Az Épitési Ipar, 1877 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1877-07-15 / 28. szám
AZ ÉPÍTÉSI Előfizetési ár : 8 frtlA m.mérn. és ép. egyl. tagjainak 4 frt Egész évre 6 frt 2 frtl Félévre . 3 frt gv Égések Tire. Félévre . Negyedévre V ! [ t/C ^r* v 28. szám. Vasárnap, július 15. Szerkesztőség : Budapest, IV. ker. Zöldfautca, 13. sz. Kiadóhivatal: IV. k. Borz utca, 7. szám. Reclamátiók a kiadó-hivatalhoz intézendők. Tartalom: Előfizetési fölhivás. — A főváros általános szabályozása. (II.)— Fürdőház terve. (Rajzmelléklettel.) — A párisi utcák tisztántartása. — Vegyesek. — Fővárosi ügyek. — Egyleti ügyek. — Kivonat a hiv. közlönyből. — Építési iparűzők Budapesten. — Szerkesztői üzenet. — Hirdetések. -OMk yjrps** 0» HETILAP. ■ előfizetési fölhívás »AZ ÉPÍTÉSI IPAR« N-alik félévi folyamára. Lapunk a kezdet, a létrejövés nehézségein — mondhatni — immár túlesett. Gondjainkat ezentúl a fejlesztés és tökéletesbités felé irányozhatjuk, de siker ebbéli törekvéseinket csak úgy koronázhatja, ha működésünkben hazánk összes műszaki közönségére számíthatunk. — Első félévi számaink tanúságot tehetnek törekvéseink irányzatáról, s erre támaszkodva bátorkodunk fölhívni mindazokat, kik ezen irányzatot méltányolni hajlandók: lapunk intensív, buzgó támogatására ! A lap ára félévre 4, évnegyedre 2 frt; a m. mérnök- és építész-egylet tagjainak 3 frt s illetőleg 1 frt 50 kr. Előfizetések legcélszerűbben posta-utalványnyal eszközölhetők s a kiadóhivatalhoz (Budapest, Borz utca 7. sz.) intézendők. Még néhány egész évi teljes számú példánynyal is szolgálhat a kiadóhivatal. A főváros általános szabályozása. *) II. Hogy az első cikkünkben magunkra vállalt feladat megoldásához, t. i. annak bebizonyításához, miszerint az általános szabályozási terv revisiója szükséges, jó sikerrel hozzá foghassunk, mulaszthatlan kötelességünknek tartjuk megismertetni azt, hogy mikép történik a fővárosnál a szabályozási terv végrehajtása. Közegészségi, kereskedelmi, közlekedési vagy szépítési célokból tervezett új utcák vagy tereknek nyitása végett a magántulajdon igénybevétele módját a kisajátításról szóló 1868: LVI. t. cikk szabályozza, miután azonban ezen törvénycikk 5-dik §-a a magántulajdon igénybevehetésére nézve megadott jogot egy oly kötelezettséggel kapcsolja össze, mely az ily műveleteket igen költségessé is teheti, a mennyiben t. i. kimondja, hogy a tulajdonos kivonatára kisajátítandó azon egész ingatlan, melynek csak *) L. lapunk i. é. 26-ik számát. A szerk. egy kis részére van szükség, a fővárosi hatóság azzal segít magán, hogy kisajátítási jogát — mely esetleg igen terhes kötelezettséggel van egybekapcsolva, csak a legritkább és legsürgősebb esetben használja fel, s általánosságban a tervezett szabályozásokat, mint az utcák szélesítését vagy szűkítését, új utcák nyitását oly esetekre tartja fönn, midőn az illető tulajdonos, kinek telke érintve van, építkezik, vagy telkét felosztja, s ez esetekben a részterületek átengedését vagy átvételét az engedély föltételéül tűzi ki. Nem lesz érdektelen, sőt a később mondandók könynyebb megértésére szolgál, ha megismertetjük t. olvasóinkat az ily esetekben követett eljárással. Ha valakinek oly telke van, mely a megállapított általános szabályozási terv által érintetik, t. i. abból új utcanyitásra, vagy a meglevő utca szélesítésére valami elesik, köteles új épületet a megállapított szabályozási vonalra helyezni, s ez alkalommal az elesett területet — természetesen kártalanítás mellett — átengedni, avagy az ő telkéhez esőt — megvenni. Ha meg nem akarja venni a városi terjedőket, nem kap építési engedélyt, nem építkezhetik ; ha pedig az elvett területért megajánlott kártalanítást el nem fogadja, pörölhet, de nem a kisajátítási törvény alapján az esküdtszék előtt, hanem rendes perúton a rendes bíróságnál. Ez tökéletesen helyes eljárás — elvileg, de a gyakorlat néha igazságtalanságokat, vagy legalább méltánytalanságokat produkál, s egyáltalában nincs kizárva az, hogy ma valaki 30 frtot kap □ ölenként az ő telkéért, amely elesett, míg holnap a közvetlen szomszéd 40 frtot fizet □ ölenként ezért, amit telkéhez hozzá csatolnak; ha t. i. megelégszik a becsárral, amelyet az illetékes bizottság megállapít, és a fővárosi közmunkák tanácsa jóváhagy. Koránt sincs szándékunkban a hatóságokat e téren részrehajlással, vagy szándékos igaztalansággal vádolni , de ily eset megtörténhetik gyakrabban a legjobb akarat mellett is. Hogy történik e becslés ? Talán ezt sem érdektelen megismerni. — Leírjuk itt, lehetőleg röviden. Ma pl. X. építkezik a Rózsa-utcában, elesik telkéből 13 n°j ezt a bizottmány felenként 20 írttal becsüli meg.