Budapesti Sütők Lapja, 1943 (4. évfolyam, 1-23. szám)
1943-01-01 / 1. szám
80 fős LAPJA3 budapesti szabályok már két éve érvényben vannak, s így bőséges tapasztalat áll rendelkezésre az egyes felmerült kérdések egységes alapon való elbírálásához. Ez ügyben kamaránkhoz eddig is számos kérdéssel fordultak és így indokoltnak mutatkozott, hogy a kamara a fölmerült kérdéseket egységes kezelés és elintézés céljából az ipartestületek kiküldötteivel megbeszélje. Az értekezleten a vonatkozó jogszabályok ismertetése mellett a kamara a pénzügyi hatóságok a fentiekre vonatkozó észrevételeit szintén ismertette. Az értekezlet folyamán felvetett számos kérdés bizonyította, hogy az itt felmerült kérdések megbeszélése minden tekintetben hasznos és indokolt volt. Kamaránk ez ügyben úgy döntött, hogy a tételes adóztatásban részesíthető egyes szakmák jegyzékének tisztázása érdekében a vidéki kereskedelmi és iparkamaráktól tájékoztatást fog beszerezni. Az értekezlet alkalmával végül a kamara azt is kifejezésre juttatta, hogy minden további felvilágosítással készséggel áll az említett feladatok elvégzésére kötelezett ipartestületek rendelkezésére, és szükség esetén az illetékes pénzügyi hatóságoknál is segítségül lesz, ha valamely elvi kérdés tisztázásáról van szó. Az iparjogosítvány visszavonásának szabályai színleges iparűzés esetén. Az 5010/1942. M. E. sz. rendelet értelmében az illetékes iparhatóság az iparigazolványt, illetőleg az iparengedélyt visszavonja attól, aki az iparjogosítvány alapján az ipar gyakorlását más, az ipar gyakorlására fennálló jogszabályok szerint nem jogosított személynek teszi lehetővé, s az ilyen személy a visszavonást elrendelő véghatározat jogerőre emelkedésétől számított 3 év alatt csak az illetékes miniszter kivételes méltánylást érdemlő esetben adott engedélye alapján kaphat iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt. Az említett kormányrendelet végrehajtásaképen a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr 124.000/1942. H. I. M. sz. leiratával részletesen szabályozta a hasonló esetekben követendő eljárást. A miniszteri leirat szerint azt, hogy az adott esetben színleges iparűzés fennforog-e vagy sem, az eset összes ténykörülményeinek pontos mérlegelése alapján kell elbírálni. Minthogy a színleges és a tényleges iparűzők közötti jogviszony valóságos tartalma a hatóság előtt rendszerint ismeretlen, s ezt a felek gyakran úgy igyekeznek palástolni, hogy az, aki iparjogosítványt nem kaphat — vagyis a zsidó fél —, mint alkalmazott szerepel, a hatóságoknak a színleges iparűzést külső tényektől levonható következtetések alapján kell megállapítani. Ennél a vizsgálatnál a hatóságnak segítségére lehet a 4410/1942. M. E. sz. rendeletnek az a rendelkezése, hogy ha valamely üzemben az értelmiségi munkakörben foglalkozottak száma 5-nél kevesebb, értelmiségi munkakörben 1 zsidót is csak akkor lehet alkalmazni, ha értelmiségi munkakörben nemzsidó is van foglalkoztatva, ilyen esetekben pedig feltehető, hogy a keresztény alkalmazott az üzleti viszonyokról a tényleges helyzetnek megfelelő felvilágosítást ad és ezen keresztül a színleges iparűzés felderíthető. Színleges iparűzésre mutat, ha a nemzsidó iparosnál (kereskedőnél) az áru beszerzését, eladását, a pénz kezelését, a könyvek vezetését, az üzlet, az üzem vagy a raktárhelyiség kulcsának őrzését, az alkalmazottak felvételét és elbocsátását, a munka beosztását, irányítását, az áru elszállítását, az áru feletti rendelkezést, tehát az üzlet, vagy üzem vezetését kizárólag vagy túlnyomórészt zsidó végzi. A színleges iparűzésnek egyik jellemző külső tünete több esetben az, hogy a nemzsidó iparos (kereskedő) üzletét, vagy üzemét szombaton rendszeresen zárva tartja, ami arra mutat, hogy a bujtatott zsidó ezen a napon ipari (kereskedelmi) tevékenységet nem folytat és ezért az üzlet, vagy üzem nyitvatartását nem engedi meg. A színleges iparűzés vizsgálatánál figyelemmel kell lenni az iparjogosítvánnyal rendelkező, továbbá a bujtatott zsidó alkalmazott személyi és vagyoni viszonyaira is. Így, ha valamely ipari (kereskedelmi) vállalkozásnál az iparjogosítvánnyal rendelkező teljesen vagyontalan, szaktudása nincs, vagy egészen hiányos, vagy szellemi képessége igen alacsony, alaposan feltehető, hogy az ilyen iparos (kereskedő) azt a legtöbbször kifelé alkalmazottként szereplő zsidót bujtatja, akinek a gyakorlott ipari (kereskedelmi) szakmában hosszú gyakorlata van és amellett a vállalkozáshoz megfelelő anyagi eszközökkel is rendelkezik. Fokozott figyelemmel kell kísérni azoknak a zsidóknak tevékenységét, akik eddigi ipari (kereskedelmi) foglalkozásukat hatósági intézkedés (pl. az iparjogosít- Dagasztógép olcsón eladó Reisz Sándor, Dob utca 107. Telefon: 426—327. GSCHWINDT-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár r.-t. ALAPITTATOn 1854 BUDAPEST — BUDAFOK—NAGYKÖRÖS AUPITTATOTT 1854 Felhívja a tisztelt fogyasztóközönség szíves figyelmét elismerten elsőrendű élesztő- és rumgyártmányaira, valamint zamatos cognac- és gyümölcspárlataira, úgyszintén kiválóan finom likőrkülönlegességeire.