Épitő Ipar, 1889 (13. évfolyam, 1/627-52/678. szám)
1889-06-30 / 26. (652.) szám
1889. BUDAPEST. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 8 frt Félévre.................4 frt Negyedévre . . 2 frt Egy szám ára 26 kr. 26.652. sz. — Vasárnap, június 30-án. ÉPÍTŐipar MŰSZAKI HETILAP. XIII. ÉVFOLYAM. Szerkesztő- és kiadó-iroda. VII. kerület, Kerepesi út 24. szám, III. em., 4. ajtó Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. AZ építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, valamint a budapesti építőmesterek, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Kiadják: Amon József, Benkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, Dótzer Lipót, Fanda József, Feszti Adolf, Ganz és Társa, Hauszmann Alajos, Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajcsovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Fábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla.—A kiadótulajdonosok képviselője: Pártos Gyula, Mihályfi József, főmunkatárs. Felelős szerkesztő: Neil Béla, Tartalom. Előfizetési felhívás. — A budapesti tudomány-egyetemi törvényszéki orvostan intézetének épülete (rajzmelléklettel). — A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szakosztályai részéről hirdetett kisebb pályázatok bíráló bizottságának harmadik jegyzőkönyve. — Központi fűtés. — Vegyesek. — Magy. Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. — Tervezési pályázat.— Hirdetések. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „építő IPAR“ MŰSZAKI HETILAP 13-ik évfolyamának második felére. Előfizetési ár: Félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Kérjük t. olvasóinkat, hogy előfizetéseiket minél előbb megújítani, s lapunknak ismerőseik körében új pártolókat is szerezni szíveskedjenek. Szerkesztő- és kiadó iroda: Kerepesi út 24. sz. Pártos Gyula, Ney Béla, a kiadótulajdonosok képviselője szerkesztő. A budapesti tudományegyetem törvényszéki orvostani intézetének épülete. (Rajzmelléklet: Tárlat.) Néhai Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterünk legutolsó és mondhatni úttörő művei közé a budapesti tud. egyetemi törvényszéki orvostani intézet épülete is tartozik. A főváros rohamos fejlődése folytán mindig nagyobb számban előforduló törvényszéki és rendőri boncolások, az illető közegeknek eddigelé a város területén való szétszórt működése — és egy megfelelő agnoskáló helyiségnek teljes hiánya következtében, úgy a hygiénia valamint a rendőrség és az igazságszolgáltatás érdekeivel is oly homlokegyenest összeütköző állapotot szültek, mely tekintettel még arra a rendkívül nagy fontosságú állásra, amelyet a törvényszéki orvostan az igazságszolgáltatás terén mindinkább elfoglal, s tekintettel ezen tudománynak az elmélettel egyaránt haladó gyakorlati fejlődésére, a legnagyobb bizonyítékot szolgáltatja az iránt, hogy az új törvényszéki orvostani intézet fővárosunkban ezeket a régen érzett hiányokat pótolni, illetőleg orvosolni elsősorban van hivatva, annál is inkább, mert ennek az intézetnek szervezésekor és az épületnek tervezésekor a fennt elsorolt tényezők és fogyatkozások minden irányban tekintetbe vétettek. Az intézetnek két fő célja van. i. a törvényszéki s orvostani tudománynak elméleti és gyakorlati tanítása egyrészt, másrészt pedig a törvényszéki és rendőri boncolások és orvosi vizsgálatok foganatosítása kapcsolatban az ismeretlen tetemek kiállításával; e célok az épület belső beosztásában, valamint annak külsejében is kifejezésre jutottak, amint azt. Olvasóink a lapunkban szétküldött hat rajzlapból látják. Az épület az üllői úti füvészkerttel szemben épült, s egy nagy kert közepén, az Üllői-úttól díszes kovácsolt vasráccsal elválasztva, a rács három nagy rácskapuval kellemes változatosságot nyert. A homlokzat képzésére az épület céljából kifolyólag egyszerű, de nyugodt és méltó hatású burkolótégla, a II. emelet fölött pedig terrakotta íves képszék és az ezen nyugvó gyalult és faragott consolokból és casettákból álló fapárkány alkalmaztatott. Az épületnek kettős célja külsőleg abban nyert kifejezést, hogy az elméleti oktatáshoz tartozó helyiségeket és a lakosztályokat tartalmazó utcai szárny kétemeletes, míg a hátulsó udvari szárny, amelyben a törvényszéki és rendőri boncolásokhoz szükséges helyiségek vannak, csak egyemeletnyi magasságban épült. Az utcai főbejáratból tágas lépcsőkar közvetetlenül az első emeletig vezet fel, ahol jobbra az igazgatói iroda és lakás, a balra pedig a tanársegédi lakások, valamint a laboratórium, a górcsövező termek, és a mérlegszoba van. Az utóbbiakkal közvetetlen összeköttetésben állnak még az udvar felé a rendőrirnok szobája, a törvényszéki boncolóterem, az előadó boncolóterem, továbbá a műszer-, bírói és tanúszobák, amelyek mindegyike külön-külön a tágas folyósóra nyíló bejárással közlekedik. A főbejárati lépcsővel szemközt tágas, kétkarú főlépcső vezet fel a II. emeletre, ahol egy 220 hallgató számára szolgáló tanterem, egy előkészítő, egy igazgató, fogadó szoba, a könyvtár, a praeparáló, és egy nagy múzeum helyeztetett el, míg a közlekedést tágas előcsarnokszerű, világos folyosó közvetíti. A földszint utcai részét az igazgató lakásának mellékhelyiségei, a kapus-, gépész- és szolgalakások, továbbá egy laboratórium és a felvételi helyiségek foglalják el, míg az udvari szárny az agnoskáló helyiségeket, egy nagy oszlopos hullacsarnokot, egy fagyasztó szobát, továbbá a maceráló és a hullakísérleti helyiségeket tartalmazza. A földszinti helyiségek ugyan összeköttetésben állanak a felső emeletekkel, de a nagy közönség csak az udvari bejárókon át juthat az agnoskáló helyiségekbe; a tetemek szintén csak a hátulsó bejárón és a kis előcsarnokon át szállítják. Az épület belsejében vízezőre