Élelmezési Ipar, 1975 (29. évfolyam, 2-12. szám)
1975-02-01 / 2. szám
34 Élelmezési Ipar XXIX. évf. 2. sz. anyagokat tartalmazó, továbbá a nagyobb viszkozitású anyagok, stb. bepárlásánál. Vizsgálatainkat, éppen a beruházási összegek nagysága miatt nem csupán a teljesen modern, új célbepárlókkal végeztük. Mivel igen sok hagyományos típusú készülék üzemel még a gyakorlatban, így ezeket is vizsgáltuk. Ezek a készülékek jól megválasztott üzemeltetési hellyel, megfelelő automatikával felszerelve hosszú ideig megfelelnek még céljainknak. A vizsgálatok megindítását tulajdonképpen a cukoripar rekonstrukciója tette szükségessé. El kellett dönteni ugyanis, hogy az elavult berendezéseket milyen típusú készülékekre kell kicserélni, illetve a kapacitás növeléséhez milyen új típusú berendezéseket kell beszerezni. Miután a szakirodalom áttekintése, helyszíni tanulmányutak, gyártó cégek látogatása, valamint a külföldi cégek ajánlatainak átvizsgálása alapján sem tudtunk e kérdésben megnyugtatóan dönteni, szükségessé vált a különböző típusú készülékeknek kísérletekkel való minősítése. A kísérleteket különböző méretű Robert, külső és belső cirkulációs rendszerekkel, kényszeráramlású rendszerekkel, Buckau—Wolf, Turek—Vincik, rotációs filmbepárlókkal, a gyorsáramú bepárló kúszófilmes-, valamint esőáramú rendszerével végeztük. Ezeknek a kísérleteknek a továbbfejlesztéséből alakult ki egy új típusú, gyorsáramú bepárló, melylyel jelenleg az élelmiszeriparban elpárologtatandó vízmennyiségnek több, mint a felét, — kb. 1000 t/ó — a cukoriparban pedig annak 80%-át párologtatják el. A berendezés olyan kényszeráramlású bepárló, melynek fűtőcsöveiben meghatározott helyeken térkiszorító betéten perdítőelemek vannak elhelyezve. Ezek hőátadás szempontjából nagyon kedvező áramlási viszonyokat hoznak létre, aminek következtében a hőátbocsátási tényező kb. 40—45 százalékkal megnő a hagyományos Robert-rendszerű bepárlókhoz viszonyítva. Ezen új típusú gyorsáramú bepárlókészülékek a magasabb fokozatokban kúszófilmes, az alacsonyabb fokozatokban pedig esőáramú rendszerben működnek. Az alapozó kísérleteket a házilag elkészített, variálható, 1—2 csöves készülékben végeztük, félüzemi méretekben pedig egy 2 t/ó teljesítményű négyfokozatú, gyorsáramú rendszerben. A felhasznált anyag elsősorban cukor volt, de kísérleteztünk még musttal, paradicsommal, glükózzal, szorbittal stb. Vizsgálatainkat elsősorban olyan szempontból végeztük, hogy megállapítsuk, melyek azok a tényezők, amelyek a bepárló jóságát, valamint használati értékét döntően befolyásolják. Ezek az alantiák: 1. A hőhatásnak kitett oldat károsodása lehetőleg a legkisebb legyen. 2. A készülék elégítse ki a csökkent energia-igények követelményét. 3. A fajlagos beruházási költség lehetőleg alacsony legyen; ez alatt azonban nemcsak a bepárló költségeit kell érteni, hanem a hozzátartozó hőcserélőket, automatikát, épületeket, fejlesztés esetén a gőztermelő kazánokat, valamint a kondenzátorhoz szükséges víz mennyiségét, vagy az ehhez tartozó hűtőberendezéseket, stb. is. 4. Üzembiztonság, szabályozhatóság, karbantartás szempontjából is megfelelő legyen. 1.2 A hő okozta bomlás alakulása a bepárlás során, tartózkodási idő A hő okozta bomlás vizsgálatánál eltekintettünk a konstrukcióból adódó helyi túlmelegedésekből, a helytelen üzemeltetésből, valamint az alacsony lészint tartásából adódó ráégésektől. A hőbomlás elméleti törvényszerűségeivel és laboratóriumi kísérleteivel igen sok kutató foglalkozott, s ezzel kapcsolatban közel azonos összefüggéseket találtak. Egyik ilyen a k , B-10-A-0-DlT, ahol az időegység alatt elbomlott cukor relatív hányadosa A, B, D a pH-tól és az elektrolit koncentrációtól függő állandók T abszolút hőmérséklet A fenti összefüggés szerint a hőmérséklet emelése, valamint a tartózkodási idő növelése erősen befolyásolja a cukorbomlást. 1. táblázat a hőokozta cukorbomlás a különböző típusú bepárlókban Az 1. táblázat a különböző típusú bepárlókban keletkező cukorbomlás mért adatait tartalmazza. A Cukoripari Kutatóintézet nagyüzemben, párhuzamos mérésekkel végezte el ezeket a veszteségméréseket, ugyanakkor kimértük a tartózkodási időt is. Üzemi gyakorlatunkból ismeretes, hogy csak ritkán található olyan üzem, ahol a hő okozta bőm- ü д - ° 5 чО N te -S g .a ."S s Bepárló típus N S -5 . "Я "0 «3 » £, so- S * ts 3 ■§ g о ^2 *p • Г2 сб cg S Λ mMSS.S I Régi Róbert 1 8 126 15 29,0 2 12 118 20 23,6 3 18 112 40 21,1 __4 26 92 60 5,4 Összesen: 79,1 Korszerű Róbert 1 3,5 126 15 12,7 2 6,5 118 20 12,8 3 9 112 40 10,6 4 13 92 60 2,7 Összesen: 38,8 Zsigmond-féle 1 1,0 126 15 3,7 2 1,3 118 20 2,6 3 2,5 112 40 2,9 __4 1,6 92 60 0,3 Összesen: 9,5 Zsigmond A.: Energiagazdálkodási bepárlás (I.)