Drogista Szemle, 1942 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1942-01-01 / 1. szám

4 természetű járandóság után abérpótlék mértéke 15 (tizenöt) százalék. A tizedfilléreket felfelé kell kikerekíteni. A természetben járó szolgáltatás (járandóság után — , amennyiben azt a munkaadó nem váltja meg, hanem valóban , természetben adja — bérpótlék nem jár. A bérpótlékot a bérelszámolási időszakra járó munkabérrel egyidejűen kell fizetni. Az 1942. évi december hónapra , vagy ennek valamely részére a jelen rendelet hatálybalépését megelőző időben már kifizetett munkabér után a bérpótlékot a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizennégy napon belül kell kifizetni. A jelent. rendelkezéseit a Magyar Szent Koronához viszszacsatolt keleti és erdélyi országrészen, valamint a visszafoglost délvidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérpótlék mértéke az első bekezdés második mondatában meghatározott 30 (harminc) százalék helyett 23 (huszonhárom) százalék, az első bekezdés negyedik mondatában meghatározott 15 (tizenöt) százalék helyett pedig 8 (nyolc) százalék. 4 §• Ha a munkaadó a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalójának egységbérét az 1910. október hó 5. napja után történt elhatározás folytán az 1910. évi október hó 5. napján érvényben volt megállapodás vagy szokás (gyakorlat) alapján járó egységbér összeget meghaladóan felemelte, — a negyedik bekezdésben foglalt kivétellel — a bérpótlékba be lehet számítani azt a többletet, amelyet a munkavállaló az egységbér felemelése folytán többet keres annál az összegnél, amely őt az egységbér felemelése hiányában megilletné. Az üzleti forgalom (az eladott áruk árának, stb.) meghatározott százalékában megálapított jutalék vagy más elnevezéssel adott hasonló termászola mi antecuo kulcsának felemelése esetében az ez után a járandóság nái járó bérpótlékba be lehet számítani azt a többezet, tudul el amunkaválaló a kulcs felemelése következtében többet keres annál az összegnél, amelyért a kulcs felemelése hiányában megilletné. Az ilyen járandóság más okból bekövetkezett emelkedése miatt a bérpótlékba vclamításnak egyébként nincsen helye. Az első bekezdésben foglalt rendelkezés szempontjából csak az írüs. évi november hó 30. napja után, az illető bérelszámolási időszakra esedékessé vált többletet lehet beszámítani. Az 1941. évi december hónnapra vagy ennek valamely részére a jelen rendelet hatálybalépését megelő időben már kifizetett munkabér után a 3. §. harmadik bekezdésének második mondata értelmében fizetendő bérpótlékba be lehet számítani az illetőmunkavállalónak az említett időre a 2.980, 1941. M. E. és a 3.620/1941. M. E. számú rendeletekké módosított és kiegészített 7.290/1940. M. E. számú rendelet — illetőleg a visszafoglalt délvidéki területen az 54.700/1941. Ip. M. számú rendelete szerint fizetett bérpótlékot is. Ha a munkaadó a munkává talója egységbérét, illetőleg az üzleti forgalomaz eladott áruk árának, sin.) meghatározott százalékában megalapított jutalékának vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóságának kulcsát amunkavál...latának magasabb munkakörbe bevezése vagy meghatározott szolgálati idő eltöltése alapján vagy más alapon történt előléptetése címén emelte fel, az ebből származó többletet a bérpótlékba nem lehet beszámítani. A jelen §. rendelkezéseit a visszafoglalt délvidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első bekezdésben említett 1940. évi október hó 5. napja helyett a határnap az 1911. évi április hó 30. napja. ■ 5. §.. • A rendelet hatálya alá tartozó munkavállalólegkisebb ihaiikabérét megállapító rendelet vagy • .határozatot az1941. évi november hó30. napja után teljesített munkának díjazása, tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott megállapított legkisebb munkabérhez 30, (harminc) százaékos tpérpótlékot* is 'kell szántani. ' A 3/ ' §.. második bekezdésének a természetiben járó ,szpl" zútatásra "vonatkozó rendelkezéseit a. ' cg kisebb munkabért megfil’lapító rendeletek és hibatáríszatok 'tekintetében ás alkal' hi az frti •kél!;:‘ T rr.d-.i M'fi éve : 'jut -tV/'O?.!:' : ; ; j’-'T V d.■■-•rtr-', ‡ r- ,.j A munkaadó a bérpótlékot mind a bérjegyzékben, mind a munkavállalókkal való elszámolásbam a munkabértől elkülö-I 1 ' , j f isítve —mégpedig egyfelől az üzleti forgalom (az, eladott áruk árának stb.) meghatározott százalékában megállapított jutalékból származó kereset vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóság után járó bérpótlékot külön-külön köteles kimutatni. A bérpótlékot a 3.000/1938. 1.), M. számú rendelet 2. §j-ának I. 2. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában, valamint a bérpótlék alapjául szolgáló munkabér (összkereset, 3. §. első bekezdésének harmadik mondata kiszámítása szempontjából nem lehet figyelembe venni, egyébként azonban minden tekin- tésiben munkabérnek számít. 7. §. A jelen rendelet rendelkezései nem gátolják az 1939 : IV. t.-c. 17. §-a harmadik és negyedik bekezdésének, valamint a 19. §-ának végrehajtását Ehhez képest az 1939 : IV. t.-c. 17. és 19. §-ának végrehajtása céljából zsidó munkavállalónak az egységbérét, illetőleg jutalékának vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóságának az üzleti forgalom (az eladott áruk árának, stb.) meghatározott százalékában megállapított kulcsát a jelen rendelet rendelkezéseire tekintet nélkül lehet megállapítani. 8 8-A szolgálati szerződésnek (megállapodásnak), szolgálati szabályzatnak, vagy gyári munkarendnek a jelen rendetől rendelkezéseitől a munkavállaló hátrrányára eltérő kikötései érvénytelenek. 9. §. : Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő a munkaadó, illetőleg az üzlet, üzem, vállalat stb. felelős vezetője, ha a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy kijátssza, vagy a munkavállalót azért, mert az említett rendelkezéseken alapuló jogát érvényesíti, elbocsát, vagy elbocsátással fenyeget Ha az első bekezdés alá eső valamely kihágást az üzlet, üzem, vállalat, stb. felelős vezetője követte el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell. Az első és második bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munkavállaló tekintetében külön kifágás. A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939 : II. t.-c. 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására nézve pedig az 1939 : II. t.-c. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az első és második bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigagatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alktalmazása szempontjából szakminiszternek azt a minisztert kell tekinteni, akinek felügyelete alá az illető üzlet, üzem, vállalat, stb. tartozik. 10. %■ A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével a 7.290/1940. és a 2.980/1941. M. E. számú rendeletek valamint a 4.400/1941. és az 54.700/1941. Ip..VI. számú rendeletek 3. §-ának a 7.290/1940. és a 2.980/1941. M. E. számú rendeletekkel kapcsolatos’s még hatályban levő rendelkezései is hatályukat vesztik. Budapest, 1941. évi december hó 19-én. , , Bárdossy Jászlós’, ‘kir. kir. miniszterelnök. Drogista Szemle