A Munkaadó, 1929 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-02 / 1. szám

­m január 2. 19 Minitcandla MB­­*. __________ 3. oldal Minden munkaadónak tudnia kell! Minden új és régi alkalmazott bejelentése a Társadalombiztosítónál A népjóléti és munkaügyi miniszter ál­tal kiadott 1. 6001—928. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1928 december 21-iki száma); 2. 6000—928. sz. rendelet (Budapesti Közlöny december 21-iki száma); 3. az öregségi-rokkantsági biztosítási napibérosztályokra, átlagos napibérekre és járulékokra vonatkozó 6200—928. sz. rende­let (Budapesti Közlöny december 25-iki száma); 4. a betegségi és baleseti, valamint öreg­ségi-rokkantsági biztosítási törvények által az alapszabály útján való rendezésre utalt kérdések ideiglenes szabályozását tárgyaló 6300—928. sz. rendelet (Budapesti Közlöny december 25-iki száma) értelmében minden biztosításra kötetelezett munkás és alkalma­zott bejelentendő". A rendelkezésekről a Magyar Munkaadók Köz­pontja az alábbi kivonatos közlést adta ki: ad 1. Az általános bejelentést tárgyazó rendelet lé­nyege az, hogy minden munkaadó (a háztartási mun­kaadók kivételével) köteles mindazok­at a munkaválla­lóit, akiit akár csak betegségi biztosításra, akár csak öregségi-rokkantsági biztosításra, akár mindkét biz­tosításra kötelezettek és mint ilyenek 1929. évi január hó 1-én alkalmazásukban állnak, 1929 január 15-éig az Országos Társadalombiztosító Intézet, illetve helyi szervénél, illetve a különálló biztosítóintézetnél be­jelenteni. Ezt a bejelentést teljesíteni kell tekintet nélkül arra, hogy előzőleg be volt-e már az alkalmazott je­lentve vagy sem. A vállalati pénztárt, illetve bányatárspénztárat fenntartó munkaadó nem köteles ily bejelentésre ak­kor, ha az általa vezetendő nyilvántartás magában foglalja az öregségi-rokkantsági biztosításra kötele­zetteket és ezeknél feltünteti az illető egyén anyjának születési (családi- és utó-) nevét is. Azok a munkaadók, akik heti, vagy havi bejelen­tési jegyzékkel jelentenek, nem kötelesek külön beje­lenteni az 1929 január 1-én náluk alkalmazásban állókat, hanem ezen bejelentés céljára az­­ 1929. évi elsőheti, illetve elsőhavi bejelentési jegyzék szolgál. Ezek a munkaadók ellenben kötelesek az 1928. évi de­cember havi bejelentési jegyzéküket minden esetben (tehát tekintet nélkül arra, hogy e nappal végződik-e a decemberi bérhét vagy sem) december hó 31-ével zárni és az 1929. évi elsőheti, illetve elsőhavi beje­lentési jegyzéküket minden esetben 1929. évi január hó 1. napjával kezdeni. E heti, illetve havi bejelentési jegyzékeket január hó 8-áig, illetve január hó 15. napjáig kell benyújtani. Az­­általános bejelentés céljait szolgáló „Általá­nos Bejelentő Lapot” az illetékes intézet megküldi a munkaadóknak; ha azonban a munkaadó a január első napjaiban sem kapná azt kézhez, célszerű, ha közvet­lenül az intézettől szerzi azt be, mert bejelentését ily esetben is köteles megtenni és a bejelentés­­ elmulasz­tását 1000 pengőig terjedhető pénzbírsággal bünteti az intézet. ad. 2. Az 1929 január 1. után alkalmazásba vett beteg­ségi, illetve baleseti, illetve öregségi és rokkantsági biztosításra kötelezett munkavállalók alkalmazásba­­vételének, a munkaviszonyában beálló változásoknak, illetve a munkaviszonyból való kilépésének. Belépést, Változást, illetve Kilépést jelentő lapon való egyéni bejelentése általában ugyanúgy történik, mint