéről Bárczay Ferenc titkos tanácsos, a MÉP vezérhelyettese, az iparügyi minisztert vitéz dr. Guothfalvy Zoltán miniszteri tanácsos, földmívelésügyi minisztert Bárczay János államtitkár képviselte; jelen volt: Jurcsek Béla termelési kormánybiztos, Ilovszky János, a Baross Szövetség elnöke, Pellegriny Félix, a Futura ügyvezető igazgatója, a Magyar Őskeresztény Malmok Szövetsége pedig küldöttséggel képviseltette magát. Az alakuló közgyűlésen a budapesti keresztény sütőüzem-tulajdonosok legnagyobb része résztvett és bejelentette csatlakozását az új szövetséghez, melynek célja a keresztény gazdasági érdekek megvédése, valamint az anyagbeszerzési nehézségek megszüntetése. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel mondotta ki az új szövetség megalakulását. Varga József iparügyi miniszter, Kádas Károly és Kacsóh Bálint államtitkárok üdvözletét vitéz dr. Guothfalvy Zoltán tolmácsolta az alakuló közgyűlésnek és ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a keresztény sütőiparosok szervezkedése révén foglalhatja csak el a keresztény sütőipar az őt megillető helyet. Ilovszky János a Baross Szövetség megértő és és áldozatkész támogatását helyezte kilátásba. A Szövetség elnökévé Miskolczy István országgyűlési képviselőt, főtitkárává dr. Karácsony Andrást választották meg. Miskolczy István elnöki székfoglaló beszédében megfogadta, hogy minden erejével az új Szövetség gazdasági érdekeinek megvédését fogja kiharcolni. A közgyűlés után a megválasztott intéző bizottság azonnal megtárgyalta a jelenlegi lisztellátás nehézségeit és megoldásra vezető utat keresett. A kisiparosság kereseti helyzete a legújabb adóstatisztika szerint. Néhány héttel ezelőtt napvilágot látott az adóstatisztika IX. 1938-as füzete, amelyben nemcsak a szoros értelemben vett adópolitikáról találunk érdekes adatokat, hanem önként értetődően a gazdasági élet alanyairól is, így érdekes összefoglalásokat találunk a füzetben a kézműiparosok adózására vonatkozólag is és a kereseti adózásra vonatkozó kimutatás már évek óta fontos dokumentum azok számára, akik a kézműiparosok helyzetével foglalkoznak. Tudvalevő, hogy úgy az általános kereseti, mint a jövedelem- és vagyonadók szempontjából az adóalanyok két nagy csoportban foglaltatnak össze. Az egyikbe a rögzített adózók tartoznak, vagyis azok a kisebb adózók, akiknek adóalapját jogérvényesen megállapították, s azután ha kereseti és vagyoni viszonyaikban lényeges változás nem következik be, adóalapaik rögzítve marad mindaddig, amíg vagy az adózó, vagy a kincstár ezt a rögzített adóalapot fel nem mondja. A második csoportba azok az adózók tartoznak, akiknek még adójuk nem lehet rögzítve, mert valamely oknál fogva adóalapjuk újonnan vettetett ki. Az adóstatisztika 221.148 kézműiparost tart számon. Ezek közül rögzítve van az adója 161.263- nak, vagyis 73%-nak, míg 59.885 iparosnak, tehát az összes iparosság 27%-ának adóját újonnan vetették ki. Nézzük már most először is, hogy a két főcsoporton belül milyen képet nyerünk az iparosok kereseti helyzetéről. Meg kell jegyezni, hogy a kereseti adóról szóló hivatalos összeállítás értelmében a segéd nélkül dolgozó önálló kézműiparosok évi jövedelme általában 500—1000-ben állapítható meg az általános kereseti adó alapjának céljára. Az adóstatisztika meggyőz mindenkit arról, hogy az iparosok közül kerek számban mintegy 100.000-nél csak 500 P adóalapig következhetett be a rögzítés, vagyis ezek keresete a feltételezett átlagot nem érte el. Az átlagos 500—1000 P-s keresete 37.416 iparosnak ZÚZOTT BURGONYA HELYETT használjon részben vagy egészbenBURGONYÁS HÓPELYHET BIVAREXMŰVEK, Budapest, V., Alkotmány utca tó.