Épitő Ipar, 1891 (15. évfolyam, 1/731-52/782. szám)

1891-09-16 / 37. (767.) szám

■ 1891. BUDAPEST. 37. — 767. sz. — Szerda, szeptember 16-án. IV. ÉVFOLYAM. ÉPÍTŐ IPAR MŰSZAKI HETILAP. Tartalom. Az aszfaltipar. (Vége.) — A frankfurti nem­zetközi elektrotechnikai kiállitásról. — Vegyesek. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. — Pályázat. — Tervpályázat. — Hirdetések. — Az aszfaltipar. (Vége.) Jó masztixban a bitumen tartalom átlag 20°/o-ra tehető. Némely gyár 12—15%, bitumen tartalommal is meg­elégszik, míg ellenben mások 24—25°/0-ot is kívánnak. Az arány mindenesetre függ az alkalmazott anyagok mi­nőségétől is. A Val de traversi vállalat masztixját állítólag csak 12% bitumennel készíti, míg a limmeri és lobsanni masztix 24—25% bitument tartalmaz. A magyar aszfalt részvénytársaság gyárában készült masztix bitumentar­talma 18—20% között mozog. Ha az öntött aszfalt ké­szítésekor a masztixhoz még homok vagy kavics adatik, magasabb bitumentartalom szükséges, míg ellenben ha a masztix bitumenben szegényebb, mint például a Val de traversi, nem tanácsos az öntéskor kavicsot vagy ho­mokot adni hozzá, mert az csak az aszfalt minőségének rovására menne. E­miatt a Val de traversi masztix többnyire minden hozzáadás nélkül öntetik. Ha a masztix aszfaltkőzetekből őrölt porral gyártatik , az eljárás ugyanaz marad, a különbség csak az, hogy a bitumenből annyival kevesebb adatik a keverékhez, mint a­mennyi a kőzetben már természete szerint jelen van. Láttuk, hogy az aszfaltkőzetek bitumen tartalma 6—12% között váltakozik, nemkülönben azt is, hogy a jó masz­tixnak átlag 20% bitument kell tartalmaznia. Ennélfogva az aszfaltkőzetekből gyártott masztixnál a még pótlandó bitumen átlag 8—14%-ra tehető. Az aszfaltkőzetekkel dolgozó vállalatok megkisérlették eleintén a pótlandó bitumenmennyiséget magából az asz­­faltkőzetből kivonni, de ettől az eljárásától, annak körül­ményes és felette költséges volta miatt csakhamar el kellett állani s e helyett a Bastennesben levő, fennebb már említett bitumennel áztatott homokrétegből válasz­tották ki igen egyszerű eljárással a tiszta bitument. Mi­vel azonban a bitumennel áztatott homokrétegek nem voltak képesek elegendő mennyiségben bitument szol­gáltatni s így a szükséglet innét sem volt sokáig fedez­hető, újabb források után kellett kutatni s most már e célra mondhatni kizárólag az Antilla szigetcsoporthoz tartozó Trinidad szigeten levő hatalmas bitumen te­lepeket veszik igénybe. A T­r­i­n­i­d­a­d-a­s­z­fa 11, helyesebben Trinidad­bitumen vagy csak röviden t­r­i­n­i­d­a­d a Trinidad szi­geten levő óriási kiterjedésű kiszáradt bitumenes tavak­ban található s ezekből termelve többnyire nyers álla­potában szállítják Európába. A trinidad a benne túl­nyomó arányban levő idegen alkotórészek miatt nem használható nyers állapotában s felhasználás előtt több rendbeli tisztitó eljárásnak kell azt alávetni! A nyers trinidad összetétele alkotórészeinek súlya szerint megközelítőleg a következő: '/3 bitumen '/3 agyag­os víz. A tisztítás akként történik, hogy a nyers trinidadot kazánokban mintegy 12 óra hosszáig főzik, mialatt a vízrészek teljesen elpárolognak, az agyagos részek pedig a kazán fenekére ülepednek. Ezután a bitumen szűrő­kön át a hordókba öntetik, hol kihűlés után, kemény merev szurokszerű tömeggé lesz. Mivel