Épitő Ipar, 1889 (13. évfolyam, 1/627-52/678. szám)

1889-06-30 / 26. (652.) szám

1889. BUDAPEST. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 8 frt Félévre.................4 frt Negyedévre . . 2 frt Egy szám ára 26 kr. 26.­652. sz. — Vasárnap, június 30-án. ÉPÍTŐ­ipar MŰSZAKI HETILAP. XIII. ÉVFOLYAM. Szerkesztő- és kiadó-iroda. VII. kerület, Kerepesi­ út 24. szám, III. em., 4. ajtó Minden a lapot illető kül­demény ide intézendő. AZ építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, valamint a budapesti építőmesterek, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Kiadják: Amon József, Benkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, D­ótzer Lipót, Fanda József, Feszti Adolf, Ganz és Társa, Hauszmann Alajos, Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajcsovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Fábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla.—A kiadótulajdonosok képviselője: Pártos Gyula, Mihály­fi József, főmunkatárs. Felelős szerkesztő: Neil Béla, Tartalom. Előfizetési felhívás. — A budapesti tudomány-egye­temi törvényszéki orvostan intézetének épülete (rajzmelléklettel). — A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szakosz­tályai részéről hirdetett kisebb pályázatok bíráló bizottságának harmadik jegyzőkönyve. — Központi fűtés. — Vegyesek. — Magy. Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlej­tések. — Tervezési pályázat.­­— Hirdetések. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „építő IPAR“ MŰSZAKI HETILAP 13-ik évfolyamának második felére. Előfizetési ár: Félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Kérjük t. olvasóinkat, hogy előfizetéseiket minél előbb megújítani, s lapunknak ismerőseik körében új pártolókat is szerezni szíveskedjenek. Szerkesztő- és kiadó­ iroda: Kerepesi­ út 24. sz. Pártos Gyula, Ney Béla, a kiadótulajdonosok képviselője szerkesztő. A budapesti tudomány­egyetem törvényszéki orvostani intézetének épülete. (Rajzmelléklet: Tárlat.) Néhai Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minisz­terünk legutolsó és mondhatni úttörő művei közé a budapesti tud. egyetemi törvényszéki orvostani intézet épülete is tartozik. A főváros rohamos fejlődése folytán mindig nagyobb számban előforduló törvényszéki és rendőri boncolá­sok, az illető közegeknek ed­digelé a város területén való szétszórt működése — és egy megfelelő agnoskáló helyi­ségnek teljes hiánya következtében, úgy a hygiénia vala­mint a rendőrség és az igazságszolgáltatás érdekeivel is oly homlokegyenest összeütköző állapotot szültek, mely tekintettel még arra a rendkívül nagy fontosságú állásra, a­melyet a törvényszéki orvostan az igazságszolgáltatás terén mindinkább elfoglal, s tekintettel ezen tudománynak az elmélettel egyaránt haladó gyakorlati fejlődésére,­­ a legnagyobb bizonyítékot szolgáltatja az iránt, hogy az új törvényszéki orvostani intézet fővárosunkban ezeket a régen érzett hiányokat pótolni, illetőleg orvosolni első­sorban van hivatva, annál is inkább, mert ennek az intézetnek szer­vezésekor és az épületnek tervezésekor a fennt elsorolt tényezők és fogyatkozások minden irányban tekintetbe vétettek. Az intézetnek két fő célja van­­. i. a törvényszéki s orvostani tudománynak elméleti és gyakorlati tanítása egyrészt, másrészt pedig a törvényszéki és rendőri bonco­lások és orvosi vizsgálatok foganatosítása kapcsolatban az ismeretlen tetemek kiállításával; e célok az épület belső beosztásában, valamint annak külsejében is kifeje­­­­zésre jutottak, a­mint azt­­. Olvasóink a lapunkban szét­küldött hat rajzlapból látják. Az épület az üllői úti füvészkerttel szemben épült, s egy nagy kert közepén, az Üllői-úttól díszes kovácsolt vasrác­csal elválasztva, a rács három nagy rácskapu­val kellemes változatosságot nyert. A homlokzat képzésére az épület céljából kifolyólag egyszerű, de nyugodt és méltó hatású burkolótégla, a II. emelet fölött pedig terrakotta íves képszék és az ezen nyugvó gyalult és faragott consolokból és casettákból álló fapárkány alkalmaztatott. Az épületnek kettős célja külsőleg abban nyert kife­jezést, hogy az elméleti oktatáshoz tartozó helyiségeket és a lakosztályokat tartalmazó utcai szárny kétemeletes,­­ míg a hátulsó udvari szárny, a­melyben a törvényszéki és rendőri boncolásokhoz szükséges helyiségek vannak, csak egyemeletnyi magasságban épült. Az utcai főbejáratból tágas lépcsőkar közvetetlenül az első emeletig vezet fel, a­hol jobbra az igazgatói iroda és lakás, a balra pedig a tanársegédi lakások, vala­mint a laboratórium, a górcsövező termek, és a mérleg­szoba van. Az utóbbiakkal közvetetlen összeköttetésben állnak még az udvar felé a rendőrirnok szobája, a törvényszéki bon­colóterem, az előadó boncolóterem, továbbá a műszer-, bírói és tanúszobák, a­melyek mindegyike külön-külön a tágas folyósóra nyíló bejárással közlekedik. A főbejárati lépcsővel szemközt tágas, kétkarú fő­lépcső vezet fel a II. emeletre, a­hol egy 220 hallgató számára szolgáló tanterem, egy előkészítő, egy igazgató, fogadó szoba, a könyvtár, a praeparáló, és egy nagy múzeum helyeztetett el, míg a közlekedést tágas előcsar­nokszerű, világos folyosó közvetíti. A földszint utcai részét az igazgató lakásának mellék­helyiségei, a kapus-, gépész- és szolga­lakások, továbbá egy laboratórium és a felvételi helyiségek foglalják el, míg az udvari szárny az agnoskáló helyiségeket, egy nagy oszlopos hullacsarnokot, egy fagyasztó szobát, továbbá a maceráló és a hullakísérleti helyiségeket tartalmazza. A földszinti helyiségek ugyan összeköttetésben álla­nak a felső emeletekkel, de a nagy közönség csak az udvari bejárókon át juthat az agnoskáló helyiségekbe;­­ a tetemek szintén csak a hátulsó bejárón és a kis elő­­­­csarnokon át szállítják. Az épület belsejében vízezőre

Next