Az Épitési Ipar, 1881 (5. évfolyam, 1/209-52/260. szám)

1881-10-09 / 41. (249.) szám

373 természetszerűen még hatalmasabb arányai ne ártsanak művének. És ha ezen, a körülmények folytán keletkezett vég­eredményt látjuk, nem kell-e azt a következtetést levon­nunk, hogy a Széchenyi-szobor arányaiban tartott álló szo­bor (nem okvetetlen a „haza bölcse“) helyesebben töltené be a helyet?! Deák Ferencnek ülő szoboralakban való megörökíté­sét lehetőnek tartjuk, de lehetővé kell tenni azt oly mó­don, hogy abban minden honpolgár lelke gyönyörködjék. Huszár meg tudja teremteni azt, de jelöljenek ki neki e feladathoz megfelelőbb helyet. Egy ülő szobor­alakot nézetünk szerint csak­is a szobor körül helyesen, illetve az álláspontok korlátozásával rendezett oly parko­zás és befásítás és az épülettől való megfelelő elhelyezés mellett kell létesíteni, oly elrendezésnél ugyanis, mely túl­ságos arányokat nem tűr el, és akkor lesz a szobor­mű a ügyeimet lekötő kellemes hatású. Nem fogja tagadni senki­­ azt sem, hogy egy ülő szoboralaknak hátulsó oldala, le­gyen az bármily művészies kidolgozás, nem érdemes arra, hogy épúgy szemléltessék mint az eleje, kellő parkozás által a szobor hátulja alárendeltebbé tehető. Kifogástalan szobrot állíthatunk Deáknak, ha kijelöl­tetik az új parlamentház előtti hely e célra , ott parkozás által elérhetni a kívánt eredményt. Oda bizonyára szebb művet állítana Huszár Adolf, mert nem kell neki meg­küzdeni az általunk a fentebbiben elősorolt viszonyokkal. Széchenyivel szemben lesz kit oda állítanunk, azzal most nem kellene törődni. Mert ragaszkodva ezen mintának a Ferenc­ József­­téren való keresztülviteléhez, és talán azon teendő javítá­sok által elérni akarni, azt a­minek­ lenni kellene, — bizott­­mányilag megállapítani, hogy a test méretei gyengébbre, a talapzaton pedig ez, a mellékalakokon meg amaz módo­­nosíttassék, azt valóban merész, a lelkiismerettel alig össze­egyeztethető eljárásnak tartjuk. Az előbb kifejezett vélemény feleslegessé teszi, hogy egyes részekre vonatkozó megjegyzéseinket felsoroljuk. A talapzat tagoza­ta önmagában gyakorlott kézre vall, de is­mét csak az egésznek hatását véve, hogy egyet felemlít­sünk, ha oldalt nézzük, a koncepció olyan, mintha a négy oszlop között egy, úgyszólván biztonság tekintetében is szükségből beletolt tömeget látnánk. Az ékesen díszített renaissance stylben tervezett szék nem áll összhangban az egyszerű alapzat­ styljével. Jól tudjuk, hogy ez azon igye­kezet kifolyása, hogy a szék nehézkesnek ne lássék, de azt hisszük, sok is jutott a jóból. Egy szobor-talapzat mellékalakjaitól bizonyos hatá­rig mindig megkívánjuk, hogy a talapzathoz lehetőleg or­ganikusan simuljanak; a két álló mellékalaknál ezt na­gyon nélkülözzük ; mint két külön szobor e szobrok nagyon is előtérbe lépnek. Ezek azon megjegyzéseink, a­melyeket, dacára a bi­zottság már kimondott határozatainak, elhallgatni nem akartunk. K-g L­ó. Vegyesek. Mai rajzmellékletünkön veszik olvasóink a kassai dóm restauráló terveinek második lapját a hátsó hom­lokzatot. A Deák szobor mintájáról két cikket is kaptunk, s minthogy mindkettő érdekes fejtegetéseket tartalmaz, adjuk azokat mai számunkban, a mennyiben hisszük, hogy az ily eszmecsere olvasóink érdeklődésével találkozik. A tömösi honvéd-emlék­rajzát múlt 1880. é. 51—207. számunkban közöltük; a leleplezés után lefényképésztetett, az így nyert kabinet-nagyságú képek kaphatók a M. Mérn. és Építész-Egyletben (IX. ker. Csillag­ utca 12. sz.); da­rabja egy forint; a tiszta jövedelem az erdélyi honvéd­egylet javára fordíttatik. A közlekedésügyi minisztérium hidrográfiai osztálya részint a hidrográfiai és meteorológiai adatok megszerzésé­vel, részint azok feldolgozásával fog foglalkozni. A hivatal egy osztálytanácsosból, 5 főmérnökből és 10 mérnökből fog állani. A hivatal főnöke egyszersmind