Cipőszemle, 1935 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-15 / 1. szám
1915 január hó 15 _____ CIPŐSZEMi *lisenötiMUc évfolyamát kezdi a Cipőszemle. 15 esztendő a szakma életében olyan súlyos harcok és átalakulások sorozatát jelenti, amelyhez hasonlót a szakma még át nem élt. Még élénken emlékünkben él a lap alapítójának, dr. Kollmann Márton fáradhatatlan munkássága és küzdelme, amellyel nagyon súlyos és a mindinkább súlyosbodó körülmények között fennen lobogtatta a kereskedelem szabadságáért kibontott zászlót és hogy időközben sorainkból — a mi fájdalmunkra — eltávozott, folytatjuk a harcot a szakma egyetemes célkitűzéseiért. Szaklapunk nemcsak regisztrált, nemcsak az eseményekről számolt be, hanem harcolt a cipőszakma fejlesztéséért és különösen a cipőkereskedelem bajaival szemben. Eszköze, szócsöve, hírnöke volt a cipőkereskedelem érdekképviseletének és mint a Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesülete hivatalos közlönye rohamlépésekben vívta a harcot. Mert az utolsó tizenöt esztendő politikai, közgazdasági, pénzügyi és társadalmi téren állandóan gyökeres, mélyreható változásokat hozott és mindezek csak a kereskedelem megpróbáltatásait fokozzák. Múltbeli célkitűzéseink kötelességet rónak reánk és hivatásbeli feladatunknak tekintjük, hogy a természetes javulás útjából elhárítsuk az akadályokat és a cipőkereskedelemre nézve lényeges gyógyulási folyamatot lehetővé tegyük. A Cipőszemle 16 éven keresztül megfontoltsággal oldotta meg a cipőkereskedelem időszerű kérdéseit és ezzel a mérséklettel és megfontoltsággal fog a jövőben is dolgozni. ma Fried Imre kormányfőtanácsos nem valldita a Cipősbál védnökségét Az idei cipősbál előkészületeinek volt egy zavaró momentuma, amely a nyilvánosság elé kívánkozik. A cipősbár rendezőbizottsága évek óta megtisztel a bőripar és borkereskedelem, valamint a cipőszakma prominens egyéniségeit azzal, hogy őket ezen szakmai társadalmi esemény alkalmával bizonyos tisztségek vállalására felkéri. Ez évben fried Imre, m. kir. kormányfótanécsist, a simontornyai bőrgyár egyik főnökét kérte fel a ciposdái rendezősége védnöki tisztség vállalására és amikor a bálra szóló meghívót kikézbesítették, a rendezőség legnagyobb meglepetésére a megivót visszaküldötte azzal, hogy neve nem megfelelő helyen szerepel. Minden bizonnyal arra gondolt, hogy neki kijárt volna a báli fővédnöki tisztség. Nem akarunk vitába bocsátkozni és amikor a tényállást mégis a nyilvánosság előtt regisztráljuk, tesszük ezt azért, mert érthetetlen előttünk, hogy Fried Imreméltósága nem kíván a szakma egyéb illusztris vezető egyéniségeivel egy nívón védnökölni egy, a szakma minden részére kiterjedő társadalmi eseménynél és kellemetlenül érzi magát ebben a társaságban, pedig ott nagyon sok olyan vevője is van, akivel nem Kemmerlin jelentős üzleti forgammnt lebonyolítani. A rendezőség teljesen érthetetlenül áll e jelenséggel szemben, mert hiszen a Fried bőrgyár közismert üzleti politikájához tartozik az, hogy mindent elkövet, hogy gyártmányait közvetlenül is népszerűsítse és úgy látszik, hogy a népszerűség már eléggé kiterjedt és nem kíván most már ilyen természetű mozgalomban védnökölni. A Fried bőrgyár vezetőjének ez a magatartása a nyilvánosság elé tartozik, mert az az érzésünk, hogy az előkelőség nem telezheti a teljes szakadást a szakma közéletével és a kétségtelenül minden bizonnyal kellőképpen kiérdemelt méltóság és rang nem biztosíthat egy iparvállalat vezetőjének exkluzivitást. A Fried bőrgyár több, mint 100 esztendeje áll fenn és igazolta a bőriparban betöltött szerepét és most azt