e szerint a tisz­títás nem vegyi utón, hanem költségkímélés szempont­jából, csak mechanikai uton történik, tökéletes nem lehet. Az ily módon tisztított bitumen még mindig tar­talmaz 10—20%-nyi finom agyagrészecskéket. A nyers trinidad tisztítását néhány londoni kereskedő­ház a leírt módon nagyban űz i­s tisztított tri­nidad (Trinidad épuré) név alatt aszfaltkőbányaválla­­latoknak adja el, melyek azt a masztix gyártáshoz hasz­nálják fel. A Val de traversi, seysseli és a limmeri angol asz­faltvállalatok trinidadot nyersen hozatják s annak tisz­títását maguk végzik. A tisztított trinidadot azonban túlságos merevségénél és kevéssé olvadékony voltánál fogva, a masztix gyár­táshoz közvetetlenül felhasználni nem lehet s ennélfogva szükséges, hogy ahoz oly alkotórészek vegyittessenek a melyek némi ruggalmasságot kölcsönözzenek neki és könnyebben olvaszthatóvá tegyék. E célra a seysseli és a bastennesi homokrétegekben előforduló bitumen lenne legalkalmasabb, de mivel ez nem áll kellő mennyi­ségben rendelkezésre, az aszfaltkőbánya vállalatoknak — az olcsóság szemmeltartásával — többnyire a petro­leum finomítás és paraffin gyártáskor visszamaradó többé kevésbbé sűrű folyós, kátrányos részek hozzákeverésé­vel kell megelégedniük. A val de traversi és seysseli aszfalt­vállalatok a tisz­tított trinidadhoz pótlékként a bitumenes palából gyártott világító olajból visszamaradó sűrű folyós kátrányos anya­gokat vegyítenek, mely anyagot mindkét vállalat Autun városából (Departement Saône et Loire) goudron d’ Autun név alatt nyert.­­ A lobsanni aszfalt­vállalat szintén használ kis mennyiségben autuni goudront, de eme vállalatnál a fő alkotórész az úgynevezett pechel­­bronni goudron, melyet a Pechelbronnban (Lobsann mellett Elsassban) előforduló bitumenes homokból gyár­tott világító olaj, előállításakor mint mellékterményt nyer­nek. A pechelbronni goudronnak is megvan az a hátrányos oldala, hogy alacsony hőfoknál túlságos merev és töré­keny, mely tulajdonságát az azzal gyártott mastixba is átszármaztatja. A limmeri és vorwohli aszfaltvállalatok a tisztított trinidadhoz sötét színű sűrű folyós paraffin-olaj-gyári maradványokat kevernek, mely pótlék a Halle, Weisser­­fels és Zertz körüli paraffingyárakban mint melléktermék visszamarad. A tisztított trinidadhoz kevert pótléknak általánosság­ban olyannak kell lenni, hogy az abban foglalt olajos részek a mastix gyártáshoz szükséges mintegy 250°-nál el ne illanjanak, hanem lehetőleg hiánytalanul a masz­tixban bennmaradjanak, mivel ellenkező esetben teljesen ruggalmasság nélkül való, rossz minőségű, merev, töré­keny masztixot nyernénk. Felemlítendőnek tartjuk még, hogy a tisztított trini­­dadnak eme pótlékkal való egybeolvasztása gömb, vagy félhenger alakú kazánokban történik.­­ A lobsanni keverék áll 84 rész tisztított trinidadból, 45 rész pechel­bronni és 2 rész autuni goudronból. Limmerben a keve­rés úgy történik, hogy körülbelül minden 6 súlyrész tisz­tított trinidadra egy súlyrész paraffinolaj esik. A beol­vasztás pedig úgy történik, hogy az olvasztó kazánban először a hígfolyós pótlék (paraffin olaj) hevíttetik és azután adatik hozzá kisebb adagokban az apróra zúzott tisztított trinidad. A keveréket ezután, néhány órán, át 250° hőmérséklet mellett főzik. A seysseli aszfalt­vállalat a két eljárást t. i. a nyers

Next