Épitő Ipar, 1887 (11. évfolyam, 1/522-52/573. szám)
1887-10-09 / 41. (562.) szám
1887. BUDAPEST. iiiiiiiniimimimiiiiiiiMiiiiiMiiiiiHitiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin'HiiJJiii Előfizetési ár: Egész évre. . . . 8 frt Félévre.................4 frt Negyedévre ... 2 frt Egy szám ára 25 kr. 41.—662. sz. — Vasárnap, október 9-én, iiiiiiiiiimiiii // XI. ÉVFOLYAM. jjiiiiMiiiiiiiiiiiiittiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiii iiHfiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiitiniiuiiiiiiiii imiiiiii iiiiiiiiiiitimniiiiiii imiiiiimiiiiiimiuiiimimmiiimiiiniimiiiiiiiiiiiimiiiimiiliiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiii EPITO IPAR MŰSZAKI HFTILAP. Szerkesztő- és kiadó iroda : VII. kerület, Kerepesi út 24. szám, III. em., 4. ajtó. Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. AZ építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, valamint a budapesti építőmesterek, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Kiadják: Amon József, Rsnkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, Dötzer Lipót, Panda József, Feszti Adolf, Ganz és Társa, Hauszmann Alajos, Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajcsovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Fábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla.—A kiadótulajdonosok képviselője: Pártos Gyula. I,,,I,III IIIWH III II u u u I , ...........mu Mihályfi József, főmunkatárs. Felelős szerkesztő: Ney Béla. Tartalom. Előfizetési felhívás. — A Felső-Duna szabályozásai munkálatai. — A német mérnökök egyesületének közgyűléséről. — Vegyesek. (Rajzmelléklet: Női Íróasztal részletrajzai.)— Fővárosi ügyek. — Budapesti építőiparosok. — Hirdetések. !ll!lll!lll!l!ll!llli:illllllll!!lill!l!lllll!IIIIII!ll!ll!!lllll!ll!lllllllllll!ll!l!l!l|l!ll!|llll!ll!l|!||!||![||l|l|||||||||!||!llll[l||l||||l||IIII|l|||ll|!||||||!||!||||||||!l!l|||i:il!|||||:i|j||j|!i|!|l!|||||!||l||!||!]|,|||||,l|[;i|,n|||||||| A Felső-Duna szabályozási munkálatai. A folyó évi építkezések időszaka vége felé közeledik; a Felső-Dunán ez évre tervezett munkálatok már meglehetősen készen vannak; abban a helyzetben vagyunk, hogy a befejező félben levő idei munkálatokról tájékoztató adatokat közölhetünk. Az 1887. évi munkaprogramm az úgynevezett 1ipóti folyamszakasz szabályozását tűzte ki feladatul. Ez a múlt évben szabályozott szap-becsi folyamrészhez csatlakozik, úgy hogy a múlt évi munkával együtt 1887. év végével a Duna a 60. sz. kilométertől a 805 sz. kilométerig terjedő részen, tehát 205 kilométer hosszban végleg szabályozva lesz. A lipóti szakaszban mintegy 14 műtárgy épült kőből és két szigeten keresztül új meder nyittatott. A műtárgyak közt a legnevezetesebb az úgynevezett »lipóti« elzárás, hasonmása a múlt évben készített bagamén elzárásnak, és csak annyi fáradságba, erőfeszítésbe és áldozatba került a létesítése mint amazé, és végre is szerencsésen sikerült. Technikai szempontból ez a két elzárás az összes felső-dunai szabályozó munkálatoknak kétségtelenül a legérdekesebb műveletei közé tartozik. A lipóti szakasz szabályozása körülbelül 170.000 köbméter követ, 400.000 köbméter kotrást és 120,000 köbméter földmozgósítás vett igénybe kerekszámban 750,000 frt költséggel. Ezeken a munkákon kívül a szap-becsi folyamszakaszon többrendbeli pótmunkák váltak szükségessé. Ilyen egy új párhuzammá az ásványi határban, a bagoméri zárgát megerősítése stb. összesen mintegy 60,000 m3 kőhányással, 100,000 m3 kotrással és 40,000 m3 földmozgósítással, 225,000 frt költséggel. Végül munkában van még a pozsonyi szakaszban az u. n. »Lettenhausen«-nél foganatosítandó szabályozás, amelylyel mintegy 200,000 m3 kotrás, 50,000 m3 földmozgósítás és 40,000 m3 kőhányás van összekötve, és összesen 170,000 frtba kerül. A folyó évben végrehajtatott tehát együttvéve 270,000 köbméter kőmunka, 1,160,000 köbméter kotrás és földmozgósítás, összesen 1,145,000 frt költséggel, ami kétségen kívül elismerésre méltó eredmény. De még jelentékenyebbnek tűnik fel ez a teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes munkákat csak folytatólagosan lehetett végrehajtani, hogy egyik-másik munkának huzamos időn át szünetelni kellett azért, mert a helyi viszonyok vagy műszaki tekintetek a munka bizonyos egymásutánját igényelték. Ami a végrehajtott munka műszaki oldalát illeti, a lipóti szakasz rendezése teljesen sikerültnek mondható. Ez volt a gönyő-pozsonyi hajózó útnak legrosszabb része, melynek immár befejezett szabályozása a kereskedelemnek, különösen a hajózásnak nagy előnyére szolgál. Kevésbé sikerült volt a múlt évben szabályozott bőősszapi rész, mely régibb tervek alapján hajtatott végre, de a mutatkozó hiányok itt is erélyesen pótoltattak. Ennek megtörténte leginkább a felső-dunai munkálatok intézőjének Keczkés Sándor kir. főmérnöknek érdeme. Az idei munkatér három szakaszra volt felosztva, melyeknek vezetői Nagy Ödön, Biró Elek és Just Ármin kir. mérnökök voltak. Ezek mellett serényen fáradoztak Forgó, Fitz és Wellisch állami mérnökök és a vállalat részéről Bánaky Pál főmérnökön kívül Pracz Menczer, Szilárd, Kőhegyi és Schnabel mérnökök. A munkaközben felmerült mozzanatok közül megemlítendő, hogy augusztus hó folyamán egy kővel megrakott hajó sülyedt el még pedig oly alkalmatlan helyen, hogy azt onnét okvetetlenül el kellett távolítani; erre a munkára a vállalat a Pozsonyban állomásozó utászokat kérte föl, kik feladatukat szép sikerrel be is fejezték. E műtéthez 240 kg dinamit használtatott fel, és ennek egyszerre történt felrobbantása igen tanulságos volt úgy a hatás, mint a beállott egyéb jelenségek megfigyelése tekintetében. Ily nagy experimentumra ritkán akad alkalom és a siker — mint már említettük — teljes volt. Mielőtt rövid tudósításunkat befejeznék meg kell emlékeznünk arról is, hogy a dunaszabályozó munkákra szerződött fővállalat egy 260 indicált lóerejű gőzöst építtet Budapesten, és azt »Bodoky« névre keresztelteti, néhai Bodoky Lajos miniszteri tanácsos emlékére, ki a Felső- Duna szabályozó terveinek készítésében a főszerepet vitte. tudtunkkal ez az első gőzhajó, mely magyar mér- ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „építő ipar“ MŰSZAKI HETILAP XI. ÉVFOLYAMA NEGYEDIK NEGYEDÉRE. Kérjük. olvasóinkat, hogy előfizetéseiket minél előbb megújítani, s lapunknak ismerőseik körében új pártolókat is szerezni szíveskedjenek. Pártos Gyula, Ney Béla, a kiadótulajdonosok képviselője, szerkesztő.