Búvár, 1942 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-01 / 1. szám
/) t ■ 1200 100 foo ¥. ELŐFIZETÉSI ÁRA EGÉSZ ÉVRE P 9-60 EGYES SZÁM ÁRA 90 FILLÉR Megjelenik havonta 1942. JANUÁR SZERKESZTŐSÉG BUDAPEST, IV., REÁLTANODA-U. 5. Telefon: 185-617,185-618 KIADÓHIVATAL IV., EGYETEM-U. 4. Vil. ÉVF. 1. SZÁM A MÁTYÁS VISEGRÁDI DÍSZUDVARA írta ZSITVAY TIBOR Anjou királyaink kedvelt visegrádi palotáján Zsigmond is, Mátyás is a haladó kor ízlését követő változtatásokat hajtott végre. Az eddig feltárt romok nemcsak a díszítő elemek korszerű kiegészüléséről és átalakításáról, hanem az épületsor gyökeres szerkezeti átalakításáról és kibővítéséről is tanúskodnak. Az első emelet második termének hátsó falán, (a vélt házikápolnában) négy méternél valamivel nagyobb magasságban román ízlésre valló, régen befalazott kicsiny ablak nyomai látszanak és hasonló nyomok mutatkoznak a következő (3.) teremben is. Közel áll a feltevés, hogy ezek az ablakok eredetileg a régi második emelet nyílásai voltak, amelyeket akkor falaztak be, amikor a kezdetben csak háromméteres régi első emelet gerendamennyezetét eltávolították és az emeletsort — a felette levő beléolvasztásával, — rá dongaboltozatot emelve, hat méterre magasították. Hogy ez a nagyszabású átépítés pontosan mikor történt, ezen a kérdésen — amíg csak a boltívek ismétlődő gyámkövein kívül egyéb kormeghatározó emlék kétségtelenül el nem dönti — a műtörténészek még vitatkozhatnak. A díszudvart övező csarnok — vagy mint Oláh érsek nevezi: a loggiák — kései gótikája és a korai renaissance minden megmaradt emléke azonban már hangosan beszél a nagy Mátyás ragyogó alkotó szelleméről. A nyitott díszudvar, amelynek közepén a vörösmárvány szökőkút állott, 135x11 méter négyszöget alkot, amelyet a főépület előtt 280 méter, kétoldalt és elől (a Duna felé) 3-25 méter széles csarnokfolyosó (loggia) vesz körül. Felette nyitott terrasz lehetett, ahonnét bejárás volt a vele egyszinten lévő első emeleti helyiségekbe. Az udvar két oldalán is helyiségek voltak , legalább is a földszinten, ahol a falak több mint két méter magasságban — egyenletesen leborotválva — ma is megvannak. Lehet, hogy az U-alakban három oldalról zárkózó épületek között eredetileg 216x184 méter terjedelmű nyílt udvar volt és az övező csarnokfolyosót csak később építették bele. Bár a főépület előtti folyosó belső falán végig olyan kőpados, félköríves ikerfülkék húzódnak, amilyenekhez hasonlókat eddig kapubejáratok és folyosók (tehát fedett váró-, vagy őrzőhelyiségek) maradványaiból ismertünk és így valószínű, hogy a Matyis-korabeli monumentális átépítést megelőzően is volt az épületek előtt végigvonuló, valamilyen fedett helyiség. Erre vall az is, hogy az udvar déli oldalán álló épületet 3 méter széles, olyan zárt folyosó szeli át és nyújt Zsigmond-korabeli vörösmárvány országcímer Schulek János fényképe A díszudvar a csarnokfolyosóval, kétoldalt a földszinti, mögötte I. emeleti helyiségek. Jobbra a várkápolna szentélye, előtte a függőkert és a nyílt díszlépcső. Schulek János vázlatai IV az P- P-rO.