Az Épitési Ipar, 1886 (10. évfolyam, 1/470-52/521. szám)

1886-11-21 / 47. (516.) szám

AZ építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, valamint a budapesti építőmesterek. KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPAR­TESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési ár: Egész évre . . 8 frt Félévre . I frt Negyedévre. 2 frt 47—516. szám. A M. Mérn.- és Építész-Egylet I tagjainak: egész évre 6 frt, fél- IT . , évre s frt. Egy szám ára 25 kr. Vasárnap, november 2 . Szerkesztő- és kiadó-iroda: VII. ker. Kerepesi­ út 24. sz. III. e. 4. ajtó. Minden a lapot illető­ küldemény ide intézendő. Kiadják: Ámori József, Senki Károly, Kukorics Gyula, fizi­gier /győző, gerecis Belvecchio gerenc, Ritter Mo­ót, ganda József, geszti­s Adolf ganz és gársa, Rauszmann­­Alajos, Hieronymi Károly, Rolhauser Bajos, Rab­ina gróf, Rauser János, Réler Napóleon, Brajcsovits ,Bajos, Rand Endre, gangenfeld grigyes, Rechner Lajos, gukse-gibry Béla, gleckwart­h András, Neuschloss­­Emil, Neuschlosz Edin és glare­ell, Ney Béla, girtos gyula, gucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, golnay Lajos, j Neber ,Antal, Ybl Miklós, gellerin Mátyás, Zsigmondy Béla, Mihály­fi József főmunkatárs. Pártos Gyula a kiadótulajdonosok képviselője. Key Béla felelős szerkesztő. Tartalom. Meghívó — »Vasútépítéstan.«­­ A technológiai mú­zeum 1885 - 1886-ban — Az újabb closet- és pissoir-berendezések (19 ábrával). — Vegyesek. — Könyvészet. — Magy. Mérn.- és Építész- Egylet. — Fővárosi ügyek. — Pályázatok. — Ajánlati árlejtések. — Hirdetések M­eghi­vó. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szakosztályai jövő hétfőn, folyó évi no­vember 22-én esti 67­ órakor az egyesület helyiségében (Csillag­ utca 12.) ülést tartanak, melynek tárgyai: 1. Pucher József indítványa az egyesületben alakítandó »választott bíróság« dolgában. 2. Folyó ügyek, indítványok. Ybl Miklós s. k. Kiss István s. k. szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző. „Vasútépítéstan.“ (Irta Kisfalu­di Lipthay Sándor, a vasútépítéstan nyilvános rendes tanára a m. kir. József-műegyetemen. Kiadja a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Könyvkiadó Vállalata. 1886. 2-ik kötet »A vasúti felépítmény« I. füzet »A vágány«.*) Lipthay nagy keretben tervezett művének tavaly meg­jelent első kötetével fölkeltette bennünk a reményt, hogy ez oly munka lesz, mely nemcsak hogy számot tesz a külföldi hasonló művek között, de úgy teljességénél, valamint tárgya­lási módjánál s különösen annál fogva, hogy több dologra nézve mint becses forrás szerepelhet, a szakirodalomban egye­nesen kitűnő helyet fog elfoglalni. A most előttem fekvő 2-ik kötet ezt a reményt csak megerősíti, dacára annak, hogy a fel­dolgozott anyag természeténél fogva nem tárgyalható any­­nyira érdekes modorban, mint az első kötet. Hogy az anyag *) A fenti címmel bíró munka megjelenését szegényes szakiro­dalmunk terén oly nagy horderejű ténynek tekintjük, hogy ez ismer­­tetésnek,szívesen engedtük át lapunk mai számában az első helyet. A s­z­e­r­k. csoportosításának előnyei el ne vesszenek, a tárgyalás sor­rendjében fogom ismertetni és méltányolni a könyv kiemel­kedőbb részeit, s remélem, hogy ennek folyamán a műről táplált jó véleményem teljesen meg lesz okolva. Az általános rész a vágány alkotó részeit, a sínszá­lakat, a különböző alrendszereket, a kapcsoló szereket és az ágyazást ismerteti. Ez általános résznek egyik becses pontja a sínek anyagára vonatkozó tárgyalásban van, mely a m. k. államvasutaknak az acélsínekre vonatkozó határoz­­mányaival s az acélsínek kopására vonatkozó terjedelmes adatgyűjteményekkel van illusztrálva. A fa-, vas és kőaljak összehasonlítása után eléri azt az eredményt, hogy gazdasági szempontból hazánkban nemcsak jelenleg, de még valószínűleg igen sokáig, a fáé az elsőség, szerző consequentiáiban tovább fejtve, a fa tartósságának fokozására szolgáló módok teljes képét adja, s azok gazda­sági jelentőségét méltányolja. Érdekes része a munkának a következő fejezet, mely részletesen a sínszálakkal foglalkozik. A különböző szelvényű sínrendszerek ismertetése, össze­hasonlítása, az alkalmazott és alkalmazandó sínhosszúságok tárgyalása után áttér a szélestalpú, azután pedig a saru­sínek minden részlet­kérdésére, s a létező és jónak bizo­nyult síneken a magasságnak a többi mérethez talált vi­szonyát általánosítva, ezen viszonyszámok alapján képleteket ad a sín súlyának közelítő meghatározására. Ezután követ­kezik a fejezet legfontosabb része, az adott körülményeknek megfelelő sínszelvény keresése. Winkler ezt a kérdést a többtámaszú tartók elmélete alapján tárgyalja, de Winkler tekintélye sem bírta rá szerzőnket, hogy ezen, különben szigorúan tudományosnak látszó megoldást elfogadja; nem pedig azért, mert amint kimutatja, szigorú tudományos alapon a kérdés megoldhatatlan, hiányozván a megoldhatás létfeltételei, a közreható erők és reactiók pontos ismertetése. E helyett azonban oly ügyes közelítő elméletet állított föl, mely saját szavai szerint is, tulajdonképen interpolálást ad a már meglevő és a gyakorlatban jóknak bizonyult szel­vények közé, s így eredményei teljesen jók és megbízhatók.

Next