Cipőszemle, 1934 (14. évfolyam, 7-24. szám)
1934-04-10 / 7. szám
1934 április hó 10 CIPŐSZEMIO SCHMOLL- PASTA Gyártja: Schmoll és Kallós Részvénytársaság Budapest, V., Véső ucca 7 Telefon: Lipót 90-9-37 Rottenberg IldoboxüxemeBDAPEST VII, Holt ucca 73. Tel: 380-83 CIPŐDOBOZOK állandóan raktáron és legolcsóbban Az idegenforgalmi propaganda A Cipőkereskedők Egyesülete az idegenforgalom és árupiac egybekapcsolása érdekében Már több ízben foglalkoztunk azzal az egyesületi kezdeményezéssel, amely szerint rámutattunk arra, hogy milyen óriási jelentőséggel bír az, hogy az idegenforgalomba a magyar árupiac propagálását nagyobb arányokban bekapcsolják. A kereskedelemügyi minisztérium Egyesületünket bízta meg, hogy a többi érdekelt ruházati szakmák bevonásával tegyen részletes javaslatot, milyen módon lehtséges az árupiac jelentősebb élénkítése az idegenforgalom által. A Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesülete április 11-én egybehívta az összes ruházati és divatáru szakmákat, ahol az érdekképviseleti kiküldöttek Kálmán Andor elnök vezetésével tárgyalták dr. Vágó Gyula ügyvezető titkár által beterejsztett részletes javaslatokat. Az értekezlet határozatának megfelelően a kereskedelemügyi minisztériumhoz az Egyesület a következő felterjesztést intézte: „A magyar kereskedelemnek az idegenforgalomba való hathatósabb bekapcsolódása érdekében Nagyméltóságod volt kegyes Egyesületünkhöz intézett 135.418/VII.—1933. számú leiratában bizonyos intézkedéseket foganatosítani. Mély tisztelettel bejelentjük, hogy az érdekelt divatszakmákkal kapcsolatosan beható megbeszéléseket folytattunk és ennek alapján az érdekelt szakmák a következő kérést terjesztik fel Egyesületünk útján Nagyméltóságodhoz, kegyes pártfogolás céljából. Múlhatatlanul szükséges, hogy a külföldiek programmja úgy állíttassák össze, hogy a még legrövidebb időt töltő külföldieknek is legyen egy szabad délutánjuk, amely alatt a vásárlásaikat elintézhetik és általában tájékozódást szerezhetnek a budapesti piac alakulásáról. E célból még a „3 nap Budapesten“ bevált igen értékes mozgalomban is egy délután, 2—6 óra között szabadon hagyandó. Az autóarok vezetői utasítandók arra, hogy a főváros fontosabb kereskedőnegyedeiben Van 1 órára állanak meg és hívják fel a kedvező vásárlási alkalomra a külföldi utasközönség figyelmét. Rendkívül nagy nehézséget okoz, hogy a 6.210/1931. M. E. számú rendelet értelmében a külföldre kiszállított áruk ellenértékét a Magyar Nemzeti Banknak be kell szolgáltatni. Igen sűrűn fordul elő, hogy külföldiek bizonyos árucikkeket (cipőt, ruhát, stb.) mérték szerint rendelnek azzal az utasítással, hogy az árut postacsomagban küldjék el külföldre. Az áru ellenértékét a megrendelés alkalmával már kifizették, úgy, hogy az exporból a kereskedőknek vagy iparosoknak ú. n. exportvalutájuk nincs. Az ú. n. transzferpénzekből a Magyar Nemzeti Bank a külföldi hitelező, vagy a külföldi hitelező megbízottjának magyarországi tartózkodására egy nagyobb összeget bocsájt rendelkezésre, ugyanakkor adassék mód, hogy az itt eszközölt árubevásárlásokból a kereskedők és iparosok jelentékeny előnyöket élvezhessenek. Kérjük tehát Nagyméltóságodat, kegyeskedjék olyan rendelkezést kezdeményezni, amely szerint a detail-kereskedelmi és kisipari forgalom exportja mentesíttessék az ú. n. export-valuta beszolgáltatási kötelezettsége alól. Szükségesnek tartjuk, hogy mód adassék, hogy az érdekelt divatszakmák idegen nyelven szerkesztett nívós tájékoztató-füzetekben ismertessék az iparágak magas fejlettségi fokát és, ezzel kapcsolatban rámutassanak arra, hogy külföldiek szükségleteiket előnyösen szerezhetik be. Igen célirányosnak tartjuk, hogy ha egy ú. n. állandó mintakiállítás rendeztetnék a város belterületén, ahol a külföldiek a jellegzetes magyar áru beszerzéséről kellő tájékoztatást nyerhetnek. Kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék odahatni, hogy mindazok az intézmények, ahol az idegenforgalom kérdéseit irányítják, gyakorlati kereskedőket a munkálatokba bevonjanak“ Értem!.. Nem értem !.. Értem, hogy van Budapesten egy detailkereskedő cég, amelyik 1933. évben 11.000 pár külföldi cipőt importált és azt üzleteiben a páronkénti kb. P 8.50 vám, fuvar és egyéb költségek ellenére, haszonnal tudja értékesíteni. Nem értem, hogy miért olyan nagy azoknak a detailkereskedőknek a száma, akik szinte szuggerálják önmaguknak, hogy P 8.50- nél magasabb áron nem lehet cipőt eladni. Értem, hogy az alkunélküli szabott eladási áraknak tántoríthatatlan hívei azok a kereskedők, akik ezt az üzleti elvet a gyakorlatban űzik és hatásait élvezik. Nem értem, hogy miért húzódoznak a szabott árak bevezetésétől mégis oly sokan akkor, amikor számokkal, tényekkel bizonyítható, hogy a legnagyobb ritkaságok közé tartozik az alkunélküli, szabott árakkal dolgozó kereskedők inzolvenciája vagy csődje, viszont a szakmai inzolvenciák 98%-át olyan cégek jelentették, ahol nem voltak szabott árak és végnélküli alkudozás volt lehetséges. Értem, hogy egyik legújabban alakult hazai házicipőgyárnak 13.000 kg. súlyú exportja volt az 1933. évben. Nem értem, hogy ez az exporttétel miért szerepel a hivatalos kimutatásban, mint „szőrme bőrrel feldolgozva“ s miért nem szerepel mint házicipő. Értem, hogy vannak különböző exportvisszatérítési kulcsok. Nem értem, hogy ha szőrme a cipő, miért nem cipő a szőrme. Értem, hogy vannak könnyű felfogású emberek. Nem értem, hogy lehet valaki olyan érthetetlen, mint e sorok írója. Tibor Andor: 3 Rádió Cipőgyár M. kit. szabadalmazott legtökéletesebb Indta I pbetétes gyermekcipőket gyártja! EB eb ESaaaaa nyáricipő sportcipő divatcipő tennissseipő tornacipő asz 1934-es idény sszenszációja Magyarországi fóelárusító: Gmergé és Palma kaucsuk RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Sas ucca 18 a a a aaaaaaaaaaa ; i ■ 'ffi : «A Legfőbb ! Legolcsóbb ! Legmegbiffatóbb ! 70.moor erparna és FISCHER LÁSZLÓ BUDAPEST, Wesselényi u. 75 Tel. 39-3-57 Interurbán 37-0-54