tagja és e tárgyban referense lesz a műszaki tanácsnak; az 5 főmérnökből kettő a központban lesz, 3 a vidéken a munkálatok veze­tésével lesz megbízva. A felvételeket napidíjas mérnökök fogják végezni, az állandóan kinevezett mérnökök vezetése alatt. A hivatal mindenek előtt a Tisza és mellékfolyói vízrajzi és vízműt­a­ni felvételéhez kezd hozzá. Ez a munka körülbelül 10 évig tart el s a hivatal 10 évi költségvetésével együtt 2 millió forintba fog kerülni, mint az „E -­r“ értesül. A központi személypályaudvar. Azon pályaudvar és indóház, melyet a kormány a Kerepesi­ út végén, a kere­­pesi vám és a százház között építtet, Budapest nagyszerű épületeinek számát fogja szaporítani. Ezen területen be lesz építve 7000 négyszögméter s az indóház a nagy csarno­kon kívül négy 2 emeletes pavillonból álland. A nagy csar­nok, honnan a vonatok indulnak s érkeznek, 42 méter szé­les belső világosságú lesz, vagyis ily nyílt távolságban állnak oldalfalai, míg a csarnok hossza 192 méternyi leend. Az épület fölé vasszerkezetű, s nem csúcs, hanem ívalakú üveg­tető borul. A 4 pavilion közül az egyikben hivatalok, hiva­talnoki lakások és a királyi család számára épülendő ud­vari váróterem lesznek; a többi pavilonokban hivatalok és lakások, a mehettek podgyászfelvételi, vendéglői, pénztár­noki helyiségek és várótermek. Külön raktár épül a gyors­szállítmányok részére. Az építési engedélyt a főváros illető bizottsága e nevezetes műre már kiadni javasolta. Új vasút. A képviselőház f. hó 6­­ki ülésén a közm. és közm. miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a nagy­ki­k­i­n­d­a-b­e­c­s­k­e­r­e­k­i és a m­a­r­g­i­t­f­a­l­v­a-s­z­o­m­o­l­­noki másodrendű vasutak kiépítése iránt. Vasúti hid a Dráván. Az alföld-fiumei vasút eszék­­villányi ága a Dunát az eszéki vár alatt egy fahiddal szeli át. E fahidat egy 1882-ben elkészülendő vasrostély-híd fogja helyettesíteni, mely nem a mostani helyén lesz, hanem mint­egy 20 méterrel fentebb fog állani. A vashídon magán egy vágány és három nyílás lesz, a két külső 58 s a középső 74 méter széles ívközzel minek megfelelően két szárazföldi és két vízben álló oszlop fog emeltetni. A híd oszlopainak alapmélysége 8 és 12 méter közt váltakozik alacsony víz­állás alatt, az alapmunkálatok vasharangok segítségével fog­nak eszközöltetni, hasonlóan azon módhoz, mely annak ide­jén a Margit-híd s a magyar államvasutak összekötő vasúti hídja építésénél alkalmaztatott. Az alapzat a falazattal és betonnal együtt 1460 köbmétert foglal magában, a híd osz­lopai az alapzat fölött 1124 köbmétert, ez utóbbiakban 184 köbméter faragott kövű fal lesz. Az alföldi vasút igazgató­sága e munkának elvégzését ajánlat útján a Gregersen és Deutsch cégre ruházta. A vaskonstrukció szállítását és összeállítását a magyar államvasutak gépgyára eszközli. Az alapmunkálatoknak, melyek már megkezdettek, a jövő év augusztus végéig kell befejeztetniök, úgy hogy a híd maga ugyanazon év október 1-jén a forgalomnak átadatnék. Ez az első nagyobb híd, mely magyar vállalkozók által, s a magyar közlekedési miniszter utasításának megfelelően kizárólag magyar iparosok igénybevételével építtetik. Vasúti híd a Száva folyón. Az 1880. évi XLII. t. c. és a szerb fejedelemséggel 1880. évi április 9-én (március 26-án) kötött egyezmény határozata szerint a budapest-zi­­monyi vasútnak a szerb vasutakkal leendő összeköttetése céljából Zimonynál a Száva folyón át létesítendő vasúti híd és az ahhoz tartozó biztosítási munkák kiadása iránt a m. kir. közlekedési minisztérium ajánlati árlejtést hirdet. Előmunkálati engedély. Markovits Miklós pozsonyi la­kos a közmunka- és közlekedési magy. kir. minisztériumtól egy félév tartamára előmunkálati engedélyt nyert egy Ko­máromtól a Csallóközön át Pozsonyig vezetendő másodrendű gőzmozdonyú vasútra. Árlejtések eredménye: A budapest-gráci államúton *

Next