kell kérdeznünk, hogy váljon véglegesen szakítani akar az ősi hittel és ilyen módon és új szellemben kíván-e a szakmával együttműködni. Rögzített adók felmondása Azoknak az adózóknak a jövedelem-, vagyon- és kereseti adója, akiknek a kereseti, illetve jövedelemadóalapja az 1934. évi kivetés alkalmával a 10.000 pengőt, a vagyonadóalpja pedig a 150.000 pengőt nem érte el, az 1935. évre továbbra is rögzítve marad, azaz az 1935. évre ugyanolyan öszszegű kereseti, jövedelem- és vagyonadót tartoznak fizetni, mint amennyi rájuk az 1934. esztendőre kivetettek. Ha az adózó ezt az adókivetést az 1934. évi eredmény figyelembevételével az 1935. évre vonatkozóan magasnak tartja, legkésőbb 1935. évi január 31-éig jogában áll a rögzített adókivetést felmondani és kereseti, jövedelem- és vagyonadójának az 1935. esztendőre történő új megállapítását kérni. A felmondás csupán mindhárom adónemre, együttesen történhetik és szükséges hozzá az is, hogy írásban benyújtott felmondásához az adózó egyúttal az 1936. évi adókivetés céljaira új kereseti, jövedelem- és vagyonadó-bevallást is csatoljon. E bevallásokat az 1934. év eredményéről kell benyújtani, tehát az 1934. évi keresetről, illetve jövedelemről s az 1934. évi december hó 31-én meglevő tiszta vagyonról. A törítés felmondását, illetőleg az adóbevallást az illetékes m. kir. adóhivatalhoz — Budapesten a kerületi adófelügyelőséghez — kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy igen soknak a folyó évben kisebb volt a jövedelme, mint az elmúlt évben, mindezeknél jogos a rögzített adó felmondása, mert hiszen kevesebb jövedelem után az eddigi adót fizetni, egyenlő volna az adóemeléssel. Nem elegendő azonban csak állítani, hogy csökkent a jövedelem, hanem konkrét bizonyítékokkal igazolni is kell ezt. Teljesen jogos az adózónak az a követelése, hogy adóját a valóságos jövedelem és vagyon után vessük ki. Ennek előfeltétele azonban az, hogy meg legyen állapítva pontosan, mennyi is volt ez a tényleges jövedelem, vagy vagyon. Ezt pedig elsősorban magának az adózónak kell megállapítania. Az elsőfokú kivetés sérelmessége esetén fellebbezéssel lehet élni az adófelszólamlási bizottsághoz, ezen túl a m. kir. közigazgatási bírósághoz lehet panaszt benyújtani. Úgy a fellebbezésnél, mint a panasznál szintén nagy súlyt kell fektetni a bizonyításra. Dr. Verebélyi Leon és Társai Fa sarokgyár Fasarkok, különlegesen kezelt faanyagból — Az összes divatos modellek szerint — A legújabb precíziós gépeken készítve, nyersen és különböző színekben lakkozva — Kívánságra pár nap alatt bármely újabb modell szerint is szállíthatunk VI., Lőportár utca 13. szám — Telefon: 93-5-30 ________________________________________3 Szabott ár Irta: Dr. Dobrovits Károly keresk. min. titkár (Ezen közérdekű cikk első része lapunk legutóbbi számában jelent meg.) Ez nem jelentette azt, hogy minden azonos cikket, minden üzletben ugyanazon áron lehetett beszerezni, mert az üzleti rezsi és a haszonkulcs változott és változik az üzletek fekvése, vevőköre, jól vagy rosszabbul vezetettsége és, számos folyton. Ennek ellenére a legkülönbözőbb helyen lévő üzletekben voltak szabott árak és ezek boldogultak is. Le kell szögeznünk tehát, hogy a szabott árhoz nem kellett az érdekeltek megegyezése, csak az egyes kereskedők önálló akaratelhatározása. A mai helyzetben általánosabb keretben a kereskedelmi körök nem látják megvalósíthatónak az egyesek önálló akaratelhatározásából a szabott árak rendszerét, mert azon a csekélyebb számú kereskedőn kívül, akiknél ez a rendszer ma is fennáll, a nagy többség a versenyviszonyok folytán