Az Épitési Ipar, 1883 (7. évfolyam, 1/314-52/365. szám)
1883-02-25 / 8. (321.) szám
Előfizetési ár: ...... , ^ , 0 QQ1 otzoin ' Szerkesztő- és kiadó-iroda: AM.Mern.esEp-Egyl.tagjainak Oral. OZIINL. I TTTT . _ . .. TTT . ... Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. VII. ker. Kerepesi ut 24. sz. III. e. 4. ajtó. Egyes szám ára 25 kr. \ ftSfirilftp, 1GDrilár 15. Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. Kiadják: gmon József, Benkó Károly, Bukorics Gyula, szigler Gyözö, Devecis Belvecchio ferenc, Dotzer Lipót, Jünde József, feszti .Adolf, Ganz és fissa, gauszmann ,Alajos, gieronymi Károly, gofhauser Lajos, gallina Mór, ganz és János, géler (Napóleon, gund (Endre, Langenfeld frigyes, Rechner fajos, fukse-fábry Béla fdechwart (András, Neuschloss (Emil, Neuschlosz Ö dön és Marcell, Ney Béla, fártos Gyula, gucher József, (Schlick (Béla, (Steindl Imre. gtlnay fajos, Weber Antal, gbl (Miklós, gellerin gtity&s. pártos fégula, a kiadótulajdonosok képviselője. Felelős szerkesztő: NeyBéla. Tartalom: Meghívó. — Az aradi színház (egy ábrával). — Az elektrotechnika köréből (6 ábrával). — Vegyesek. — Magy. Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. — Hirdetések. Egész évre . . 8 frt Félévre .... 4 frt. Negyedévre. . 2 frt Meghívó. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szakosztályai jövő hétfőn a folyó évi február hó 26-án esti 6a órakor az egyesület helyiségében (Csillag utca 12. sz.) ülést tartanak, melynek tárgyai: 1. A színházak ügye. 2. Folyó ügyek, indítványok. Czigler Győző s. k. Ybl Miklós s. k. szakoszt. jegyző. szakoszt. elnök. Az aradi színház. Hosszú évek során megvolt kimérve hazánk nagyobb színházi katasztrófáktól, és a temesvári színház égése óta nem fordult elő hasonló eset; ez részben annak tulajdonítható, hogy állandó színházaink száma aránylag csekély, és csakis a legutóbbi időben indult meg ez irányban is elismerésre méltó mozgalom. Reánk szakértőkre az aradi új színház elpusztulása kétszeres veszteséget képez, mivel az minden más tekintet mellett, hazai építőművészetünk egyik kiválóbb alkotását is képezte. A színház, mely február hó 18-án délután 2 órakor a lángok martaléka lett, minden részében hazai erők tevékenységének köszönte lételét. A színház és a vele összeköttetésben levő bérházak által képezett épületcsoport terveit már 1870. évben Aczél Péternek a város lelkes polgármesterének megbízásából Szkalnitzky Antal budapesti építész készítette, de az az építkezéssel járó több nemű akadályok következtében, csak 1874. évi szeptember hó 21-én Ő Felsége a király jelenlétében adathatott átrendeltetésének. A színháznak igen sok előnye mellett egy alaphibája mégis volt, és ezt a tisztelt szaktársak azonnal felismerik, ha egy pillantást vetnek a mellékelt vázlatos helyszínrajzra. Ugyanis maga a színház egy a Szabadság-tér, Fő tér, Vörösmarty és Aczél-Péter-utca által övezett épületcsoport közép részét képezte és így a két bérház közé beszorítva, főhomlokzatával az aránylag keskeny Aczél -Péter-utcára volt helyezve. Ily körülmények között a homlokzat igen csekély kiképezést nyerhetett, úgy, hogy a közönség részére mindössze három nagy és két kis mellékkijárás volt csak léte- s síthető. De ezen kedvezőtlen alapdispositio nem róható fel a ■ tervező építész hibájául, mivel ő csakis és egyedül a pénzügyi kényszerhelyzetnek engedett, mely megkívánta, hogy a két bérház jövedelme fedezze az egész épületcsoport létesítésére fordított összeg kamatjait. Az adott keretben a tervező építész megtett majdnem mindent, amit a színház, részben pedig a bérházak biztosítására megtehetett; elkülönítette a különböző épületeket erős tűzfalak által egymástól és lehetőleg elkerült minden nyílást, mely a tűz tovább harapózását gyorsan közvetíthette volna. Ezen bármily csekélynek tetsző óvóintézkedéseknek köszönhető főleg, hogy a bérházak megmentésére irányult, valóban elismerésre méltó tevékenységet siker koronázta. Belső méreteiben a színház körülbelül a budapesti nemzeti színház arányainak felelt meg, csakhogy mint modern épület, ízlés, kényelem és építészeti kiképzés dolgában azt sokban felülmúlta. A színház 900—1000 egyén befogadási képességgel bírt. Az egyesülések következőkép oszlottak meg: volt benne 80 egyes, 8 kettős páholy, a földszinten 60 karszék és 252 zártszék, a karzaton 200 ülő és körülbelül 100 állóhely. A közönség távozására, mint már jelezve volt, összesen öt ajtó állt rendelkezésre, ezenkívül volt két páholy- és két karzatlépcső. Az előcsarnok, melyet az összes közönség érintett, aránylag kissé szűk volt, de ennek oka ismét csak a telek csekély méreteire vihető vissza.