Az Épitési Ipar, 1886 (10. évfolyam, 1/470-52/521. szám)
1886-05-23 / 21. (490.) szám
1886. BUDAPEST Kiadják: Amon József, Senki Károly, Bokomét gyula, gzigler győző, gerecis Belvecchio Serene, Botzer Lipót, Bánia József, geszti ,Adolf, ganz és gdzsa, Kanszmann Alajos, Hieronymi Károly, golhauser gajos, gallina Jjfer, Kanser János, Kéler Napóleon, Krajcsovits gajos, Knnd Endre, gangenfeld grigyes, gechner Lajos, Lakse-gibry géla, gdechwart András, Neuschloss gmil, Neuschlosz Edin és Marcell, Ney Béla, girtos gyula, gucher József, Schlick Béla, Steindleine, golnay ,Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, gellerin Mátyás, Zsigmondy Béla, Mihályfi József főmunkatárs. Pártos Gyula a kiadótulajdonosok képviselője. Key Béla felelős szerkesztő. A M. Mérn.- és Építész-Egylet tagjainak: egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Egy szám ára 25 kr. 21—490. szám. Vasárnap, május 23. Egész évre . Félévre . . . Negyedévre. Előfizetési ár: 8 frt 4 frt 2 frt Szerkesztő- és kiadó iroda: VII. ker. Kerepesi út 24. sz. III. e. 4. ajtó. Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. Tartalom: A központi elektromos világítás terén elért újabb eredmények. — Budapest végleges csatornázása. — A párisi építkezések válsága. — Vegyesek.Rajzmelléklet: a M. A. ,V. nyugdíjint. palotájának félemeleti alaprajza.) — Magy. Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. Ajánlati árlejtések. — Hirdetések. A központi elektromos világítás terén elért újabb eredmények. (Zipernowszky Károly f. é. május 13-án tartott előadásának kivonata.) Az előadó körülbelül ,egy évvel ezelőtt ismertette első ízben a Magy. Mérnök- és Építész-Egylet egyik szakülésén a Zipernowszky-Déri-féle új áramelosztó rendszert, amely úgynevezett transformátorok alkalmazásán, illetőleg a magas áramfeszültségeknek aránylag csekély feszültséggé való átváltoztatásán alapszik, s amelyről azt a véleményt fejezte ki akkor, hogy ez a rendszer van hivatva lehetővé tenni nagyobb városoknak és nagy kiterjedésű telepeknek egy központból való elektromos világítását, valamint egyáltalában az elektromos áramnak nagy távolságokra való olcsó és rationális vezetését. *) Az azóta lefolyt év ezt a várakozást fényesen igazolta, amennyiben egy rövid év alatt a rendszer váratlanul gyors és nagy elterjedésre talált. Része volt ebben a budapesti országos kiállításnak is, mert a hazai találmány ennek területén volt először nagyobb kiterjedésben gyakorlatilag alkalmazva, s a külföld legkiválóbb szakférfiúi és a villámvilágító iparvállalatok főbb képviselői idejöttek és alaposan tanulmányozva az új rendszert, lehetővé tették annak a külföldön való gyorsabb elterjedését, illetőleg alkalmazását. A külföldi hírnevesebb látogatók megnevezése után megemlíti előadó, hogy a Gaulard és Gibbs-féle áramelosztó rendszerről egy évvel ezelőtt mondott véleményét szintén igazolta a tapasztalat. Ennél az egyes indukciókészülékek egy sorban egymás mögé vannak bekapcsolva a primaer áramkörbe, míg a Zipernowszky-Déri redszerében az alapfeltétel az, hogy az egyes indukció-tekercsek párhuzamosan ágazódjanak el a primaer áramkörből. Az első rendszer nagy hátrányokkal jár, minthogy az egyazon áramkörben egymás mögé kapcsolt transformátorok nem függetlenek egymástól, minek következtében az egyik transformátor másodlagos áramkörében történő változások (pl. lámpások eloltása stb.) befolyásolják a többi tranformátorok áramköreit is, amiért aztán ez a rendszer nem alkalmas városi és egyáltalában magán világítások eszközlésére, ahol elengedhetetlen kellék, hogy minden egyes lakó a többiekétől teljesen függetlenül kezelhesse a maga lámpásait. Egy másik eltérés is van a szóban levő két rendszer között. A Gaulard-féle transformátorok ugyanis két sarkú induktorok, melyeknél a mágneses erővonalak az egyik sarkból kilépve, hosszú utat tesznek meg a levegőn keresztül, míg a másik sarkon ismét bejutnak a vasba, ami az indukció hatását nagyon csökkenti. A Zipernowszky-Déri- Bláthy rendszerű transformátorok ellenben sarknélküli induktorok, melyeknél a delejes erővonalak minduntalan csak a vasban keringenek. Az utóbbi rendszer elsőségét elismerték a legjelesebb szakférfiak és igazolta a tapasztalás is. A Galard-rendszer alapján volt berendezve Tours-ban a város világító telepe és Londonban a Grosvenor Gallery világítása. Mindkét helyen oly nagyok voltak a nehézségek, hogy az utóbbi helyen megszüntették a telep működését, Tours-ban pedig úgy segítettek a dolgon, hogy kicserélték a kétsarkú transformátorokat sark nélküliekkel és párhuzamosan ágaztatták el az egyes indukció-készülékeket a primaer áramkörből. Mind a hét változtatás a magyar találmány szabadalmát képezvén, ennek tulajdonosai meg is tették már a bitorlás ellen a törvényes lépéseket. A szóban levő magyar találmányt az egyébként is világhírű Ganz és társa budapesti cég értékesíti, amely által külföldön jelenleg a következő helyeken történnek nagyobb mértékű elektromos világító berendezések. Terünk csak vázlatos ismertetést enged meg, s a sorrendben a munka megkezdés idejét követjük. Az első berendezés a Lucern-ben levő világító telep. Az elektromos áram fejlesztésére szánt központi géptelep Thorenbergben van felállítva, ahol 600 effektív lóerejű vízesés áll rendelkezésre. Itt két turbina van fel- *) Ezt az értekezést múlt évi 15. számunkban közöltük. A szerk.