A Munkaadó, 1927 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-05 / 1. szám
4. oldal Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési díjat mai számunkhoz mellékelt befizetési lapon beküldeni szíveskedjenek, azon előfizetőinket pedig, kik még a múlt esztendőtől hátralékban vannak, arra kérjük, hogy hátralékaikat mielőbb rendezni szíveskedjenek, különben kénytelenek leszünk lapunk küldését beszüntetni. Tisztelettel A KIADÓHIVATAL. ▼VWVWTVVTTTTVTVTTTTTTVTVVVTTTV'rVTTTTVTTTTTTTTTYVTTl Szabályozás alá kerül az építőipari hatáskör A „Dunántúli Iparos és Kereskedő“, amelynek szerkesztője Karikó Imre dr. a győri keresk. és iparkamara titkára, karácsonyi számában ezen a címen a következőket közli: A kisebb kőműves-, ács- és kőfaragó munkálatok végzése tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr által 1891. évi augusztus hó 25-én 42.493/1891. szám alatt kibocsátott rendeletnek a szakképzettségre vonatkozó rendelkezései ellentétben lévén az 1922. évi XII. törvénycikknek vonatkozó rendelkezéseivel, ennek az ellentétnek megszüntetése céljából a szóban levő iparok gyakorlásához megkívánt szakképzettség kérdését az említett rendelkezéseinek megfelelőleg a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr szabályozni kívánja. Ebből a célból a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr az alábbi rendeletét kívánja kiadni, mely rendelet-tervezetet a hazai kereskedelmi és iparkamarák szakvéleményezés céljából már kézhez kaptak: „Az 1884. évi törvénycikk 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a volt földművelés-, iparés kereskedelemügyi miniszter úr által 1884. évi október hó 30-án 46.188. szám alatt kiadott rendelet 6. §-ának, valamint az ugyanazon miniszter úr által 1885. évi március hó 12-én 10.228. sz. alatt kiadott rendeletnek hatályon kívül helyezése mellett, a kisebb kőműves-, ács- és kőfaragó munkálatok végzése tárgyában a következőket rendelem: Az építőmesterségek bármely ágához tartozó munkálatok ezentúl csakis iparengedély alapján végezhetők. A következő munkálatok tekintetében aziparengedély kiadásánál az 1884. évi október hó 30-án 46.188. szám alatt kelt földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet II. és III. fejezetében megállapított képesítés igazolása nem kívántatik. 1. Kőműveseknél: Kis- és nagyközségekben az egyszerű szerkezetű földszintes lakóházak és hasonló épületek építése, továbbá bárhol oly javítások és tatarozások végzése, melyekhez a földszint magasságát meghaladó állványok szerkesztése és felállítása vagy felfüggesztése nem szükséges. 2. Ácsoknál: Kis- és nagyközségekben az egyszerű szerkezetű földszintes lakóházaknál előforduló ácsmunkák, azonkívül bárhol a javítások és tatarozások, valamint az új munkák közül padlók, kerítések, kapuk, ajtó és ablakfélfák, sertés- és hasonló ólak készítése. 3. Kőfaragóknál: Minden oly kőfaragómunka, mely nem az épület szerkezeti részein végeztetik, illetőleg amely az épületrészekben nem az illető kőfaragó-iparos által, hanem az építkezésért felelős iparos által helyeztetik el. 2. §. Aki az előző szakaszban felsorolt kisebb kőműves-, ács- és kőfaragómunkálatok végzésével önállóan kíván foglalkozni, köteles az elsőfokú iparhatósághoz iparengedélyért folyamodni. Az iparengedély elnyerése iránt az elsőfokú iparhatósághoz intézendő kérvényben, a folyamodó annak igazolása mellett, hogy az iparűzés tekintetében az 1884. évi XVII. törvénycikk 1., illetőleg 2. vagy 3. §-ában megállapított általános kellékekkel bír, tartozik még igazolni azt, hogy az építési iparágban, melyet a jelen rendelet korlátai között önállóan gyakorolni kíván, legalább három éven át szakbavágó munkával foglalkozott, 3. §. E kellékek igazolása esetén és az ipartörvény 21. §-ában megállapított díj lefizetése után az elsőfokú iparhatóság bélyegmentes iparengedélyt állít ki. 4. Ily iparengedélyek, a jelen rendeletben meghatározott kellékek igazolása után, a kisebb építési munkálatoknak csakis valamelyik ágára t. i. vagy a kőműves-, vagy az ács-, vagy a kőfaragó-ipar körébe tartozó kisebb munkálatok végzésére külön-külön adhatók csak ki; oly iparengedélyek, melyek az illetőt általánosságban a kisebb építési munkálatok, vagy építési engedélyhez nem kötött építési munkálatok végzésére jogosítanak fel, ki nem bocsáthatók. 