Épitő Ipar - Építő Művészet, 1920 (44. évfolyam, 1/2301-24/2324. szám)

1920-12-01 / 23. (2323.) szám

■ ' . . ■■ . . , *-• • ■■ A hosszalzata úszótestre, vagy azon a szakaszon, hol cölöp verhető, ideiglenes cölöpépítményre helyezhető. A friss fel­töltés a megmunkálhatóság előnye mellett hátrányt nem rejt magában. Az így előkészített talajra helyezik a 4 méter széles, 7­50 méter hosszú és 3­ co méter magas, átlagosan 20—25 cm falvastagságú üreges, bordákkal merevített vasbetonszekrényeket, melyek a partfal vízalatti részét alkotják. Ezek a szekrények az építő vízszínnél 20—30 cm-re­ magasabbak, úgy, hogy a felső falat szárazon lehet rájuk építeni. A szekrények pár centimétert kitevő építő és el­helyező pontatlanságai az építői vízszínnél magasabb üzemi vízszín mellett láthatók nem lesznek, csupán a felső tel­jesen szárazon és pontosan épülő falrész. E szekrényes alapozás elvégzése után a szekrényeket kavicscsal töltik meg és mögöttük a talajt feltöltik a víz­szín magassága fölé. Eme terhelések alatt a szekrények véglegesen elhelyezkednek és a felső fal rész teljesen új kitűzés szerint épít­hető. A felső rész bordás vasbetonfal, mely 20 cm vastag és 2'56 m­ kint bordákkal a szekré­nyeknek ugyancsak 2’56 m távolságban levő bordáiba van kötve. A felső falban a szek­rényeknek megfelelően 7-50 /m­ kint hézagok vannak,miáltal az egész fal 7-50 m-es szaka­szokra oszlik.­­ A fal talplemeze előtt kőhányás készül, mely a fal alap­ját az esetleges kimosások ellen védi. Megjegyzendő azon­ban, hogy a kimosások esélye kicsiny, mert a dunaág várható legnagyobb vízsebessége a fenéken a vízerőtelep kiépülte után másodpercenként 50 cm lesz, mely sebessége kimosás veszélye fel nem lép. A partfal felszerelésére nézve megemlítjük, hogy a kapu­nál daru hosszalzata a bekötő bordákra épített tartókból áll. Ami a munka végrehajtását illeti, az altalaj megmun­kálása, a szekrények szárazföldi vontatása, úsztatása és az elhelyezés módszere, a munka vállalatba adásakor a vál­lalkozókra nézve szabad dispozíció tárgya volt. A vállalat ezeket következőleg oldotta meg: A künett kikotrása után a kavicsot egy tölcsérszerkezet tölti be, mely szerkezet vízszintes pályán mozog és megfelelő vastagságú kavics­réteget ad le és simít el. E munka a használt szerkezettel a célnak megfelelő pontossággal végezhető. Mert kisebb hibák a vízszintes síkban a falnak biztos állására hatással nincsenek. Szondázással ellenőrizve legfölebb 1—2 cm eltérés mutatkozik, mely a szekrény megterhelése után összenyomódás megszűnik. A szekrények (egyidőben 20 drb.) vízszintes munkahelyen épülnek, a munkahely vágány­­zattal van ellátva, mely vágányok cölöpépítményen folyta­tódnak a víz fölött kellő mélységig. A szekrényeket a szárazföldön úgy vontatják, hogy az építő­hely vágá­nyain egy, mindegyik szekrényt megközelítő vasemelő szerkezet mozog, mely a körülbelül 65 tonna súlyú szek­rényt fölemeli és a vízszintes pályán a víz fölé viszi. Kellő vízmélységnél e szerkezet a szekrényt beereszti a vízbe. Az 1:5 keverő aránynyal készült szekrényt, mely lényegtelen vízátbocsátással körülbelül 3 noo m merüléssel szabadon úszik, az elhelyezés helyére vontatják, ahol a kitűzött helyen megfelelő vezetéssel víz segítségével fe­­sülyesztik a 2’so alapmélységre. A szekrények egymás melletti elhelyezésének vannak kisebb, 1—2 cm pontatlanságai, mely pontatlanságok azonban,, éppúgy mint más alapozása előforduló pontat­lanságok, elviselhetők. Ez építő mód szerint a vízalatti alapozás legnagyobb része szárazföldön készíthető el, megtakarítható a szád- «?•. *so 3. ábra. 4. ábra. 5. ábra. 6. ábra. A 92 ÉPÍTŐ IPAR :­ ÉPÍTŐ MŰVÉSZET (23. sz.) 1920. december 1

Next