Czukrászok Lapja, 1929 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1929-01-10 / 1. szám

CUKRÁSZOK LAPJA akik a Te közbenjárásod folytán szabadultak meg a börtöntől és akiknek Te adtad vissza a lelki nyugalmukat. Fogadd ezt az ezüst dísz­serleget — mint a sütőkisiparosság ajándékát — szeretettel és kérem a Mindenhatót, hogy tartson meg téged jó egészségben, a legjobb szerencsében kedves feleségeddel, családoddal együtt, hazánknak és a magyar sütőiparos­ságnak örömére. Az Isten éltessen Téged so­káig!“ Nagy meghatódottság lesz úrrá a megje­lenteken, amidőn Frühwirth Mátyás és Stei­ner Gyula összeölelkeznek. (A serlegen a kö­vetkező felirat áll: „Tiéd a munka, miénk a hála és a köszönet. A Magyar Sütők Országos Szövetsége.) Perekig tartó éljenzés és taps­vihar közben áll szólásra Frühwirth Mátyás: „Sok szép kitüntetésben volt részem, de tiszta szívből kijelentem, hogy a mai nap a legszebb emlék életemben. Drága emlékem lesz nekem ez a kitüntetés, amely örökké fi­gyelmeztetni fog arra, hogy a sütőiparért ér­demes és szükséges dolgozni. Azok a támadások, amelyek engem nap­­nap után érnek, nem riasztanak vissza, mert én ugyan elbukhatom, de a zászló, amit a ke­zembe ragadtam, megmarad. Hálásan és meg­hatottan mondok köszönetet az én Steiner ba­rátomnak, akinek megtanultam a jellemét is­merni és egyek vagyunk vele, ha politikai nézetünk ellentétes is, mert ő volt az, aki ha­lálmegvetéssel küzdött a sütőipar eme igaz­ságos ügyéért és adja Isten, hogy a sütőipar­nak mindig legyenek olyan vezető férfiai, mint amilyen Steiner Gyula. Erre ürítem po­haramat.“ Óriási tapsvihar honorálja a képviselő szavait. Klein Rudolf sütőmester volt a következő szónok, aki ezeket mondta: — Engedjék meg, uraim, hogy mint a sütőkisiparosságnak egy szerény tagja, én is kifejezésre juttathassam azt, ami a szíve­men fekszik. A mai ünnepség célja lett volna a képviselő úrnak járó köszönet kifejezésén kívül annak nyilvánosságra hozatala is, hogy a sütőiparosság most már mint egy test, egy lélek áll az ország iparosai között és meg kel­lett volna mutatnunk a nagy nyilvánosság előtt azt, hogy a sütők belső táborában dúló harc már megszűnt és csak a béke uralkodik a sütőiparosság között. A helyzet azonban egész más képet mutat. Lehullott a lepel, mert hiányzanak közülünk azok, akiket csakis bé­­kerontóknak nevezhetünk. A sárga irigység kívül maradt. De ez nem gátol meg bennünket abban, hogy vezérünknek, Steiner Gyula úrnak ki ne fejezzük a sütőkisiparosság leg­­hálásabb köszönetét és arra kérem a Minden­hatót, hogy sokáig éltesse őt családjával együtt, hogy mindenkor ott állhasson, amikor ereá a sütőiparosságnak szüksége lesz. Mi Steiner-huszárok ott fogunk állni mellette a harcban és ki fogunk tartani tiszta zászlónk­kal utolsó csepp vérünkig. (Nagy taps és él­jenzés közben Deutsch Adolf sütőmester át­nyújt egy gyönyörű, nagy babérkoszorút a sütőkisiparosság nevében főszerkesztőnknek, amelyen nemzetiszínű szalagon a következő felírás áll: „Steiner Gyulának a fényes győze­lemért!“) Több felszólaló köszöntötte meg Früh­wirth Mátyást, Steiner Gyulát, valamint testvérlapunkat, a Magyar Sütők Lapját és ez a díszvacsora bizonyítja, hogy a sütőipa­rosság hálás tud lenni mindazok iránt, akik értük dolgoznak, így a szaksajtójuk iránt is. Frühwirth Mátyás díszoklevele. 5

Next