Az Épitési Ipar, 1886 (10. évfolyam, 1/470-52/521. szám)

1886-05-23 / 21. (490.) szám

1886. BUDAPEST Kiadják: Amon József, Senki Károly, Bokom­ét gyula, gzigler győző, gerecis Belvecchio Serene, Botzer Lip­ót, Báni­a József, geszti ,Adolf, ganz és gdzsa, Kanszmann Alajos, Hieronymi Károly, golhauser gajos, gallina Jj­fer, Kanser János, Kél­er Napóleon, Krajcsovits gajos, Knnd Endre, gangenfeld grigyes, gechner Lajos, Lakse-gibry géla, gdechwart András, Neuschloss gmil, Neuschlosz Edin és Marcell, Ney Béla, girtos gyula, gucher József, Schlick Béla, Steindl­­eine, golnay ,Lajos, Weber A­ntal, Ybl Miklós, gellerin Mátyás, Zsigmondy Béla, Mihály­fi József főmunk­atárs. Pártos Gyula a kiadótulajdonosok képviselője. Key Béla felelős szerkesztő. A M. Mérn.- és Építész-Egylet tagjainak: egész évre 6 frt, fél­évre 3 frt. Egy szám ára 25 kr. 21—490. szám. Vasárnap, május 23. Egész évre . Félévre . . . Negyedévre. Előfizetési ár: 8 frt 4 frt 2 frt Szerkesztő- és kiadó­ iroda: VII. ker. Kerepesi­ út 24. sz. III. e. 4. ajtó. Minden a lapot illető­ küldemény ide intézendő. Tartalom: A központi elektromos világítás terén elért újabb eredmények. — Budapest végleges csatornázása. — A párisi épít­kezések válsága. — Vegyesek­­.Rajzmelléklet: a M. A. ,V. nyugdíjint. palotájának félemeleti alaprajza.) — Magy. Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. Ajánlati árlejtések. — Hirdetések. A központi elektromos világítás terén elért újabb eredmények. (Zipernowszky Károly f. é. május 13-án tartott előadásának kivonata.) Az előadó körülbelül ,egy évvel ezelőtt ismertette első ízben a Magy. Mérnök- és Építész-Egylet egyik szakülésén a Zipernowszky-Déri-féle új áramelosztó rendszert, a­mely úgynevezett transformátorok alkalmazásán, illetőleg a magas áramfeszültségeknek aránylag csekély feszültséggé való át­változtatásán alapszik, s a­melyről azt a véleményt fejezte ki akkor, hogy ez a rendszer van hivatva lehetővé tenni nagyobb városoknak és nagy kiterjedésű telepeknek egy központból való elektromos világítását, valamint egyáltalában az elektromos áramnak nagy távolságokra való olcsó és rationális vezetését. *) Az azóta lefolyt év ezt a várakozást fényesen igazolta, amennyiben egy rövid év alatt a rendszer váratlanul gyors és nagy elterjedésre talált. Része volt ebben a budapesti országos kiállításnak is, mert a hazai találmány ennek terü­letén volt először nagyobb kiterjedésben gyakorlatilag alkal­mazva, s a külföld legkiválóbb szakférfiúi és a villámvilá­­gító iparvállalatok főbb képviselői idejöttek és alaposan tanulmányozva az új rendszert, lehetővé tették annak a külföldön való gyorsabb elterjedését, illetőleg alkalmazását. A külföldi hírnevesebb látogatók megnevezése után megemlíti előadó, hogy a Gaulard és G­i­b­bs-féle áram­elosztó rendszerről egy évvel ezelőtt mondott véleményét szintén igazolta a tapasztalat. Ennél az egyes indukció­készülékek egy sorban egymás mögé vannak bekapcsolva a primaer áramkörbe, míg a Zipernowszky-Déri redszerében az alapfeltétel az, hogy az egyes indukció-tekercsek párhuza­mosan ágazódjanak el a primaer áramkörből. Az első rendszer nagy hátrányokkal jár, minthogy az egyazon áramkörben egymás mögé kapcsolt transformátorok nem függetlenek egymástól, minek következtében az egyik transformátor másodlagos áramkörében történő változások (pl. lámpások eloltása stb.) befolyásolják a többi tranformátorok áram­köreit is, a­miért aztán ez a rendszer nem alkalmas városi és egyáltalában magán világítások eszközlésére, a­hol elen­gedhetetlen kellék, hogy minden egyes lakó a többiekétől teljesen függetlenül kezelhesse a maga lámpásait. Egy másik eltérés is van a szóban levő két rendszer között. A Gaulard-féle transformátorok ugyanis két sarkú induktorok, melyeknél a mágneses erővonalak az egyik sarkból kilépve, hosszú utat tesznek meg a levegőn keresztül, míg a másik sarkon ismét bejutnak a vasba, a­mi az indukció hatását nagyon csökkenti. A Zipernowszky-Déri- Bláthy rendszerű transformátorok ellenben sarknélküli induktorok, melyeknél a delejes erővonalak minduntalan csak a vasban keringenek. Az utóbbi rendszer elsőségét elismerték a legjelesebb szakférfiak és igazolta a tapasztalás is. A G­a­l­­­a­r­d­-rendszer alapján volt berendezve Tour­s-ban a város világító telepe és Londonban a Grosvenor Gallery világítása. Mindkét helyen oly nagyok voltak a nehézségek, hogy az utóbbi helyen megszüntették a telep működését, Tours-ban pedig úgy segítettek a dolgon, hogy kicserélték a kétsarkú transformátorokat sark nélküliekkel és párhuzamosan ágaztatták el az egyes indukció-készülé­keket a primaer áramkörből. Mind a hét változtatás a magyar találmány szabadalmát képezvén, ennek tulajdonosai meg is tették már a bitorlás ellen a törvényes lépéseket. A szóban levő magyar találmányt az egyébként is világhírű Ganz és társa budapesti cég értékesíti, amely által külföldön jelenleg a következő helyeken történnek na­gyobb mértékű elektromos világító berendezések.­­ Terünk csak vázlatos ismertetést enged meg, s a sorrendben a munka megkezdés idejét követjük. Az első berendezés a Lucern-ben levő világító telep. Az elektromos áram fejlesztésére szánt központi géptelep Thorenbergben van felállítva, a­hol 600 effektív lóerejű­ vízesés áll rendelkezésre. Itt két turbina van fel- *) Ezt az értekezést múlt évi 15. számunkban közöltük. A szerk.

Next