A Munkaadó, 1927 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-05 / 1. szám

4. oldal Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési díjat mai számunkhoz mellékelt be­fizetési lapon beküldeni szíveskedjenek, azon előfizetőinket pedig, kik még a múlt esztendőtől hátralékban vannak, arra kérjük, hogy hátra­lékaikat mielőbb rendezni szíveskedjenek, kü­lönben kénytelenek leszünk lapunk küldését be­szüntetni. Tisztelettel A KIADÓHIVATAL. ▼VWVWTVVTTTTVTVTTTTTTVTVVVTTTV'rVTTTTVTTTTTTTTTYVTTl Szabályozás alá kerül az építőipari hatáskör A „Dunántúli Iparos és Kereskedő“, amely­nek szerkesztője Karikó Imre dr. a győri keresk. és iparkamara titkára, karácsonyi számában ezen a címen a következőket közli: A kisebb kőműves-, ács- és kőfaragó munká­latok végzése tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr által 1891. évi augusztus hó 25-én 42.493/1891. szám alatt kibocsátott rendelet­nek a szakképzettségre vonatkozó rendelkezései ellentétben lévén az 1922. évi XII. törvénycikk­nek vonatkozó rendelkezéseivel, ennek az ellen­tétnek megszüntetése céljából a szóban levő ipa­rok gyakorlásához megkívánt szakképzettség kérdését az említett rendelkezéseinek megfelelő­­leg a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr sza­bályozni kívánja. Ebből a célból a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr az alábbi rendeletét kívánja kiadni, mely rendelet-tervezetet a hazai kereskedelmi és iparkamarák szakvéleményezés céljából már kézhez kaptak: „Az 1884. évi törvénycikk 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a volt földművelés-, ipar­és kereskedelemügyi miniszter úr által 1884. évi október hó 30-án 46.188. szám alatt kiadott rende­let 6. §-ának, valamint az ugyanazon miniszter úr által 1885. évi március hó 12-én 10.228. sz. alatt kiadott rendeletnek hatályon kívül helyezése mellett, a kisebb kőműves-, ács- és kőfaragó mun­kálatok végzése tárgyában a következőket ren­delem: Az építőmesterségek bármely ágához tartozó munkálatok ezentúl csakis iparengedély alapján végezhetők. A következő munkálatok tekintetében az­­iparengedély kiadásánál az 1884. évi október hó 30-án 46.188. szám alatt kelt földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet II. és III. fejezetében megállapított képesítés igazolása nem kívántatik. 1. Kőműveseknél: Kis- és nagyközségekben az egyszerű szerkezetű földszintes lakóházak és hasonló épületek építése, továbbá bárhol oly ja­vítások és tatarozások végzése, melyekhez a föld­szint magasságát meghaladó állványok szerkesz­tése és felállítása vagy felfüggesztése nem szük­séges. 2. Ácsoknál: Kis- és nagyközségekben az egy­szerű szerkezetű földszintes lakóházaknál elő­forduló ácsmunkák, azonkívül bárhol a javítások és tatarozások, valamint az új munkák közül padlók, kerítések, kapuk, ajtó és ablakfélfák, sertés- és hasonló ólak készítése. 