Épitő Ipar, 1905 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1905-04-09 / 15. szám

134 ÉPÍTŐ IPAR 15. sz. 1905. április 9 A budapesti kőműves segédek bérmozgalma. Az ipartestület kőműves-szakosztálya március havában négy ízben ülést tartott, hogy a kőműves munkásokkal a békés munkálkodás lehetősége fölött tárgyaljon. E tárgyalások megindításának oka, az itt szó szerint közölt és az ipartestülethez a Magyar Építőmesterek Egyesülete útján folyó évi februárius 21-én kelt átiratával átszármaz­tatott levél volt. A „Magyarországi Építő Munkások Országos Szövet­sége" budapesti kőműves-szakosztálya hajlandó szerződést kötni a „Budapesti Építő Mesterek stb. Ipartestületé"-vel olyképpen, hogy a béke mindkét fél részére feltétlenül biztosítva legyen. A szerződés alapelvei a következők volnának: Az összes kőműves munkálatok 2 osztályba sorozandók: falatok és díszvakolókra. A falatok bérminimuma óránkint 50 fillér, a dísz­­vakolóké 56 fillér. Tekintettel a múlt évben felvállalt munkálatokra, melyek nagyrészt befejezetlenek, 1905. augusztus 1-ig kezdő fizetés állapítandó meg. Nevezetesen: falazóknak bér­minimuma óránkint 46 fillér, díszvakolóknak 52 fillér. Az említett bérek az egy éven aluli gyakorlattal bíró és a 60 éves kort túl­haladott segédekre nem vonatkozik. Bérminimumjukat külön díjszabás állapítja meg. A napi munkaidő 10 óra, melyen túl vagy előtti munkaórákra a rendes munkabér 50%-kal jobban díja­zandó. Az 1906. év kezdetével a napi munkaidő 972 órában állapítandó meg. A kifizetési napokon a munkaidő d. u. 4 óráig tart, mely alkalommal a teljes munkanapra eső bér fizetendő. Munkaközvetítés a szakegylet által eszközlendő. A terroristikus eszközökről mindkét fél köteles le­mondani. Bajok, viszályok elintézésére vegyes bizottság küldetik ki. Hosszabb időre megkötendő szerződésnél százalékok­ban kitüntetendő a munkabérnek évenkénti emelkedése. A megkötendő szerződés lejárati ideje mindig október 1-je; lejárat előtt két hóval a felek kötelesek egymást kölcsönösen értesíteni egy újabb tárgyaló-bizottság ki­küldése végett. Budapest, 1905. februárius hó 15-én. A budapesti kőműves-szakosztály vezetősége megbízásából: Gárd­os Sándor s. k., titkár. Ennek folytán a szakosztályi ülés március 2-ára egybe­hivatván, abból kifolyólag a békés megegyezés meg­kísérlésére Jakabffy Ferenc ipartestületi elnök elnöklésével Pucher István, Mann József, Sturm Károly, Zellner Gyula, Bloch Leó, Biró Károly, Dávid János, Horcher János, Barna István és Szilágyi Lajos tagokból álló bizottság küldetett ki, amely március 14-én Garbai Sándor, Jerzsán János, Gárdos Sándor, György István, Laczkó László, Zimmermann János és Knittelhofer Ferenccel, mint a kőműves segédek kiküldötteivel hosszasan tárgyalt, de egyezségre nem jutott. Ezen tárgyalás alkalmából a mun­kások kiküldöttei a fenti levélben foglalt minimális béreket úgy értelmezték, hogy azok átalános béreknek volnának tekintendők. Hogy a kontemplált bérek a folyó éven belül meg ne változtassanak, ajánlották, hogy a falazó kőművesek bére 48 fillér átalános bérben állapíttassák meg. A tár­gyalás folyamán elállottak ama követelésüktől, hogy a munkaközvetítést az Építő Munkások Országos Szövetsége eszközölje, továbbá attól, hogy vitás kérdésekben a kontemplált vegyes bizottság döntsön. Eme tárgyalások eredményét Pucher István építőmester a szakosztály március 16-án tartott szakosztályi ülésén adta elő, amelyen elhatároztatott, hogy a békés munkálkodás reményében a szövetkezeti munkásokkal 3 évi időtartamra szerződés köttessék olyképp, hogy a jövő évtől kezdve a munkaidő 972 órában állapíttassák meg. A falazó kő­művesek minimális bére az első