5. §. A kiadott iparengedély az ipartörvény végrehajtása iránt 1884. évi augusztus hó 26-án 39.266. sz. a. kelt földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 10. §-a értelmében a B) betűvel jelölt iparlajstromba (az engedélyhez kötött iparoknál) vezetendő be. 6. §. Minden más tekintetben az 1884. évi XVII. törvénycikk és különösen annak 59. és 124. §-ai, valamint az idézett törvénycikk végrehajtása iránt 39.266/84. szám alatt kiadott általános rendelet intézkedései, a jelen rendelet értelmében kiadott iparengedélyek alapján működő iparosokra is teljes mérvben alkalmazandók. 7. §. Azok, akik a jelen rendelet kibocsátását megelőzőleg, 1885. évi 10.228. számú, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében „építési engedélyhez nem kötött építési (kőműves, ács, kőfaragó) munkálatokra“ iparigazolványt szereztek, ezen iparigazolványuk alapján iparűzési jogukban meghagyatnak, azonban, iparukat csakis a jelen rendelet 1. %-ában megállaptott korlátok között, illetve az ott megjelölt munkakörben gyakorolhatják. 8. Jelen rendelet azonnal életbelép s egyidejűleg a volt földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi mt. kir. miniszter úr által 1884. évi október hó 30-án 46.188. sz. a. kiadott rendelet 6. §-a, továbbá ugyanazon miniszter úr által 1885. évi március hó 12-én 10.228. sz. a. kiadott rendelet hatályát veszti. A Mérnöki Kamara megválasztotta felsőházi tagjait. A Mérnöki Kamara felsőházi választásának eredményét január 4-én este 6 órakor hirdették ki ünnepélyes közgyűlés keretében. Leadtak összesen 758 szavazatot, amelyből öt érvénytelen, hét pedig üres volt. Az érvényes 746 szavazat közül Buday Béla mérnökre 713 szavazat esett, Kandó Kálmán dr. gépészmérnökre pedig 727-en szavaztak. A többi szavazatok 1—10 arányban oszlottak meg. A felsőházi póttagokra leadott szavazatok túlnyomó nagy többsége Sármezey Endre mérnökre (668) és Varsányi Emil dr. gépészmérnökre (702) esett. Az eredmény kihirdetése után Sándy Gyula kamarai alelnök meleghangú üdvözlőbeszéddel köszöntötte a megválasztott felsőházi tagokat. Hangsúlyozta, hogy méltán esett rájuk a mérnöktársadalom választása, mert valamennyien érdemesek e nagy díszre magyar érzelmüknél és gondolkozásuknál, de szakmai rátermeltségüknél fogva is. — A választásnak ez az eredménye — mondotta — nemcsak a személyüket ért megtisztelő dísz, de egyben nagy teher és kötelesség is s nyugodt a mérnöktársadalom, mert a legkiválóbbjai kapták ezt a magas megtiszteltetést. Hassanak oda, hogy az országgyűlés felsőházában a kari érdekeknek szószólói legyenek. — A megválasztottak nevében Buday Béla köszönte meg a bizalmat, akinek a beszédét élénk tapssal kísérte a nagy számban egybegyűlt hallgatóság. Az ipardíjak pengőben való megállapítása. A kereskedelmi miniszter rendeletileg szabályozza az ipardíjak pengőértékét. Eszerint az iparigazolványért fizetendő ipardíj gyári vállalatoknál és nagykereskedelmi vállalatoknál Budapesten 30, vidéken 25 pengő. A kézműves jellegű iparűzés kereteit meg nem haladó vállalatoknál a községek lakosainak száma szerint 3 7 pengőig emelkedik. Kereskedelmi üzleteknél, továbbá ügynöki és alkuszi iparigazolványoknál 3 pengővel magasabb összeget kell fizetni, mint a kézművesi iparosoknál. Az egyeztető, az ügynöki és vagyonőrző ipardíj Budapesten 25, más városokban, 20 pengő. Aki a szaklapokért dolgozik. A magyar szaklapok erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítására alakult öt évvel ezelőtt a Magyar Szaklapok Országos Egyesülete, amelynek élén dr. Radványi László ügyvezető elnök azóta fáradhatatlan agilitással és páratlan hozzáértéssel dolgozik a szaklapok közös érdekeinek előmozdításán. E nagy munkát kívánja meghálálni az egyesület kötelékébe tartozó 253 szaklap január 8-án, amikor dr. Radványi László, mint az immár 20 éve fennálló „Az Üzlet“ szerkesztője, harmincéves szakírói jubileumát ünnepli. A magyar szaklapok ekkor dr. Radványi László tiszteletére közgyűlést és ünnepi lakomát rendeznek, melyen számos „közéleti kitűnőség is megjelenik. Az építőmester munkaköre. Az építőmesterségek gyakorlása tárgyában a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által 1884. évi október hó 30-án 46188. sz. alatt kiadott rendelet az építőmester munkakörét olyképen állapította meg, hogy az építőmester az építkezés terén előforduló minden munkát önállóan létesíthet. A munkakörnek