Drogista Közlöny, 1905. március-december (2. évfolyam, 3-12. szám)

1905-03-15 / 3. szám

4 DROGISTA KÖZLÖNY olaj elillan, a­mit a balzsamtól teljesen elütő szagáról könnyen felismerünk. Ha a balzsam egy részét ötször annyi mennyiségű 50° vízzel jól összerázunk és az elegy zavaros lesz, aztán ha vízfürdőn melegítjük s két réteg keletkezik, melyek közül az egyik zavaros marad, akkor a balzsam terpentinnel vagy terpentin-olajjal volt fertőzve. Hogy zsíros olajjal volt-e fertőzve, úgy tudjuk meg, hogy egy részt lepárologtatunk vízfürdőn és ha nem kapunk szép gyantát, hanem helyette nyúlós, inkább zsírosas tömeget, akkor hamisítva van. A Gurjun bal­zsammal való hamisításra való vizsgálatot a Ph. H. N­. is előírja. (Szénkéneggel, kénsav, salétromsav.) Magának a balzsamnak leírásába nem bocsátkozom. Balsamum peruvianum. A Papilionaceae családjába tartozó San-Salvadorban növő Myroxilon pereire vagy M. sansonatense balzsama. Régebbi időben a balzsamot a perui kikötőváros­ból, Lunából exportálták Spanyolországba. Innét ered a perui balzsam elnevezés. Hogy honnét ered a balzsam, azt eddig még nem sikerült kideríteni, a­mennyiben sem a kéregben, sem a fában nincsenek balzsamtartók, sőt az maga nem is illatos. Ható része cinnamein, kevés cimetsav és vanillin. A vanillint benne Schmidt E. találta először 1885-ben. Illő­olajat egyáltalában nem tartalmaz: Styrax liquidum. A Szíriában honos liquidambar orientalis vagy Styraci­flua szolgáltatja, a­mely 12 m. magas fa a Balsamiferák vagy Hamamelidaceák családjába tartozik. Lanessan vizsgálatai alapján meggyőződött arról, hogy a fa kérgében, valamint annak belében is balzsam járatok, csatornák vannak, míg Möller egy kis ágnak csak a belében talált. Alkatrészei legnagyobb mennyiségben Storesin és cimetsavas phenyl-propylester, továbbá Styracin és szabad cimetsav, kevés benzoesav, vanillin, Terebinthina communis. Különböző pinus fajokból származik. Leginkább Európában foglalkoznak előállításával, illetve gyűjtésével, míg Amerikában inkább colophoniu­­mot készítenek belőle desztilláció útján, miközbe még terpentin-olajat is nyernek. A terebint. com. két réteget képez, egy kisebb­ tér­fogatú tiszta, átlátszó felsőt és egy sűrű leülepedett alsó réteget, a­mely gya­ntasav jegecekből áll. Még­pedig a különböző terpentin-féléknél különböző gyantasav jege­cekből. így: A francia terpentiné pimarsav jegecekből, az amerikai abietin vagy sylvinsav jegecekből, a­melyet eddigelé a következő képlettel fejeztek ki: C20 Hau O2 és egy bázisú savnak tekintették. Újabban pedig így jelölik C­u Hiú Oit és két bázisú savnak veszik. És a német terpentinnél a pininsav jegecek alkotják, a­melyek alkoholban jól oldódnak, de a meleg borszeszben oldottak, annak lehű­lésekor, abból ismét kiválnak. Hátra van még a Terebinthina veneta. Az Európa déli részein honos Pinus larixtól nyer­jük, a­mely a Coniferák családjába tartozik. A balzsam­tartók a központi részen vagyis legbelül vannak elhelyezve. Egyébként mindenben megegyezik a Tereb. com­­­sal, csak sokkal tisztább annál. Az alsó része nem zavaros. Kellemesebb szagú a közönséges terpentinnél. Alkotó része: Illó­olaj, gyanta, a melynek savsegecei pirin tartalmúak. Letárgyalván a balzsamokat is, rátérhe­tünk a gyantákra. (Folyt. köv) 1905 A kozmetika rövid pharmakologiája. Irta: Dr. László Frigyes. A tudományos kozmetika