eddig. Nincs jelentősebb változás a Heti bejelentési jegyzék, illetve a Havi bejelentési jegyzék felhaszná­lásával való bejelentések módjaiban sem. Maguk a nyomtatványok lényegben azzal tér­nek el az eddigiektől, hogy új rovatként szerepel: 1. Az alkalmazott anyjának születési (családi és utó) neve, 2. az előbbi munkaadó neve, cége és üzemének helye. Valószínű, hogy a munkaadók általában ezen adatok bejelentését felesleges munkatöbbletnek fog­ják tekinteni, viszont úgy a biztosítóintézetek, mint a népjóléti minisztérium feltétlenül ragaszkodott e rovatok felvételéhez és az intézetek meg is fogj­á­k kö­­vetelni azok pontos kitöltését azért, mert az öregségi - rokkantsági biztosításban a hasonló nevű alkalmazot­tak egymástól való megkülönböztetése, tehát a pon­tos nyilvántartás szempontjából, másrészről a munka­viszony egész folyamatának lerögzítése szempontjából ezen adatok pontos ismeretére az intézeteknek feltét­lenül szükségük van. A bejelentések, és­pedig úgy az egyéni, mint a heti, illetve havi jegyzékek beadásának határideje ugyanaz, mint eddig, vagyis 8, illetve havi bejelenté­seknél 15 nap; változatlan továbbá a postai megkül­déssel kapcsolatos eddig fennállott az a helyzet is, hogy a postán ajánlottan feladott bejelentések kellő időben megtörténtnek tekintendők akkor is, ha a be­jelentés a határidő utolsó napján adatott postára. A törvényes rendelkezések értelmében vezetendő bérjegyzék, amelynek külső alakját a munkaadó sza­badon választja, azonos az eddigivel, csupán az al­kalmazott anyjának születési (családi és utó) nevét és az előbbi munkaadó nevét, cégét és az üzem helyét is tartalmazni­ok kell, az 1. és 2. Kiket kell bejelenteni? Mindazokat, akiket a válla­lat eddig is bejelentett, azzal a kivétellel, hogy míg eddig a tisztviselőket, művezetőket és más hasonló állásban lévő, ha a javadalmazásban részesülő alkal­mazottakat csupán akkor jelentették be, ha havi ja­vadalmazásuk 300 pengőt meg nem haladt, ezután ugyanezen foglalkozási csoportba tartozókat akkor kell bejelenteni, ha havi javadalmazásuk 500 pengőt nem halad meg! Milyen javadalmazást kell bejelenteni? Az alkal­mazott tényleges össz-­­készpénzbeli és természetbeni) javadalmazását. Tehát az alkalmazottaikat egyénen­ként bejelentők azt a javadalmazást, amely a munka­­viszony kezdetekor (illetve az általános bejelentésnél 1929 január 1-ével) megilleti, a heti és havi bejelen­téseknél pedig az elmmúlt bejelentési időszakban tény­leg megkeresett összjavadalmazást. Hogyan kell kitölteni a nyomtatványok­at? Pon­tosan. Tisztán, olvashatóan. Tintával vagy tinta­­irónnal. Milyen sorrendben kell az alk­almazottakat az ál­talános bejelentő nyomtatványom és a heti, illetve havi jegyzékben felvenni? A biztosításra kötelezettek családi nevének kezdőbetűi szerint abc sorrendben! Hány példányban kell beadni a bejelentő lapokat? Egy példányban, tekintet nélkül arra, hogy csupán betegség, vagy öregség esetére, avagy mindkét esetre biztosításra kötelezett az alkalmazott. Elismervény a bejelentőlapokról. Az intézetek a munkaadó kívánságára elismervényt adnak a lapok átvételéről. Ha a munkaadó a bejelentőlapot 2 pél­dányban állítja ki, az intézet az egyik lapon ismeri el az átvételt. ad 3., 4. Az intézethez való tartozás szempontjából lénye­ges változás, hogy Budapest, Budafok, Csepel, Kis­pest, Pesterzsébet, Rákospalota és Újpest területén lévő (vállalati pénztárt