A Munkaadó, 1929 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-02 / 1. szám
m január 2. 19 Minitcandla MB*. __________ 3. oldal Minden munkaadónak tudnia kell! Minden új és régi alkalmazott bejelentése a Társadalombiztosítónál A népjóléti és munkaügyi miniszter által kiadott 1. 6001—928. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1928 december 21-iki száma); 2. 6000—928. sz. rendelet (Budapesti Közlöny december 21-iki száma); 3. az öregségi-rokkantsági biztosítási napibérosztályokra, átlagos napibérekre és járulékokra vonatkozó 6200—928. sz. rendelet (Budapesti Közlöny december 25-iki száma); 4. a betegségi és baleseti, valamint öregségi-rokkantsági biztosítási törvények által az alapszabály útján való rendezésre utalt kérdések ideiglenes szabályozását tárgyaló 6300—928. sz. rendelet (Budapesti Közlöny december 25-iki száma) értelmében minden biztosításra kötetelezett munkás és alkalmazott bejelentendő". A rendelkezésekről a Magyar Munkaadók Központja az alábbi kivonatos közlést adta ki: ad 1. Az általános bejelentést tárgyazó rendelet lényege az, hogy minden munkaadó (a háztartási munkaadók kivételével) köteles mindazokat a munkavállalóit, akiit akár csak betegségi biztosításra, akár csak öregségi-rokkantsági biztosításra, akár mindkét biztosításra kötelezettek és mint ilyenek 1929. évi január hó 1-én alkalmazásukban állnak, 1929 január 15-éig az Országos Társadalombiztosító Intézet, illetve helyi szervénél, illetve a különálló biztosítóintézetnél bejelenteni. Ezt a bejelentést teljesíteni kell tekintet nélkül arra, hogy előzőleg be volt-e már az alkalmazott jelentve vagy sem. A vállalati pénztárt, illetve bányatárspénztárat fenntartó munkaadó nem köteles ily bejelentésre akkor, ha az általa vezetendő nyilvántartás magában foglalja az öregségi-rokkantsági biztosításra kötelezetteket és ezeknél feltünteti az illető egyén anyjának születési (családi- és utó-) nevét is. Azok a munkaadók, akik heti, vagy havi bejelentési jegyzékkel jelentenek, nem kötelesek külön bejelenteni az 1929 január 1-én náluk alkalmazásban állókat, hanem ezen bejelentés céljára az 1929. évi elsőheti, illetve elsőhavi bejelentési jegyzék szolgál. Ezek a munkaadók ellenben kötelesek az 1928. évi december havi bejelentési jegyzéküket minden esetben (tehát tekintet nélkül arra, hogy e nappal végződik-e a decemberi bérhét vagy sem) december hó 31-ével zárni és az 1929. évi elsőheti, illetve elsőhavi bejelentési jegyzéküket minden esetben 1929. évi január hó 1. napjával kezdeni. E heti, illetve havi bejelentési jegyzékeket január hó 8-áig, illetve január hó 15. napjáig kell benyújtani. Azáltalános bejelentés céljait szolgáló „Általános Bejelentő Lapot” az illetékes intézet megküldi a munkaadóknak; ha azonban a munkaadó a január első napjaiban sem kapná azt kézhez, célszerű, ha közvetlenül az intézettől szerzi azt be, mert bejelentését ily esetben is köteles megtenni és a bejelentés elmulasztását 1000 pengőig terjedhető pénzbírsággal bünteti az intézet. ad. 2. Az 1929 január 1. után alkalmazásba vett betegségi, illetve baleseti, illetve öregségi és rokkantsági biztosításra kötelezett munkavállalók alkalmazásbavételének, a munkaviszonyában beálló változásoknak, illetve a munkaviszonyból való kilépésének. Belépést, Változást, illetve Kilépést jelentő lapon való egyéni bejelentése általában ugyanúgy történik, mint