Az Épitési Ipar, 1883 (7. évfolyam, 1/314-52/365. szám)

1883-09-16 / 37. (350.) szám

344 rég, mind-mind osztatlan érdeklődést kelt a remekmű iránt.­­ A képes lapok különféle variatiókban köztik az épü­letet, nagymesterének Schmidt Frigyesnek arcképét, de még vele dolgozott segédjeinek Deininger, Fleischer, Heer, Luntz, Neumann és Schultz építészek arcképeit és életraj­zait is. Schmidtet magát a város díszpolgárává, Luntz, Neu­mann és Fleischer építészeket pedig választott polgáraivá nevezte ki. A hyronusok és dithyrambok mellett megin­dult természetesen a kritika áramlata is, és itt be kell vallanunk, hogy azon egy-két fogyatkozását az új városháznak, a­melyek egy ily kolosszális alkotástól elválaszthatatlanok, az eddigi napisajtó kritikája elég tárgyilagosan taglalta.­­ Majd megválik, hogy a később elmaradhatatlan szakkritika, a­melytől a kritikus saját individuális művészi iránya sze­rint bizonyos elfogultságot megtagadni nem lehet, hogy az mennyiben reducálja, vagy mennyiben táplálja a mai né­zeteket. A választott szélirány eredetisége és önállósága előtt hódolattal meghajlik minden ítélet: elismerik, hogy az olasz és német gothikának a renaissance-szal való mintegy átmeneti stylű megegyeztetése még sehol és soha sem sikerült oly tisztán, határozottan és meggyőző erővel, mint itten. Prin­­cipiális kifogásokat hoznak az általános dispositiókat ille­tőleg az ellen, hogy a tulajdonképeni főhomlokzatnak kocsi bejárója nincs, és hogy ugyancsak a főhomlokzat alsó ket­tős árkádsora magas fekvésénél fogva célját mint nyitott csarnok, a­mely közvetetten közlekedik az utcával, mint a tipikus olasz árkádok, el nem éri, hogy a főudvar folyosó­rendszere nem következetes. A választott szélirány részletei ellenében felhozzák, hogy valamennyi árkádsor szűk össze­szorult ívsort mutat, a nagy díszterem nyomott dongabol­tozata a nagy terem architektúrájának nem megfelelő, hogy maga a nagy terem a festészeti dekoratiót majdnem lehe­tetlenné teszi. Továbbá, hogy a 4 kisebb torony körülfutó karzatai által más silhouettet, más jelleget mutat, mint a nagy torony; hogy magának a nagy toronynak, az épület felé eső kis lépcsőtornyok egyoldali alkalmazása által, nincs rész­arányos súlyvonala, stb. Ezekkel szemben persze mai nap az ellenvéleményt minden szemlélőnek saját individualitá­sára kell bíznunk; annyi való, hogy a nagy terem boltoza­tának elvi kérdését, a nehezen történt elhatározást maga az emlékirat is fölemlíti. Hogy egyebekben mily óriási munka feláldozásával oldatott meg a feladat, bizonyítja az, hogy például magára a nagy toronyra — megbízható forrás­ból vett hír szerint — körülbelül 50 különféle terv készült! Legnagyobb a panasz természetesen az építési költ­ségeknek túlságos emelkedése ellenében; az eredeti elő­irányzat 9 edfél millió­ forintra szólott, míg valójában a vá­rosház csak eddig is 12 millió­ forintba került! Ez különben oly jelenség, oly beteges tájékozatlan állapot a közvélemény körében, a­melyre már egy alka­lommal mi is felhívtuk volt szíves olvasóink figyelmét, mi­dőn az építendő új magyar állandó országház építési költ­ségeit hoztuk volt szóba. Az ünnepély lefolyása a napilapokból ismeretes; jól esett a legmagasabb vendégek soraiban a magyar főváros elöljáróit Ráth K. főpolgármestert és Kammermayer K. polgármestert is láthatni, kiket a király hosszasabb szí­vélyes megszólítással