3. Kőfaragóknál: Minden oly kőfaragó­munka, mely nem az épület szerkezeti részein végeztetik, illetőleg amely az épületrészekben nem az illető kőfaragó-iparos által, hanem az építkezésért felelős iparos által helyeztetik el. 2. §. Aki az előző szakaszban felsorolt kisebb kőműves-, ács- és kőfaragómunkálatok végzésé­vel önállóan kíván foglalkozni, köteles az első­fokú iparhatósághoz iparengedélyért folyamodni. Az iparengedély elnyerése iránt az elsőfokú iparhatósághoz intézendő kérvényben, a folya­modó annak igazolása mellett, hogy az iparűzés tekintetében az 1884. évi XVII. törvénycikk 1., illetőleg 2. vagy 3. §-ában megállapított általános kellékekkel bír, tartozik még igazolni azt, hogy az építési iparágban, melyet a jelen rendelet kor­látai között önállóan gyakorolni kíván, legalább három éven át szakbavágó munkával foglal­kozott, 3. §. E kellékek igazolása esetén és az ipar­törvény 21. §-ában megállapított díj lefizetése után az elsőfokú iparhatóság bélyegmentes ipar­­engedélyt állít ki. 4. Ily iparengedélyek, a jelen rendeletben meghatározott kellékek igazolása után, a kisebb építési munkálatoknak csakis valamelyik ágára t. i. vagy a kőműves-, vagy az ács-, vagy a kőfa­ragó-ipar körébe tartozó kisebb munkálatok vég­zésére külön-külön adhatók csak ki; oly iparen­gedélyek, melyek az illetőt általánosságban a ki­sebb építési munkálatok, vagy építési engedély­hez nem kötött építési munkálatok végzésére jo­gosítanak fel, ki nem bocsáthatók. 5. §. A kiadott iparengedély az ipartörvény végrehajtása iránt 1884. évi augusztus hó 26-án 39.266. sz. a. kelt földmívelés-, ipar- és kereskede­lemügyi miniszteri rendelet 10. §-a értelmében a B) betűvel jelölt iparlajstromba (az engedélyhez kötött iparoknál) vezetendő be. 6. §. Minden más tekintetben az 1884. évi XVII. törvénycikk és különösen annak 59. és 124. §-ai, valamint az idézett törvénycikk végrehajtása iránt 39.266/84. szám alatt kiadott általános ren­delet intézkedései, a jelen rendelet értelmében kiadott iparengedélyek alapján működő iparo­sokra is teljes mérvben alkalmazandók. 7. §. Azok, akik a jelen rendelet kibocsátását megelőzőleg, 1885. évi 10.228. számú, a földmíve­lés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rende­let értelmében „építési engedélyhez nem kötött építési (kőműves, ács, kőfaragó) munkálatokra“ iparigazolványt szereztek, ezen iparigazolványuk alapján iparűzési jogukban meghagyatnak, azon­ban, iparukat csakis a jelen rendelet 1. %-ában megállaptott korlátok között, illetve az ott megjelölt munkakörben gyakorolhatják. 8. Jelen rendelet azonnal életbelép s egy­idejűleg a volt földmívelés-, ipar- és kereskede­lemügyi mt. kir. miniszter úr által 1884. évi októ­ber hó 30-án 46.188. sz. a. kiadott rendelet 6. §-a, továbbá ugyanazon miniszter úr által 1885. évi március hó 12-én 10.228. sz. a. kiadott rendelet hatályát veszti. A Mérnöki Kamara megválasztotta felsőházi tagjait. A Mérnöki Kamara felsőházi választá­sának eredményét január 4-én este 6 órakor hir­dették ki ünnepélyes közgyűlés keretében. Le­adtak összesen 758 szavazatot, amelyből öt ér­vénytelen, hét pedig üres volt. Az érvényes 746 szavazat közül Buday Béla mérnökre 713 szava­zat esett, Kandó Kálmán dr. gépészmérnökre pedig 727-en szavaztak. A többi szavazatok 1—10 arányban oszlottak meg. A felsőházi póttagokra leadott szavazatok túlnyomó nagy többsége Sár­­mezey Endre mérnökre (668) és Varsányi Emil dr. gépészmérnökre (702) esett. Az eredmény ki­hirdetése után Sándy Gyula kamarai alelnök meleghangú üdvözlőbeszéddel köszöntötte a meg­választott felsőházi tagokat. Hangsúlyozta, hogy méltán esett rájuk a mérnöktársadalom válasz­tása, mert valamennyien érdemesek e nagy díszre magyar