nem lát lehetőséget egyedül, a szakmabeli kereskedőkkel való megegyezés nélkül, a rendszer bevezetésére. Így az egyes kereskedelmi érdekképviseletek és csoportok két módját látják a szabott árak bevezetésének: az egyik mód a UdiuSumi kényszer, a jogszabály, a másik az érdekelt egyes kereskedelmi szakmák külön-külön megegyezése. Az első mód, amelyről meg kell jegyeznünk, hogy nem általános kívánság és inkább elszigetelt jelenség, olyan útra vezet, amely nem járható és az érdekelteknek ebből több kára származna, mint haszna. A szabott árak oktrol útján való kikényszerítése hatósági ellenőrzést kívánna, zaklatással járna és ármaximálást és egyben tulajdonképpen árminimálást jelentene, ami a kereskedelem természetével teljesen ellenkező kötött gazdálkodást vezetné be, annak minden hátrányával. A gazdasági élet irányítása kormányzati feladat, a helyes gazdasági politika nem egyéb, mint a gazdasági élet irányítása. A gazdasági élet irányítása el sem képzelhető bizonyos mértékű hatósági beavatkozás nélkül, mert minden a gazdasági életet irányító még aránylag jelentéktelen jogszabály is hatósági beavatkozást jelent. Ennek a beavatkozásnak azonban nem szabad olyannak lennie, amely a gazdasági élet legelemibb életfeltételeit is szabályozza és ellenőrizze, hanem csak a legfontosabb kérdéseket, a fő irányelveket kell megszabnia úgy, hogy az egyéni kezdeményezést és egyéni munkát ne bénítsa meg és ne kapcsolja ki, így tehát a szabott árak hatósági segédlettel nem rendszeresíthetők. A másik mód: az érdekeltek szakmák szerinti megegyezése marad tehát az egyedül járható út. Ez az út azonban szintén nem könnyű és így jól mindenkit, az érdekelt kereskedőket és a fogyasztóközönséget is, kielégíthetően megoldani a kérdést nehéz. Az ily megegyezés esetén az érdekelteknek az üzleti feltételeket kell egységesen megszabniuk és bizonyos árszabályozás is elkerülhetetlen. Az ily megegyezések pedig kétségkívül korlátozzák és szabályozzák a gazdasági versenyt, tehát ha az egyes szakmákhoz tartozó kereskedők megállapodnak egymással a szabott árak bevezetésére, ez a megállapodás, minthogy árura vonatkozik, a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931 :XX. tc. hatálya alá esik, azaz kartelhez hasonló célú jogviszony. Más szóval a szabott árak bevezetése megegyezéses alapon a detailkereskedelem kartelszerű szervezkedéseként jelentkeznék. Ily körülmények között a szabott árak megegyezése bevezetés esetén a karteltörvény előírásait kell betartani, hogy a megállapodás magánjogilag érvényes legyen és kiterjed az ilyen megállapodásokra a kartelellenőrzés minden szabálya, valamint ha ezek a megállapodások a karteltörvény 2. §-a alá, azaz bejelentési kötelezettség alá is esnek, ezek után is meg kell a 0,25°/6-os kartelilletéket fizetni, tehát az ilyfajta megállapodásoknál ezt a terhet is kalkulálni kell. Ha a kérdést ebből a szemszögből vizsgáljuk, azt kell megállapítanunk, hogy a helyes önsegély elvén felépülő gazdasági szervezkedésből a detailkereskedelem sem zárható ki, azonban a köz szempontjaira is ügyelni kell, azaz arra kell figyelemmel lenni, hogy a szabott árak rendszerének egységes bevezetése ne merevüljön szigorú árkartellé. A kereskedelemben lehetetlen az összes üzleteknél az azonos minőségű öszszes cikkekre az egységes, azonos árak bevezetése, mert a különböző fekvésű (belterület, külterület) kü m ' 3» A* ******** A SIKER TITKA? Elsőrendű minőség, kivitel és forma. Mindez együtt a HUNGÁRIA A ^ »»»»»»»»»»»I 9'v;WW I Gyártja: Hungária Guttapercha és Gummit árugyár Részvénytársaság BUDAPEST V., Wekerle Sándor ucca 12