körében alkalmazott gyógy- és segédeszközök száma tömérdek sok. A különböző alkotórészekből összeállított s nagy garral hirdetett szépítő és ifjító készítményeknek se szeri, se száma. Belső értékük ezen összeállításoknak vajmi kevés. Minden gyógyszertárnak, minden drogueriának megvan a saját találmányi­ összeállítás alapján készült, utólérhetlen hatású pompás kozmetikai szere. Az ezen szerek elterjesztésére fordított tőkével, igyekezettel, az illető cég ügyességével és összekötteté­seivel arányosan emelkedik ezen ára kelendősége is. Mi sem természetesebb, minthogy a nagy haszon páro­sulva a nagy fogyasztással, a kozmetikai szer hatékony­ságának hírét, de egyszersmind az illető cég kereseti számláját lényegesen és előnyösen fogja befolyásolni. De természetesen igen valószínű, hogy egy konkurens cég egy ugyanazon tartalommal bíró készítményt más, esetleg hangzatosabb név védjegyezése, erőteljesebb, célravezetőbb reklám alkalmazása által a már előbb ismert készítmény helyett, annak rovására fog forgalomba hozni és ekkor egy egészségtelen és sok kellemetlen­séget okozó versengés támad. Nem célom ezen cikkem­ben ezen konkurrencia javítására irányuló tanácsokkal előállani, mert ennek javítása a mai viszonyok között alig lehetséges, ha csak a szabad ipar megszorításával, hatósági intézkedésekkel, kamarai rendszerrel, tehát nevetségesen lehetetlen fegyverekkel nem állanánk elő. Ezen bajok gyökeres orvoslását a mesterséges koz­metikának tudományos alapra való állításában, azaz a kozmetikus szereknek a pharmakológia ismerete és sza­bályai alapján való előállításában vélem feltalálni. A viszonyok sokszorta jobbak lesznek, ha nem a szebb dobozok, üvegek, fényesebb pakkolás és kiáltóbb, szemér­metlen reklám viszi el a diadal pálmáját, hanem alapos, tudományos kísérletek és búvárlatokon alapuló gyógy­­eredmények, szavahihető igazolványok biztosítják a készítmény jó nevét és hírét. Ezt azonban puszta kísérletezés és próbálgatás által elérni nem lehet, ehhez szakszerű előkészültség okvet­lenül szükséges. Kell, hogy a praktikus munka a thero­­tikus tudással, az alapvető szabályokkal lépést tartson. E nélkül a legészszerűbbnek látszó kombináció is csak hypothetikus, feltételes eredményre vezethet és sok vegyszer lesz céltalan kísérletezés áldozata, de a sikerült­nek képzelt készítmény sem fogja azon biztonságot nyújtani, a­melyet egy a pharmakológia szabályainak megfelelően összeállított, tehát jól összeférő, ki nem váló vegyszerekből összekevert készítmény nyújt. Fiatal barátaim ! Tegyék kezüket szívükre és mond­ják meg őszintén, van-e önök közül akár egy is, a­ki ily vegyszerekkel nem kísérletezett és ezen közben nagy felfedezéseknek vagy kitűnő összeállításoknak nem jutott nyomára, a­ki nem állított össze egy utólérhetlen hatású kenőcsöt, a­mely szeplőt, májfoltot három nap alatt eltünteti auf’s Nimmer Wiedersehen! A­ki nem fedezett fel egy kitűnő hajnövesztőt, hajfestő, szőrtelenítő, tyúk­­szemirtó szert, kitűnő hintőport, folttisztító szappant vagy legalább is csalhatatlan poloska vagy csótányirtó szert. És vallják be őszintén fiatal barátaim, hányan vannak önök közül, a­kik a pharmakológiával csak a fiókokra felírt és nehezen elsajátítható latin nevek szidása révén ismerkedvén meg, mégis jövendőbeli vagyonosodásuk, önállóságuk alapját ily tudományos előismereteket okvet­

Next