Cipőszemle, 1934 (14. évfolyam, 7-24. szám)

1934-04-10 / 7. szám

1934 április hó 10 CIPŐSZEMIO SCHMOLL- PASTA Gyártja: Schmoll és Kallós Részvénytársaság Budapest, V., Véső ucca 7 Telefon: Lipót 90-9-37 Rottenberg Il­doboxüxemeB­­­DAPEST VII, Holt ucca 73. Tel: 38­0-83 CIPŐDOBOZOK állandóan raktáron és legolcsóbban A­z idegenforgalmi propaganda A Cipőkereskedők Egyesülete az idegenfor­galom és árupiac egybekapcsolása érdekében Már több ízben foglalkoztunk azzal az egyesületi kezdeményezéssel, amely szerint rámutattunk arra, hogy milyen óriási jelen­tőséggel bír az, hogy az idegenforgalomba a magyar árupiac propagálását nagyobb ará­nyokban bekapcsolják. A kereskedelemügyi minisztérium Egye­sületünket bízta meg, hogy a többi érdekelt ruházati szakmák bevonásával tegyen részle­tes javaslatot, milyen módon lehtséges az áru­piac jelentősebb élénkítése az idegenforgalom által. A Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesülete április 11-én egybehívta az összes­­ ruházati és divatáru szakmákat, ahol az ér­dekképviseleti kiküldöttek Kálmán Andor el­nök vezetésével tárgyalták dr. Vágó Gyula ügyvezető titkár által beterejsztett részletes javaslatokat. Az értekezlet határozatának megfelelően a kereskedelemügyi minisztériumhoz az Egyesület a következő felterjesztést intézte: „A magyar kereskedelemnek az idegenforga­lomba való hathatósabb bekapcsolódása érdeké­ben Nagyméltóságod volt kegyes Egyesületünk­höz intézett 135.418/VII.—1933. számú leiratában bizonyos intézkedéseket foganatosítani. Mély tisztelettel bejelentjük, hogy az érde­kelt divatszakmákkal kapcsolatosan beható meg­beszéléseket folytattunk és ennek alapján az ér­dekelt szakmák a következő kérést terjesztik fel Egyesületünk útján Nagyméltóságodhoz, kegyes pártfogolás céljából. Múlhatatlanul szükséges, hogy a külföldiek programmja úgy állíttassák össze, hogy a még legrövidebb időt töltő külföldieknek is legyen egy szabad délutánjuk, amely alatt a vásárlásai­kat elintézhetik és általában tájékozódást szerez­hetnek a budapesti piac alakulásáról. E célból még a „3 nap Budapesten“ bevált igen értékes mozgalomban is egy délután, 2—6 óra között sza­badon hagyandó. Az autóarok vezetői utasítandók arra, hogy a főváros fontosabb kereskedő­negyedeiben Van 1 órára állanak meg és hívják fel a kedvező vá­sárlási alkalomra a külföldi utasközönség figyel­mét. Rendkívül nagy nehézséget okoz, hogy a 6.210/1931. M. E. számú rendelet értelmében a külföldre kiszállított áruk ellenértékét a Magyar Nemzeti Banknak be kell szolgáltatni. Igen sűrűn fordul elő, hogy külföldiek bizonyos árucikkeket (cipőt, ruhát, stb.) mérték szerint rendelnek az­zal az utasítással, hogy az árut postacsomagban küldjék el külföldre. Az áru ellenértékét a meg­rendelés alkalmával már kifizették, úgy, hogy az exporból a kereskedőknek vagy iparosoknak ú. n. exportvalutájuk nincs. Az ú. n. transzferpénzekből a Magyar Nem­zeti Bank a külföldi hitelező, vagy a külföldi hi­telező megbízottjának magyarországi tartózkodá­sára egy nagyobb összeget bocsájt rendelkezésre, ugyanakkor adassék mód, hogy az itt eszközölt áru­bevásárlásokból a kereskedők és iparosok je­lentékeny előnyöket élvezhessenek. Kérjük tehát Nagyméltóságodat, kegyesked­jék olyan rendelkezést kezdeményezni, amely szerint a detail-kereskedelmi és kisipari forgalom exportja mentesíttessék az ú. n. export-valuta be­­szolgáltatási kötelezettsége alól. Szükségesnek tartjuk, hogy mód adassék, hogy az érdekelt divatszakmák idegen nyelven szerkesztett nívós tájékoztató-füzetekben ismer­tessék az iparágak magas fejlettségi fokát és, ez­zel kapcsolatban rámutassanak arra, hogy külföl­diek szükségleteiket előnyösen szerezhetik be. Igen célirányosnak tartjuk, hogy ha egy ú. n. állandó mintakiállítás rendeztetnék a város bel­területén, ahol a külföldiek a jellegzetes magyar áru beszerzéséről kellő tájékoztatást nyerhetnek. Kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék oda­hatni, hogy mindazok az intézmények, ahol az idegenforgalom kérdéseit irányítják, gyakorlati kereskedőket a munkálatokba bevonjanak“ Értem!.. Nem értem !.. Értem, hogy van Budapesten egy detail­­kereskedő cég, amelyik 1933. évben 11.000 pár külföldi cipőt importált és azt üzleteiben a páronkénti kb. P 8.50 vám, fuvar és egyéb költségek ellenére, haszonnal tudja értékesí­teni. Nem értem, hogy miért olyan nagy azok­nak a detailkereskedőknek a száma, akik szinte szuggerálják önmaguknak, hogy P 8.50- nél magasabb áron nem lehet cipőt eladni. Értem, hogy az alkunélküli szabott el­adási áraknak tántoríthatatlan hívei azok a kereskedők, akik ezt az üzleti elvet a gya­korlatban űzik és hatásait élvezik. Nem értem, hogy miért húzódoznak a szabott árak bevezetésétől mégis oly sokan akkor, amikor számokkal, tényekkel bizo­nyítható, hogy a legnagyobb ritkaságok közé tartozik az alkunélküli, szabott árakkal dol­gozó kereskedők inzolvenciája vagy csődje, viszont a szakmai inzolvenciák 98%-át olyan cégek jelentették, ahol nem voltak szabott árak és végnélküli alkudozás volt lehetséges. Értem, hogy egyik legújabban alakult hazai házicipőgyárnak 13.000 kg. súlyú ex­portja volt az 1933. évben. Nem értem, hogy ez az exporttétel miért szerepel a hivatalos kimutatásban, mint „szőrme bőrrel feldolgozva“ s miért nem sze­repel mint házicipő. Értem, hogy vannak különböző export­­visszatérítési kulcsok. Nem értem, hogy ha szőrme a cipő, miért nem cipő a szőrme. Értem, hogy vannak könnyű felfogású emberek. Nem értem, hogy lehet valaki olyan ért­hetetlen, mint e sorok írója. Tibor Andor: 3 Rádió Cipőgyá­r M. kit. szabadalmazott legtöké­letesebb I­nd­ta I pbetétes gyermekci­pőke­t gy­á­r­tj­a! EB eb ESaaaaa nyáricipő sportcipő divatcipő tennissseipő tornacipő asz 1934-es idény sszenszációja Magyarországi f­óelárusító: Gmergé és Palm­a kaucsuk RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Sas ucca 18 a a a aaaaaaaaaaa ; i ■ 'ffi : «A Legfőbb ! Legolcsóbb ! Legmegbi­ffatóbb ! 70.moor erparna és FISCHER LÁSZLÓ BUDAPEST, Wesselényi u. 75 Tel. 39-3-57 Interurbán 37-0-54

Next