ez a megállapítása, amely mindennemű építőipari munkát felölel, az építőmestertől kívánt széleskörű ismereteken alapul. Abból, hogy az idézett rendelet az építőmester munkakörét mindennemű építőipari munkára kiterjesztette, szükségszerűen következik, hogy az építőmesteri iparra szóló iparengedélye alapján az építőmester nemcsak az építőmesteri munkakör teljességét felölelő építőipari munkákat végezhet, hanem tevékenységét az építőiparnak egy-egy szűkebb munkakörű ágára is korlátozhatja, nevezetesen végezhet az építőiparnak egy-egy szűkebb munkakörű ágán túl nem terjedő építőipari munkát is, így végezhet például ácsmesteri vagy kőfaragómesteri munkát is, valamely már meglévő, vagy más által emelt épületen. Az építőmester munkakörének az említett módon való megállapításából következik az is, hogy akkor, amikor az építőmester az általa vállalt épületen ácsmesteri vagy kőfaragómesteri munkát végez, ennek a munkának végzésére nem az 1922:XII. t.-c. 45. §-a alapján, készítményének teljes előállítása címén jogosult, hanem azért, mert az építőmester munkaköre olyképen van az idézett rendeletben megállapítva, hogy az mindennemű építőipari munkára kiterjed. Az építőmesternél az 1922:XIL t.-c. fentebb idézett 45. §-a csak abban az esetben kerül alkalmazásra, készítményének teljes előállítását célzó munkáról csak akkor lehet szó, amikor az általa emelt épület teljes elkészítéséhez szükséges, de nem az építőipar körébe vágó munkákat, például az épületen előforduló asztalos, lakatos, szobafestő stb. munkákat végeztet. Ezeket a munkákat az építőmester az építőmesteri iparra szóló engedély alapján csak az általa végzett építőipari munkák teljes előállítása céljából, például az általa emelt épületen végeztetheti, ellenben az általa végzett építőipari munkáktól függetlenül nem végeztetheti ás végzésüket nem is vállalhatja (90.468/926. K. M.). Vízvezetékfektetés Kecskeméten. A m. kir. államvasutak szegedi üzletvezetősége a Kecskemét állomáson létesítendő osztálymérnökségi iroda vízvezetékfektetési munkáinak biztosítására versenytárgyalást hirdet. A tervek és az összes feltételek a szegedi üzletvezetőség építési és pályafenntartási osztályában megtekinthetők. Az ajánlatok beadási határideje 1927 február hó 5-én déli 12 óra. Hány százalék kamatot lehet bekebelezni ingatlanokra. A kormány és a közvélemény figyelmét a legutóbb egy nemzetgyűlési interpelláció hívta fel arra a veszedelemre, amely az ingatlanoknak a törvényesnél jóval nagyobb kamatokkal való megterhelésétől származik. A törvényes rendelkezések szerint ugyanis ingatlanokra 8 százaléknál nagyobb kamatot bekebelezni nem szabad. Ez a tilalom az uzsoratörvénybe is bele van foglalva, azzal a kiegészítéssel, hogy magasabb kamatok biztosítása vagy behajtása végett bíró sem rendelhet el végrehajtást. Lakásépítési programra Poroszországban. A porosz kormány lakásépítési programmja 1927-re 150—200.000 lakás építés© (1924-ben 100 000, 1925- ben 130.000 lakás készült el.) Az építéshez szükséges tőkét belső kölcsön felvételével kívánják biztosítani. Chalupka Károly törvényhatósági bizottsági tag. Győr szabad királyi város Ferenc Ferdinánd városrészében dr. Barcza Dezső ügyvéd elhalálozása folytán egy törvényhatósági bizottsági tagság megüresedvén, erre a megüresedett helyre Győr Ferenc Ferdinánd városrész polgársága nagy lelkesedéssel Chalupka Károly építészt, a győri iparosság kiváló tagját választották meg. Örömmel szögezzük le ezt az eseményt annál is inkább, mert a Győrött megüresedett három helyre a jelenlegi pótválasztáson két iparost sikerült beválasztani. Munkaadó Ferrobetonlapok Örömmel közöljük, hogy évekig tartó kísérletezéseink után sikerült piacra jönnünk „ferrobetonlap“-jainkkal, melyek 20/20/2 5 nagyságban, szürke és vörös színben készülnek s melyeknek vasbeton rétege pormentesség és kopásnélküliségük mellett oly nagy szilárdságot és ellentállóképességet kölcsönöz nekik, hogy azok a keramittal vetekednek amellett, hogy áruk körülbelül a cementlapokéval egyenlő. Ismerve e propagatív erőt, e lapok fenti tulajdonságaiért három évi teljes garanciát vállalunk. Melocco rt, Ferenc körút 41. KOVÁCS A. ÖDÖN gépészmérnök, egészségügyi berendezési vállalkozó. Központi fűtés, vízvezetéki csatornázás, gépmunkák. Budapest, VIll. kerület, Bezerédj utca 8. sz. Telefon: József 82—93. 1927 január 5.