évben óránként 42 fillér legyen, de úgy, hogy az átlagos bér 46 fillért tegyen. A 2-ik évben 46 fillér, illetőleg 50 fillér, a 3-ik évben 48 fillér, illetőleg 52 fillér, a díszvakoláson dolgozók bére ezeknél mindenkor 6 fillérrel magasabb. A 60 éveseknél idősebb és azon segédek, kik még 2 évnél rövidebb idő óta szabadultak fel, bére a minimális bér nagyságában állapíttatott meg. A túlórákra nézve el­határoztatott, hogy az esti 8 órától reggeli 5 óráig végzett munkáért a rendes bérre 30°/a pótlék fizettessék. A bér­fizetésre nézve az eddigi szokás fenntartandó, továbbá elhatároztatott, hogy ha a munka az épületen más mun­kások mozgalmai következtében szünetelne, fentartatik a kőműves munkarend intézkedése. Ezek a határozatok Garbai Sándorral, mint a szövetkezeti munkások elnökével közöltettek, aki erre március 20-ról kelt levélben a következő választ adta: Budapest, 1905. március 20. Építő mesterek stb. ipar­­testülete tekintetes Elnöségének Helyben. Az 1905. március 19-én megtartott nyilvános kőműves­gyűlést a következőkben vagyunk bátrak ismertetni. A mester urak javaslatát a bizottság pártolólag a gyűlés elé terjesztette, ahol előterjesztésünk után 9-en szóltak következetesen nem a béke ellen, hanem ezen javaslat ellen. A szavazás alkalmával óriás majoritással a javalat visszautasíttatván, megbízatott a bizottság, hogy a közön­séges falazáson 46 fillér minimális munkabér és a dísz­vakolaton az 52 fillér minimális és a lógó álláson dolgozóknak 56 fillér minimális órabért a munkaadókkal fogadtasson el. Azonkívül a 972 órai munkaidő már ez év április 1-től valósíttassék meg és a szerződés egy évre szólna mindig. Maradunk kiváló tisztelettel Garbai Sándor s. k. Ennek folytán f. hó 20-ára újból szakosztályi ülés hivatott össze, amelyen az elnöklő Jakabffy Ferenc előadja, hogy utólagos jóváhagyás reményében, a minimális és átlagos munkabér nagyságát a II-ik évben 46, illetve 50 és a III-ik évben 48, illetve 52 fillérben megállapítandó­­nak ígérte, ami által eléret­élt az, hogy bár a munkaidő naponkint félórával kisebbednék, a napi bér mégis nagyobbodnék. A szakosztály az elnök ez ajánlatát egy­hangúlag elfogadta, de a fenti levél többi pontjait el nem fogadta és utasította az elnökséget, hogy erről Garbai Sándort rövid úton értesítse. Március 22-én a kiküldött bizottság újból tárgyalt a munkások kiküldötteivel, amelyen ezek kijelentették, hogy a március 20-iki levélben foglaltakat teljességben fen­­tartják és azt ultimátumnak tekintik; erről a szakosztály a március 24-én tartott ülésén értesíttetett, amely a maga előbb elfoglalt álláspontját fentartva kimondotta, hogy az ipartestület határozatait a tagok önmagukra kötelezőknek elfogadják és tisztességtelen eljárásnak tekintik az azoktól való eltérést. VEGYESEK. Strike, boycott , vis major. A belügyminiszter a napokban értesítette a fővárost, hogy a minisztertanács a kereskedelem­ügyi miniszter indítványára kimondotta, hogy valamennyi állami és hatósági szállításra és munkára a strike és boycott által okozott közvetetlen késedelem miatt a vállalkozó a teljesítési vagy szállítási határidő meghosszabbítására igényt tarthat. Álláspontját azzal okolja meg a miniszter­­tanács, hogy határozatával megszüntesse a strike és boycott által okozott teljesítési késedelem jogkövetkezményei tekin­­tekintetében beállott bizonytalanságot, miáltal az ipar a tömeges munkaszünetek szertelenségével szemben több sikerrel védekezhetik s a munkaadók ellenálló képessé­gének fokozása a nemzetgazdasági szempontból olyan nagy károkat okozó strike-mozgalmakra is mérséklőleg hatna. A leirat szerint a minisztertanács állásfoglalásának csak

Next