fenn nem tartó!) vállalatok­nál nemcsak a tisztviselők és művezetők, de az összes havi vagy évi javadalmazásban részesülő „segédalkal­mazottak” (irodai altisztek, irodai segédek, irodai szolgák, ajtónállók, kapusok, kézbesítők stb.) is a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetéhez tartoznak. A napibér osztály­ozás szempontjából lényeges vál­tozás, hogy a tisztviselők, művezetők, kereskedősegé­dek stb. és a segédalkalmazottak a többi munkaválla­lóktól elkülönített napibérosztályokba tartoznak. És­pedig: a) a tisztviselők, művezetők A—F napibérosz­tályokba; e) a fent említett „segédalkalmazottak” az A—H napibérosztályokba; c) a többi munkavállalók az 1—X. napibérosz­­tályba. Kik, mely napibérosztályba tartoznak? Mi az át­lagos napibér? A 6200—1928. sz. rendelet 2. és 3. §-a, a 6300—1928. sz. rendelet 3. és 4. §-a a betegségi és a rokkantbiztosítás szempontjából azonosan állapítja meg. Milyen járulékot kell fizetni az egyes napibér­­osztályokban? A betegségi és a rokkantsági biztosítási járulék összegét külön-külön állapítja meg a 6300— 1928. N. M. 8. és 10. §-a, illetve a 6200—1928. N. M. 4. és 5. §-a.­­ Miután a vállalatok betegségi biztosításra kötele­zett alkalmazottai általában mind rokkantsági biztosí­tásra kötelezettek is, ennélfogva a vállalatoknak ál­talában nem a „betegségi” és a „rokkantsági”, hanem a kettőt egybefoglaló „társadalombiztosítási” járulék­kal lesz dolguk. „Társadalom”-biztosítási (tehát a betegségi és rokkantsági biztosítás együtt!) járulék összegét a 6300—1928. N. M. 11. és 12. §-a tünteti fel. Ezeket a tabellákat kell tehát rendszeresen hasz­nálni. Kivétel az évi 8600, havi 300 pengőn felüli ja­vadalmazással bíró tisztviselő, művezető és más ha­sonló állásban lévő havi vagy évi javadalmazásban részesülő egyén (a segédalkalmazott azonban nem!), mert ezekre vonatkozólag a G. és H. napibérosztályok­­ban nem „társadalombiztosítási”, hanem csupán „rok­kantsági biztosítási" járulékot kell fizetni! A járulék esedékessége szempontjából az eddigi helyzet változatlan. A népjóléti miniszter január 1-től kezdődőleg új napibérosztályokat állapított meg. A Budapesti Építőmesterek, Kőművesmesterek és Építési Vállalkozók Szövetségének a Társadalombizto­sító Intézettel fennállott megállapodása 1928 decem­ber 31-ével megszűnt. A Szövetség mindent elkövet abban az irányban, hogy az Intézettel a legsürgőseb­ben új megállapodást létesítsen. Mihelyt ez létrejön, tagjait azonnal értesíti. Dávid János ésFia építőmesterek 1j Vili, Kender ucca 41 — Telefon J 325-75 Specialista mindenfajta gyárépítkezések tervezésében és kivitelezésében Kátzer építési vállalata L. Szirtes-u. 31 b. J. 456-03. LIFT Sere és Társa TELEFON: L. 828—01 V., SZIGET-UTCA 8. SZ. MARABU Magyar Rediátorgyár R.-J. Budapest SZ.E.B. SZÁNTÓ ÉS BECK mérnök speciális gépgyára, Budapest. Kazánok és Radiátorok központi *­• Gyömrői-út 76-78. fűtésekhez. Gőzfőző-, gőzmosó- és fertőtlenítőberendezések. Orauier, Ichor és Marabu folyton égőkályhák .f* Cementipari gépek és formák, tel­jes berendezések cementárugyá­­rak és műkőgyárak részére. Épít­kezési gépek, féevezők, felvonók.T. J.350-88, J.390-34­ 0 Cementgyor­skellő és cementgűrítő nedve­sség, viz és savak ellen a legjobban szigetel. Feldolgozásban egyszerű, eredményben biztos. — Gyári lerakat: Aszfalt és Fedérlemesipar KIRSCHNER IGNÁC Budapest, V., Katona József­ u. 23 Telefon : LTPÓT 902-38.

Next