érzelmüknél és gondolkozásuknál, de szakmai rátermel­tségüknél fogva is. — A vá­lasztásnak ez az eredménye — mondotta — nem­csak a személyüket ért megtisztelő dísz, de egy­ben nagy teher és kötelesség is s nyugodt a mér­nöktársadalom, mert a legkiválóbbjai kapták ezt a magas megtiszteltetést. Hassanak oda, hogy az országgyűlés felsőházában a kari érdekeknek szószólói legyenek. — A megválasztottak nevé­ben Buday Béla köszönte meg a bizalmat, aki­nek a beszédét élénk tapssal kísérte a nagy számban egybegyűlt hallgatóság. Az ipardíjak pengőben való megállapítása. A kereskedelmi miniszter rendeletileg szabá­lyozza az ipardíjak pengőértékét. Eszerint az iparigazolványért fizetendő ipardíj gyári válla­latoknál és nagykereskedelmi vállalatoknál Bu­dapesten 30, vidéken 25 pengő. A kézműves jel­legű iparűzés kereteit meg nem haladó vállala­toknál a községek lakosainak száma szerint 3­ 7 pengőig emelkedik. Kereskedelmi üzleteknél, továbbá ügynöki és alkuszi iparigazolványoknál 3 pengővel magasabb összeget kell fizetni, mint a kézművesi iparosoknál. Az egyeztető, az ügy­nöki és vagyonőrző ipardíj Budapesten 25, más városokban, 20 pengő. Aki a szaklapokért dolgozik. A magyar szaklapok erkölcsi és anyagi érdekeinek előmoz­dítására alakult öt évvel ezelőtt a Magyar Szak­lapok Országos Egyesülete, amelynek élén dr. Radványi László ügyvezető elnök azóta fárad­hatatlan agilitással és páratlan hozzáértéssel dol­gozik a szaklapok közös érdekeinek előmozdítá­sán. E nagy munkát kívánja meghálálni az egyesület kötelékébe tartozó 253 szaklap január 8-án, amikor dr. Radványi László, mint az im­már 20 éve fennálló „Az Üzlet“ szerkesztője, har­mincéves szakírói jubileumát ünnepli. A ma­gyar szaklapok ekkor dr. Radványi László tisz­teletére közgyűlést és ünnepi lakomát rendez­nek, melyen számos „közéleti kitűnőség is meg­jelenik. Az építőmester munkaköre. Az építőmester­ségek gyakorlása tárgyában a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által 1884. évi október hó 30-án 46188. sz. alatt kiadott ren­delet az építőmester munkakörét olyképen álla­pította meg, hogy az építőmester az építkezés terén előforduló minden munkát önállóan léte­síthet. A munkakörnek ez a megállapítása, amely mindennemű építőipari munkát felölel, az építőmestertől kívánt széleskörű ismereteken alapul. Abból, hogy az idézett rendelet az épí­tőmester munkakörét mindennemű építőipari munkára kiterjesztette, szükségszerűen követ­kezik, hogy az építőmesteri iparra szóló ipar­engedélye alapján az építőmester nemcsak az építőmesteri munkakör teljességét felölelő épí­tőipari munkákat végezhet, hanem tevékeny­ségét az építőiparnak egy-egy szűkebb munka­körű ágára is korlátozhatja, nevezetesen vé­gezhet az építőiparnak egy-egy szűkebb munka­­körű ágán túl nem terjedő építőipari munkát is, így végezhet például ácsmesteri vagy kőfara­gómesteri munkát is, valamely már meglévő, vagy más által emelt épületen. Az építőmester munkakörének az említett módon való megálla­pításából következik az is, hogy akkor, amikor az építőmester az általa vállalt épületen ács­mesteri vagy kőfaragómesteri munkát végez, ennek a munkának végzésére nem az 1922:XII. t.