tüntetett ki. Másnap volt a „Baufest“ t. i. a Bécs város által adott nagy ünnepi lakoma, a­mely a nagy teremben tartatott meg; itt érte a remekmű alkotóját Schmidt Frigyest fá­radozásainak legszebb jutalma, kortársai és polgártársai osztatlan nagyrabecsülésének és hódolatának őszinte kife­jezése, a­melyet szívére, ajkára vesz a nép és az utókor, örök dicsőségére a művelt jelenkornak — és az építész nevének. —«— Hydraulikus személyemelő gép. Azon árkádházak, melyeket az „Union“ építő társu­lat Bécsben a városháztéren építtetett, belső berendezésük­ben sok újat tartalmaznak, ezek közé sorolhatók a bennük alkalmazott személyemelő gépek is. Mindenik gép a lép­csőháznak egyik oldalfalában van elhelyezve, akként, hogy a lakók könnyen hozzáférhessenek. A berendezés a mel­lékelt ábrából látható A gép aknája 1­­60 m­. széles, 130 m. mély és a pincéből a földszinten, félemeleten s az L, II., III ., és IV. emeleten át 30 m. magasságra nyúlik fel. A felhúzó gép széke — A — L30 m. széles, L20 m. mély és 2­20 m. magas, 12 kaucsuk csiga által vezet­tetik a két oldalt levő üreges csatornában és a legjobb minőségű angol négy tonnás láncra van felfüggesztve. Azon esetre, ha ezen lánc elszakadna, hogy a szék a leesés ellen biztosítva legyen, el van látva biztonsági,­­ vagy más­ként megállító készülékkel, a­mely minden körülmények között teljesen biztosan és lökés nélkül működik. Ezenkí­vül a szekrény alsó része még akként van készítve, hogy abba fa, szén és málha legyen elhelyezhető. A mozgató készülék a hydraulikus sajtó elvén alap­szik, s egy lánccal bíró hydraulikus csigasorból áll, a­mely függélyes helyzetben a pincében van elhelyezve. A készülék teljesen kiemelke­dett állapotában 8­5 m ma­gas, s hogy a földszintből ne foglaljon el semmi helyet, másrészről pedig a nyomás magassága se csökkentessék, azért a pincének egy kifa­lazott aknájában van felál­lítva, a melynek mélysége mintegy 5 m. Ezen felhúzó gépek elve nem új, és p. o. Hamburg­ban és Brémában több te­lepen, sok helyen van al­kalmazva, hanem sokkal ki­sebb méretekben, és 15­20 athm. nagy nyomású accu­­mulátorokkal kapcsolatban. A szóban levő hydrau­likus felhúzó gépnél a nyomó B henger átmérője 530 mm, magassága 3­50 m., ennek C dugattyúja 480 mm. átmé­rővel és 3­30 m. magassággal bír. A csigák áttevése nyolcszoros, s a dugattyúra működő nyomás 3 athm. A víz be- és kiömlésének szabályozása egy tehermentesített hengerszelep segítségével történik, a­melyet a földszintről a­z emeltyűkar forgatása által lehet kezelni. A földszinten még egy mutatólap alakú másik ké­szülék is van, a­melyen a mutató állása mindig jelzi, hogy a szekrény milyen magasságban van. Egy másik mutató ugyanezen lapon arra szolgál, hogy vele a szekrény meg­álló­helyét megállapítsuk, a­hol az aztán önmagától meg fog állani. Ezen nagyon egyszerű készülék igen erősen van szerkesztve, úgy hogy kopásnak és gyakori javításnak ne legyen alávetve. Megemlítendő még, hogy a 12 q súlyú dugattyú egy ellensúly által van egyensúlyban tartva, és hogy a lánc mé­retei akként vannak megválasztva, hogy a szekrénynek min­den helyzeténél a statikus egyensúly fenn­maradjon. A felhúzó gép működése olyan, hogy négy személy, vagy 300 kg. percenként 15 m. magasságra emelhető; ki­sebb megterhelés mellett a sebesség percenként 25 mé­terre fokozható. A­mi a vízfogyasztást illeti, a földszintről

Next