Czukrászok Lapja, 1932 (21. évfolyam, 3-24. szám)
1932-02-20 / 3-4. szám
6. oldal, kedve látunk számos szomszéd ország e téren már nagyon előrehaladott sütőiparosainál. Örömmel szögezhetjük le, hogy a vásár vezetősége teljes megértéssel fogadta a sütőiparosság megmozdulását. Meghív minden magyar sütőt, hogy vegyen részt a létesítendő sütőipari csoportban. A részvétel költsége nagyon csekély. A helydíjak miként 6 és 22 pengő között váltakoznak. 2—300 pengő költséggel már üzemben tartható kis sütődét is állíthatnak fel a vásáron. Olyan költségről van tehát csak szó, amelyet mindenki maga szabhat meg saját igénye és teherbírása arányában. A jelentkezések átvételét és továbbítását szívességből lapunk is vállalja, amelynél egyébként a részvételhez szükséges összes nyomtatványok díjmentesen beszerezhetők. A szombathelyi szakosztály felhívása. Még 1929 szeptember 23-án körkérdést intézett a soproni (és azt hiszem a többi) iparkamara a vidéki ipartestületek cukrásztagjaihoz, hogy fűszeresek krémessüteményeket árusíthassanak-e. Közel másfél év után értesültünk arról, hogy ezen megkeresés a fűszeresek javára dőlt el. Nem volt egy hang sem, mely kétségbe vonta volna a cukrász érdekeivel határozottan ellenkező eredmény hitelességét. Kit kérdeztek és ki adta meg a feletet? Nekünk erre nehéz felelni. 1929-ben a vidéki szervezésnek csak hangjai hangzottak el. A legtöbb vidéki ipartestület így szinte kétséges, hogy tényleg megfelelő egyéntől szerezte-e be véleményét. Szervezetlenségünk ezen bűnét ma már több súllyal tudnánk kellő fellépés esetén jóvátenni. Nem lehet és nem szabad megengednünk, hogy a magas fényűzési váltságot fizető cukrász háta megett egyes zúgműhelyek kezdeményezését avagy sokszor a módosabb elégedetlenebb de semmiképen sem a józan gondolkozást cukrászságot képviselő egyének üzletszerzését a gazdasági helyzet által már hozzásegítő könyves fűszerárává süllyesszük. Nem tűrhetjük az alkalmi rendelések fűszeresek által való felvevését. Nem tehet számot adni a kontárok nagyarányú elterjedtségéről, a szakácsnék különféle házi sütésük értékesítése arányáról, melyek a cukrász viszonteladási 63/4%-os adójával sújtott készítménye mellett beszerzésre is jóval kedvezőbb a kereskedők részére. Nem tarthat ez így tovább! Mesternek, segédnek egyaránt érdekében áll legvégső erőfeszítésünkkel is megkísérelni, hogy visszavigyük készítményeinket kis cukrászdánk asztalára. Egységes fellépésünket kell, hogy siker koronázza. Heinz Gyula elnök, Szombathely. szatzlauer János s Szatzlauer János esztergomi cukrászmester halálhírét vettük mely a kortársak között osztatlan részvétet keltett. Vele nemcsak az élő iparosok egyik legkimagasló oszlopa, köztiszteletben és közmegbecsülésben állott egyénisége távozott az életből, hanem az elmúlt félszázad esztergomi iparoséletének puritán, lelkiismeretes és nagytekintélyű harcosa is. Nemrég a városi közgyűlési teremben Szatzlauer Jánost iparos életének 50 éves jubileuma alkalmából üdvözölték. Az esztergomi ipartestület felterjesztésére a m. kir. kereskedelmi miniszter meleghangú elismerő oklevéllel tüntette ki. Kettős ünnepet jelentett ez a nap Szatzlauer Jánosnak és joggal az esztergomi iparosságnak is. A Mindenható csak kiválasztottaknak engedi meg, hogy munkás életének 50 éves jubileumát megérhesse, de kedves szolgái is lehetnek ezek a kiválasztottak, akik a tisztelet és megbecsülés jeleit látják maguk körül megnyilvánulni és még továbbra is dolgozhatnak. Ez a becsületes munkában eltöltött élet a maga puritánságában és tekintélyében már a múlté. Szatzlauer János rövid szenvedés után vasárnap reggel 87 éves korában halt meg. Szatzlauer János tanulóéveit Nagyszombatban kezdte, utána Bécsbe került, ahol tíz évig a császárváros legelőkelőbb cukrászdáinak egyikében, a budapesti Gerbaudhoz hasonló Demmel-féle cukrászdában mint üzletvezető működött. 1878- ban alapította esztergomi üzletét a jelenlegi Szatzlauer cukrászda helyén és attól kezdve csak a munkának, üzletének élt. Az esztergomi gyér- Szatzlauer János : CUKRÁSZOK LAPJA