-c. 45. §-a alapján, készítményének teljes elő­állítása címén jogosult, hanem azért, mert az építőmester munkaköre olyképen van az idézett rendeletben megállapítva, hogy az mindennemű építőipari munkára kiterjed. Az építőmesternél az 1922:XIL t.-c. fentebb idézett 45. §-a csak abban az esetben kerül alkalmazásra, készítmé­nyének teljes előállítását célzó munkáról csak akkor lehet szó, amikor az általa emelt épület teljes elkészítéséhez szükséges, de nem az építő­ipar körébe vágó munkákat, például az épületen előforduló asztalos, lakatos, szobafestő stb. mun­kákat végeztet. Ezeket a munkákat az építő­mester az­ építőmesteri iparra szóló engedély alapján csak az általa végzett építőipari mun­kák teljes előállítása céljából, például az általa emelt épületen végeztetheti, ellenben az általa végzett építőipari munkáktól függetlenül nem végeztetheti ás végzésüket nem is vállalhatja (90.468/926. K. M.). Vízvezetékfektetés Kecskeméten. A m. kir. államvasutak szegedi üzletvezetősége a Kecske­mét állomáson létesítendő osztálymérnökségi iroda vízvezetékfektetési munkáinak biztosítá­sára versenytárgyalást hirdet. A tervek és az összes feltételek a szegedi üzletvezetőség építési és pályafenntartási osztályában megtekinthetők. Az ajánlatok beadási határideje 1927 február hó 5-én déli 12 óra. Hány százalék kamatot lehet bekebelezni in­gatlanokra. A kormány és a közvélemény figyel­mét a legutóbb egy nemzetgyűlési interpelláció hívta fel arra a veszedelemre, amely az ingatla­noknak a törvényesnél jóval nagyobb kamatok­kal való megterhelésétől származik. A törvényes rendelkezések szerint ugyanis ingatlanokra 8 százaléknál nagyobb kamatot bekebelezni nem szabad. Ez a tilalom az uzsoratörvénybe is bele van foglalva, azzal a kiegészítéssel, hogy maga­sabb kamatok biztosítása vagy behajtása végett bíró sem rendelhet el végrehajtást. Lakásépítési programra Poroszországban. A porosz kormány lakásépítési programmja 1927-re 150—200.000 lakás építés© (1924-ben 100 000, 1925- ben 130.000 lakás készült el.) Az építéshez szük­séges tőkét belső kölcsön felvételével kívánják biztosítani. Chalupka Károly törvényhatósági bizott­sági tag. Győr szabad királyi város Ferenc Fe­r­­dinánd városrészében dr. Barcza Dezső ügyvéd elhalálozása folytán egy törvényhatósági bizott­sági tagság megüresedvén, erre a megüresedett helyre Győr Ferenc Ferdinánd városrész polgár­sága nagy lelkesedéssel Chalupka Károly épí­tészt, a győri iparosság kiváló tagját választot­ták meg. Örömmel szögezzük le ezt az eseményt annál is inkább, mert a Győrött megüresedett három helyre a jelenlegi pótválasztáson két ipa­rost sikerült beválasztani. Munkaadó Ferrobetonlapok Örömmel közöljük, hogy évekig tartó kí­sérletezéseink után sikerült piacra jönnünk „ferrobetonlap“-jainkkal, melyek 20/20/2­ 5 nagy­ságban, szürke és vörös színben készülnek s me­lyeknek vasbeton rétege pormentesség és kopás­nélküliségük mellett oly nagy szilárdságot és ellentállóképességet kölcsönöz nekik, hogy azok a keramittal vetekednek amellett, hogy áruk körülbelül a cementlapokéval egyenlő. Ismerve e propagatív erőt, e lapok fenti tulajdon­ságaiért három évi teljes garanciát vállalunk. Melocco rt, Ferenc­ körút 41. KOVÁCS A. ÖDÖN gépészmérnök, egészségügyi berendezési vállalkozó. Központi fűtés, vízvezetéki csatornázás, gépmunkák. Budapest, VIll. kerület, Bezerédj­ utca 8. sz. Telefon: József 82—93. 1927 január 5.

Next