eddig. Nincs jelentősebb változás a Heti bejelentési jegyzék, illetve a Havi bejelentési jegyzék felhasználásával való bejelentések módjaiban sem. Maguk a nyomtatványok lényegben azzal térnek el az eddigiektől, hogy új rovatként szerepel: 1. Az alkalmazott anyjának születési (családi és utó) neve, 2. az előbbi munkaadó neve, cége és üzemének helye. Valószínű, hogy a munkaadók általában ezen adatok bejelentését felesleges munkatöbbletnek fogják tekinteni, viszont úgy a biztosítóintézetek, mint a népjóléti minisztérium feltétlenül ragaszkodott e rovatok felvételéhez és az intézetek meg is fogják követelni azok pontos kitöltését azért, mert az öregségi - rokkantsági biztosításban a hasonló nevű alkalmazottak egymástól való megkülönböztetése, tehát a pontos nyilvántartás szempontjából, másrészről a munkaviszony egész folyamatának lerögzítése szempontjából ezen adatok pontos ismeretére az intézeteknek feltétlenül szükségük van. A bejelentések, éspedig úgy az egyéni, mint a heti, illetve havi jegyzékek beadásának határideje ugyanaz, mint eddig, vagyis 8, illetve havi bejelentéseknél 15 nap; változatlan továbbá a postai megküldéssel kapcsolatos eddig fennállott az a helyzet is, hogy a postán ajánlottan feladott bejelentések kellő időben megtörténtnek tekintendők akkor is, ha a bejelentés a határidő utolsó napján adatott postára. A törvényes rendelkezések értelmében vezetendő bérjegyzék, amelynek külső alakját a munkaadó szabadon választja, azonos az eddigivel, csupán az alkalmazott anyjának születési (családi és utó) nevét és az előbbi munkaadó nevét, cégét és az üzem helyét is tartalmazniok kell, az 1. és 2. Kiket kell bejelenteni? Mindazokat, akiket a vállalat eddig is bejelentett, azzal a kivétellel, hogy míg eddig a tisztviselőket, művezetőket és más hasonló állásban lévő, ha a javadalmazásban részesülő alkalmazottakat csupán akkor jelentették be, ha havi javadalmazásuk 300 pengőt meg nem haladt, ezután ugyanezen foglalkozási csoportba tartozókat akkor kell bejelenteni, ha havi javadalmazásuk 500 pengőt nem halad meg! Milyen javadalmazást kell bejelenteni? Az alkalmazott tényleges össz-készpénzbeli és természetbeni) javadalmazását. Tehát az alkalmazottaikat egyénenként bejelentők azt a javadalmazást, amely a munkaviszony kezdetekor (illetve az általános bejelentésnél 1929 január 1-ével) megilleti, a heti és havi bejelentéseknél pedig az elmmúlt bejelentési időszakban tényleg megkeresett összjavadalmazást. Hogyan kell kitölteni a nyomtatványokat? Pontosan. Tisztán, olvashatóan. Tintával vagy tintairónnal. Milyen sorrendben kell az alkalmazottakat az általános bejelentő nyomtatványom és a heti, illetve havi jegyzékben felvenni? A biztosításra kötelezettek családi nevének kezdőbetűi szerint abc sorrendben! Hány példányban kell beadni a bejelentő lapokat? Egy példányban, tekintet nélkül arra, hogy csupán betegség, vagy öregség esetére, avagy mindkét esetre biztosításra kötelezett az alkalmazott. Elismervény a bejelentőlapokról. Az intézetek a munkaadó kívánságára elismervényt adnak a lapok átvételéről. Ha a munkaadó a bejelentőlapot 2 példányban állítja ki, az intézet az egyik lapon ismeri el az átvételt. ad 3., 4. Az intézethez való tartozás szempontjából lényeges változás, hogy Budapest, Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Rákospalota és Újpest területén lévő (vállalati