Az Épitési Ipar, 1880 (4. évfolyam, 1/157-52/208. szám)
1880-08-01 / 31. (187.) szám
Előfizetési ár: Egész évre . . 8 frt. A m. mérn. és ép. egyl. tagjainak Félévre .... 4 frt. Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre. . 2 frt. Egyes szám ára 25 kr Szá.Új Szerkesztő- és kiadó-iroda: IV. ker. Muzeum-körút 29. sz. Vasárnap, augusztus 1 . Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. Tartalom: Az Arlberg-vasutról Útmutatás kórházak tervezéséhez. (Folytatás.) — Vegyesek. (Melléklet: A budapesti egyet, élettani intézet homlokzata.) — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. — Budapesti építési iparűzők. — Hirdetések. Az Arlberg-vasútról. — Az osztrák-magyar monarchia sűrű vasút-hálózatában itt-ott nagy hézagokat lát az ember, aminek az oka részint a birodalom különféle országainak ipar- és földművelés tekintetében való nagy különbsége, részint a talaj alakulása. Emitt lapos, mint a magyar Alföld, amott meg hegységek barázdálják, a Kárpátok, meg az Alpok. E vasúti hézagokat sok helyütt igen megsínli az ország s különösen Magyarország, mely kiválólag földművelő ország, mintegy megbénulva, mintegy lábakötötten jár külfölddel való közlekedési hiányai és egyoldalúsága miatt úgy, hogy concurrentiára való képességének ez szegi útját. Csak egyes közlekedő szálai vannak Európa nyugati részei felé, s azon sem a legrövidebbek, hanem több hely felé kerülőkön más országon átvezetők. Politikai és gazdasági tekintetben azon kellene lennünk, hogy közvetetlen, a birodalom saját földjén összeköttetésünk legyen Svájccal és Franciaországgal; különösen a gazdasági kérdés a fő, hogy egyenes, a saját földön való összekötő útunk legyen 1) azért hogy vámpolitikai tekintetben függetlenek legyünk Németországtól 2) hogy rövid vonalat találva olcsóbban exportálhassunk. A legrövidebb út volna Ausztrián, Tyrolon át Vorarlbergbe és így Svájcba. Tyrolból Voralbergbe vezető vasútra nézve már 20 esztendeje hogy tanulmányokat tettek, de azokból kiviláglott, hogy e célra az Arlberg hágója volna a legalkalmasabb. Vagy tíz esztendeje, hogy nekiláttak aztán, akkor közbejöttek a 70-es sovány esztendők, s abba maradt. Újabban, hogy a dolgok ismét nekilendültek ismét hozzá láttak, s most már a törvényhozás is megszavazta. — A vasút 136,57 kilométer hosszú lesz; 100^4 az Arihegy keleti oldalán, 25,9 kilométer a nyugati oldalán és egy 1627 kilométeres tűnél. A vasút szélső pontjai keleten Insbruck, nyugaton Bludenz, úgy hogy keleten a Déli vasúthoz, nyugaton a Vorarlbergi vasúthoz fog csatlakozni. Megemlítjük, hogy a Vorarlbergi vasút, mely 1872-ben készült el, társulat kezében van, hossza gö'eo kilom. Semmi Összeköttetés nincs közte és a több ausztriai Vasutak közt, s így nem is lehet csodálkoznunk, hogy alig hajtja be a fentartás költségeit. Az osztrák kormány kénytelen is volt kilométerenként 365‘8oo frc, után 5°/0 garantiát magára vállalni. Ez anyűg mindaddig terhelni is fog,a míg a vasút el lesz szigetelve a többi osztrák vasúttól. Mintegy megbírságolás ez azért, hogy az Arlberg- vasút kiépítésével késtek. Insbrucktól Zürichig mostanság 562 kilométer az út, ha az Arlberg-vasút megnyílik, ezen csak 285 kilométer lesz. Az igaz, hogy a Szent-Gotthard vasút megnyíltával az osztrák-magyar monarchia egynémely központjai közt és a Svájc és Franciaország némely vidékei közt sokkal rövidebb lesz az út, mint amilyen lesz az Arlbergi vasúttal, de még ez esetben is van előnye ez utóbbinak, mert azt a veszteséget hogy nagyobb utat jár meg, helyreáll az, hogy nem idegen országon vezet át. Áll ez különösen Triesztre, de nekünk az Arlbergi vasút mindenesetre még nagyobb hasznunkra lesz. Három kérdés merül fel az ember előtt az Arlbergvasútra nézve. Hogy milyen jövedelmezéssel fog járni? Hogy nem lehetne-e hosszú tűnés nélkül is megépíteni a vasutat? S végre ha már kell tunelt csinálni, nem lehetne-e ideiglenes utat is csinálni arra az időre a meddig a nagy mű elkészülne, úgy azonban hogy e két munkát ugyanegy időben csinálnák. Valamely tervezett vonal valószínű jövedelmezését előre megbecsülni igen nehéz dolog, van ott minden egyes esetben más-más nehézség, így van itt is. Nemcsak hogy a Szent-Gotthard vasút megnyitása egész felzavarást fog csinálni a forgalomban, hanem meglehet, hogy az Arlbergi vonal hosszú időre nyíló elkészülése alatt, más vonalak is készülhetnek, melyek az Alpokon átmennek, lehetne máris példákat mondani, melyekre nézve jó rég folynak a tanulmányozások. A valószínű jövedelem megbecsülésére amit az Arlberg-vasút hajthat, alapul oly vonalakat vettek, melyek bizonyosan nem oly előnyösek mint amilyen ez, a jövőben kiépítendő lesz. így például vettek Bremer vasútat, s megállapodtak az évenkénti 420,000 tonnánál. Felismerték továbbá, hogy a keletről nyugatra való forgalom nagyobb lesz mint az ellenkező irányban járó. A növekedő Sziszektől Insbruckból Triesztből Maráitól A vonal neve Parish!Zűriéibe Parisba Zűriéibe klm. 1 kim. : kim. kim. Parish klm. Zürichbe kim. Parish Züriebbe kim. kim. Most meglevő a vasúton . 1099 502 1615 1013 1557 955 1667 1065 Arlberg-vasuton .... 959 285 1409 796 1467 854 1511 898 Szt.-Gotthard-vasuton . 1344 756 17081120 1651 1063