Budapesti Sütők Lapja, 1943 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1943-01-01 / 1. szám

80 fős LAPJA3 budapesti szabályok már két éve érvényben vannak, s így bőséges tapasztalat áll rendelkezésre az egyes felmerült kérdések egységes alapon való elbírálásához. Ez ügyben kama­ránkhoz eddig is számos kérdéssel fordultak és így indo­koltnak mutatkozott, hogy a kamara a fölmerült kérdé­seket egységes kezelés és elintézés céljából az ipartestü­letek kiküldötteivel megbeszélje. Az értekezleten a vo­natkozó jogszabályok ismertetése mellett a kamara a pénzügyi hatóságok a fentiekre vonatkozó észrevételeit szintén ismertette. Az értekezlet folyamán felvetett szá­mos kérdés bizonyította, hogy az itt felmerült kérdések megbeszélése minden tekintetben hasznos és indokolt volt. Kamaránk ez ügyben úgy döntött, hogy a tételes adóztatásban részesíthető egyes szakmák jegyzékének tisztázása érdekében a vidéki kereskedelmi és ipar­kamaráktól tájékoztatást fog beszerezni. Az értekezlet alkalmával végül a kamara azt is kifejezésre juttatta, hogy minden további felvilágosítással készséggel áll az említett feladatok elvégzésére kötelezett ipartestületek rendelkezésére, és szükség esetén az illetékes pénzügyi hatóságoknál is segítségül lesz, ha valamely elvi kérdés tisztázásáról van szó. Az iparjogosítvány visszavonásának szabályai színleges iparűzés esetén. Az 5010/1942. M. E. sz. rendelet értelmében az illetékes iparhatóság az iparigazolványt, illetőleg az iparengedélyt visszavonja attól, aki az iparjogosítvány alapján az ipar gyakorlását más, az ipar gyakorlására fennálló jogszabályok szerint nem jogosított személy­nek teszi lehetővé, s az ilyen személy a visszavonást elrendelő véghatározat jogerőre emelkedésétől számított 3 év alatt csak az illetékes miniszter kivételes méltány­lást érdemlő esetben adott engedélye alapján kaphat iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt. Az említett kormányrendelet végrehajtásaképen a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr 124.000/1942. H. I. M. sz. leiratával részletesen szabályozta a hasonló esetekben követendő eljárást. A miniszteri leirat szerint azt, hogy az adott eset­ben színleges iparűzés fennforog-e vagy sem, az eset összes ténykörülményeinek pontos mérlegelése alapján kell elbírálni. Minthogy a színleges és a tényleges ipar­­űzők közötti jogviszony valóságos tartalma a hatóság előtt rendszerint ismeretlen, s ezt a felek gyakran úgy igyekeznek palástolni, hogy az, aki ipar­jogosítványt nem kaphat — vagyis a zsidó fél —, mint alkalmazott szerepel, a hatóságoknak a színleges iparűzést külső tényektől levonható következtetések alapján kell meg­állapítani. Ennél a vizsgálatnál a hatóságnak segítségére lehet a 4410/1942. M. E. sz. rendeletnek az a rendelke­zése, hogy ha valamely üzemben az értelmiségi munka­körben foglalkozottak száma 5-nél kevesebb, értelmi­ségi munkakörben 1 zsidót is csak akkor lehet alkal­mazni, ha értelmiségi munkakörben nemzsidó is van foglalkoztatva, ilyen esetekben pedig feltehető, hogy a keresztény alkalmazott az üzleti viszonyokról a tény­leges helyzetnek megfelelő felvilágosítást ad és ezen keresztül a színleges iparűzés felderíthető. Színleges iparűzésre mutat, ha a nemzsidó iparos­nál (kereskedőnél) az áru beszerzését, eladását, a pénz kezelését, a könyvek vezetését, az üzlet, az üzem vagy a raktárhelyiség kulcsának őrzését, az alkalmazottak felvételét és elbocsátását, a munka beosztását, irányí­tását, az áru elszállítását, az áru feletti rendelkezést, tehát az üzlet, vagy üzem vezetését kizárólag vagy túlnyomórészt zsidó végzi. A színleges iparűzésnek egyik jellemző külső tünete több esetben az, hogy a nemzsidó iparos (kereskedő) üzletét, vagy üzemét szombaton rendszeresen zárva tartja, ami arra mutat, hogy a bujtatott zsidó ezen a napon ipari (kereskedelmi) tevékenységet nem folytat és ezért az üzlet, vagy üzem nyitvatartását nem engedi meg. A színleges iparűzés vizsgálatánál figyelemmel kell lenni az iparjogosítvánnyal rendelkező, továbbá a bujta­tott zsidó alkalmazott személyi és vagyoni viszonyaira is. Így, ha valamely ipari (kereskedelmi) vállalkozásnál az ipar­jogosítvánnyal rendelkező teljesen vagyontalan, szaktudása nincs, vagy egészen hiányos, vagy szellemi képessége igen alacsony, alaposan feltehető, hogy az ilyen iparos (kereskedő) azt a legtöbbször kifelé alkal­mazottként szereplő zsidót bujtatja, akinek a gyakorlott ipari (kereskedelmi) szakmában hosszú gyakorlata van és amellett a vállalkozáshoz megfelelő anyagi eszközök­kel is rendelkezik. Fokozott figyelemmel kell kísérni azoknak a zsidók­nak tevékenységét, akik eddigi ipari (kereskedelmi) foglalkozásukat hatósági intézkedés (pl. az iparjogosít- Dagasztógép olcsón eladó Reisz Sándor, Dob­ utca 107. Telefon: 426—327. GSCHWINDT-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár r.-t. ALAPITTATOn 1854 BUDAPEST — BUDAFOK—NAGYKÖRÖS AUPITTATOTT 1854 Felhívja a tisztelt fogyasztóközönség szíves figyelmét elismerten elsőrendű élesztő- és rumgyártmányaira, valamint zamatos cognac- és gyümölcspárlataira, úgyszintén kiválóan finom likőrkülönlegességeire.

Next