pénztárt fenn nem tartó!) vállalatoknál nemcsak a tisztviselők és művezetők, de az összes havi vagy évi javadalmazásban részesülő „segédalkalmazottak” (irodai altisztek, irodai segédek, irodai szolgák, ajtónállók, kapusok, kézbesítők stb.) is a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetéhez tartoznak. A napibér osztályozás szempontjából lényeges változás, hogy a tisztviselők, művezetők, kereskedősegédek stb. és a segédalkalmazottak a többi munkavállalóktól elkülönített napibérosztályokba tartoznak. Éspedig: a) a tisztviselők, művezetők A—F napibérosztályokba; e) a fent említett „segédalkalmazottak” az A—H napibérosztályokba; c) a többi munkavállalók az 1—X. napibérosztályba. Kik, mely napibérosztályba tartoznak? Mi az átlagos napibér? A 6200—1928. sz. rendelet 2. és 3. §-a, a 6300—1928. sz. rendelet 3. és 4. §-a a betegségi és a rokkantbiztosítás szempontjából azonosan állapítja meg. Milyen járulékot kell fizetni az egyes napibérosztályokban? A betegségi és a rokkantsági biztosítási járulék összegét külön-külön állapítja meg a 6300— 1928. N. M. 8. és 10. §-a, illetve a 6200—1928. N. M. 4. és 5. §-a. Miután a vállalatok betegségi biztosításra kötelezett alkalmazottai általában mind rokkantsági biztosításra kötelezettek is, ennélfogva a vállalatoknak általában nem a „betegségi” és a „rokkantsági”, hanem a kettőt egybefoglaló „társadalombiztosítási” járulékkal lesz dolguk. „Társadalom”-biztosítási (tehát a betegségi és rokkantsági biztosítás együtt!) járulék összegét a 6300—1928. N. M. 11. és 12. §-a tünteti fel. Ezeket a tabellákat kell tehát rendszeresen használni. Kivétel az évi 8600, havi 300 pengőn felüli javadalmazással bíró tisztviselő, művezető és más hasonló állásban lévő havi vagy évi javadalmazásban részesülő egyén (a segédalkalmazott azonban nem!), mert ezekre vonatkozólag a G. és H. napibérosztályokban nem „társadalombiztosítási”, hanem csupán „rokkantsági biztosítási" járulékot kell fizetni! A járulék esedékessége szempontjából az eddigi helyzet változatlan. A népjóléti miniszter január 1-től kezdődőleg új napibérosztályokat állapított meg. A Budapesti Építőmesterek, Kőművesmesterek és Építési Vállalkozók Szövetségének a Társadalombiztosító Intézettel fennállott megállapodása 1928 december 31-ével megszűnt. A Szövetség mindent elkövet abban az irányban, hogy az Intézettel a legsürgősebben új megállapodást létesítsen. Mihelyt ez létrejön, tagjait azonnal értesíti. Dávid János ésFia építőmesterek 1j Vili, Kender ucca 41 — Telefon J 325-75 Specialista mindenfajta gyárépítkezések tervezésében és kivitelezésében Kátzer építési vállalata L. Szirtes-u. 31 b. J. 456-03. LIFT Sere és Társa TELEFON: L. 828—01 V., SZIGET-UTCA 8. SZ. MARABU Magyar Rediátorgyár R.-J. Budapest SZ.E.B. SZÁNTÓ ÉS BECK mérnök speciális gépgyára, Budapest. Kazánok és Radiátorok központi *• Gyömrői-út 76-78. fűtésekhez. Gőzfőző-, gőzmosó- és fertőtlenítőberendezések. Orauier, Ichor és Marabu folyton égőkályhák .f* Cementipari gépek és formák, teljes berendezések cementárugyárak és műkőgyárak részére. Építkezési gépek, féevezők, felvonók.T. J.350-88, J.390-34 0 Cementgyorskellő és cementgűrítő nedvesség, viz és savak ellen a legjobban szigetel. Feldolgozásban egyszerű, eredményben biztos. — Gyári lerakat: Aszfalt és Fedérlemesipar KIRSCHNER IGNÁC Budapest, V., Katona József u. 23 Telefon : LTPÓT 902-38.