Az Épitési Ipar, 1883 (7. évfolyam, 1/314-52/365. szám)
1883-09-16 / 37. (350.) szám
344 rég, mind-mind osztatlan érdeklődést kelt a remekmű iránt. A képes lapok különféle variatiókban köztik az épületet, nagymesterének Schmidt Frigyesnek arcképét, de még vele dolgozott segédjeinek Deininger, Fleischer, Heer, Luntz, Neumann és Schultz építészek arcképeit és életrajzait is. Schmidtet magát a város díszpolgárává, Luntz, Neumann és Fleischer építészeket pedig választott polgáraivá nevezte ki. A hyronusok és dithyrambok mellett megindult természetesen a kritika áramlata is, és itt be kell vallanunk, hogy azon egy-két fogyatkozását az új városháznak, amelyek egy ily kolosszális alkotástól elválaszthatatlanok, az eddigi napisajtó kritikája elég tárgyilagosan taglalta. Majd megválik, hogy a később elmaradhatatlan szakkritika, amelytől a kritikus saját individuális művészi iránya szerint bizonyos elfogultságot megtagadni nem lehet, hogy az mennyiben reducálja, vagy mennyiben táplálja a mai nézeteket. A választott szélirány eredetisége és önállósága előtt hódolattal meghajlik minden ítélet: elismerik, hogy az olasz és német gothikának a renaissance-szal való mintegy átmeneti stylű megegyeztetése még sehol és soha sem sikerült oly tisztán, határozottan és meggyőző erővel, mint itten. Principiális kifogásokat hoznak az általános dispositiókat illetőleg az ellen, hogy a tulajdonképeni főhomlokzatnak kocsi bejárója nincs, és hogy ugyancsak a főhomlokzat alsó kettős árkádsora magas fekvésénél fogva célját mint nyitott csarnok, amely közvetetten közlekedik az utcával, mint a tipikus olasz árkádok, el nem éri, hogy a főudvar folyosórendszere nem következetes. A választott szélirány részletei ellenében felhozzák, hogy valamennyi árkádsor szűk összeszorult ívsort mutat, a nagy díszterem nyomott dongaboltozata a nagy terem architektúrájának nem megfelelő, hogy maga a nagy terem a festészeti dekoratiót majdnem lehetetlenné teszi. Továbbá, hogy a 4 kisebb torony körülfutó karzatai által más silhouettet, más jelleget mutat, mint a nagy torony; hogy magának a nagy toronynak, az épület felé eső kis lépcsőtornyok egyoldali alkalmazása által, nincs részarányos súlyvonala, stb. Ezekkel szemben persze mai nap az ellenvéleményt minden szemlélőnek saját individualitására kell bíznunk; annyi való, hogy a nagy terem boltozatának elvi kérdését, a nehezen történt elhatározást maga az emlékirat is fölemlíti. Hogy egyebekben mily óriási munka feláldozásával oldatott meg a feladat, bizonyítja az, hogy például magára a nagy toronyra — megbízható forrásból vett hír szerint — körülbelül 50 különféle terv készült! Legnagyobb a panasz természetesen az építési költségeknek túlságos emelkedése ellenében; az eredeti előirányzat 9 edfél millió forintra szólott, míg valójában a városház csak eddig is 12 millió forintba került! Ez különben oly jelenség, oly beteges tájékozatlan állapot a közvélemény körében, amelyre már egy alkalommal mi is felhívtuk volt szíves olvasóink figyelmét, midőn az építendő új magyar állandó országház építési költségeit hoztuk volt szóba. Az ünnepély lefolyása a napilapokból ismeretes; jól esett a legmagasabb vendégek soraiban a magyar főváros elöljáróit Ráth K. főpolgármestert és Kammermayer K. polgármestert is láthatni, kiket a király hosszasabb szívélyes megszólítással tüntetett ki. Másnap volt a „Baufest“ t. i. a Bécs város által adott nagy ünnepi lakoma, amely a nagy teremben tartatott meg; itt érte a remekmű alkotóját Schmidt Frigyest fáradozásainak legszebb jutalma, kortársai és polgártársai osztatlan nagyrabecsülésének és hódolatának őszinte kifejezése, amelyet szívére, ajkára vesz a nép és az utókor, örök dicsőségére a művelt jelenkornak — és az építész nevének. —«— Hydraulikus személyemelő gép. Azon árkádházak, melyeket az „Union“ építő társulat Bécsben a városháztéren építtetett, belső berendezésükben sok újat tartalmaznak, ezek közé sorolhatók a bennük alkalmazott személyemelő gépek is. Mindenik gép a lépcsőháznak egyik oldalfalában van elhelyezve, akként, hogy a lakók könnyen hozzáférhessenek. A berendezés a mellékelt ábrából látható A gép aknája 160 m. széles, 130 m. mély és a pincéből a földszinten, félemeleten s az L, II., III ., és IV. emeleten át 30 m. magasságra nyúlik fel. A felhúzó gép széke — A — L30 m. széles, L20 m. mély és 220 m. magas, 12 kaucsuk csiga által vezettetik a két oldalt levő üreges csatornában és a legjobb minőségű angol négy tonnás láncra van felfüggesztve. Azon esetre, ha ezen lánc elszakadna, hogy a szék a leesés ellen biztosítva legyen, el van látva biztonsági, vagy másként megállító készülékkel, amely minden körülmények között teljesen biztosan és lökés nélkül működik. Ezenkívül a szekrény alsó része még akként van készítve, hogy abba fa, szén és málha legyen elhelyezhető. A mozgató készülék a hydraulikus sajtó elvén alapszik, s egy lánccal bíró hydraulikus csigasorból áll, amely függélyes helyzetben a pincében van elhelyezve. A készülék teljesen kiemelkedett állapotában 85 m magas, s hogy a földszintből ne foglaljon el semmi helyet, másrészről pedig a nyomás magassága se csökkentessék, azért a pincének egy kifalazott aknájában van felállítva, a melynek mélysége mintegy 5 m. Ezen felhúzó gépek elve nem új, és p. o. Hamburgban és Brémában több telepen, sok helyen van alkalmazva, hanem sokkal kisebb méretekben, és 1520 athm. nagy nyomású accumulátorokkal kapcsolatban. A szóban levő hydraulikus felhúzó gépnél a nyomó B henger átmérője 530 mm, magassága 350 m., ennek C dugattyúja 480 mm. átmérővel és 330 m. magassággal bír. A csigák áttevése nyolcszoros, s a dugattyúra működő nyomás 3 athm. A víz be- és kiömlésének szabályozása egy tehermentesített hengerszelep segítségével történik, amelyet a földszintről az emeltyűkar forgatása által lehet kezelni. A földszinten még egy mutatólap alakú másik készülék is van, amelyen a mutató állása mindig jelzi, hogy a szekrény milyen magasságban van. Egy másik mutató ugyanezen lapon arra szolgál, hogy vele a szekrény megállóhelyét megállapítsuk, ahol az aztán önmagától meg fog állani. Ezen nagyon egyszerű készülék igen erősen van szerkesztve, úgy hogy kopásnak és gyakori javításnak ne legyen alávetve. Megemlítendő még, hogy a 12 q súlyú dugattyú egy ellensúly által van egyensúlyban tartva, és hogy a lánc méretei akként vannak megválasztva, hogy a szekrénynek minden helyzeténél a statikus egyensúly fennmaradjon. A felhúzó gép működése olyan, hogy négy személy, vagy 300 kg. percenként 15 m. magasságra emelhető; kisebb megterhelés mellett a sebesség percenként 25 méterre fokozható. Ami a vízfogyasztást illeti, a földszintről