A Munkaadó, 1931 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-05 / 1. szám

1931 január 1. A Mérnöki Kamara revízióját követelték az Országos Műszaki Egyesület jubiláns közgyűlésén Az Országos Műszaki Egyesület,mely a felsőipariskolát végzett technikusok első érdekképviselete, harmincéves fennállásának jubileuma alkalmából december 28-án emlékközgyűlést tartott. A gyűlés Kemény Lajos vegyészmérnök, gyáros, egyesületi elnök ellnöklésével, a tagok nagy érdeklődése mellett folyt le. Kemény elnök megnyitójában egyebek között a következőket mondotta: Mára, ebbe a terembe adtak találkozót egymásnak azok a kartársak, akik közel félszázaddal ezelőtt kikerültek már a technikai élet' 'legkülönbözőbb munkaterületeire és azok, akik csak mostanában hagyták el a diákasztalokat, azok, akik most harminc esztendeje megformulázták a mi kari vonatkozású tennivalóinkat, találkoznak ma itt a fiatalokkal, akik az első pionírok csapásain járnak ugyan, de azoknál, sajnos, kevesebb önbizalommal és kollektív érzékkel, őszintén óhajtom, hogy ez a találkozás minél bensőségesebb legyen, a fiatalos hév pezsdítse meg az ernyedezők vérkeringését és a sok vihart kiállótt idősebbek józan bölcsessége hozza egyensúlyba a háborgó akarásokat és terelje azokat a szisztematikus, kitartó munka medrébe. Az Egyesület 30 éves működését és a kari mozgalmakat Neufeld Annin gépészmérnök, hites szabadalmi ügyvivő, az Egyesület egyik alapítója és tb. elnöke ismertette. Meleg szavakkal emlékezett meg az alapítás körülményeiről, arról a lelkes szervező munkáról, amelyben az első években rajta kívül Zyzda Albert és Andreides, majd Zachara Lajos kartársak és id. Gaál Károly, jelenlegi helyettes államtitkár, akkori felsőipariskolai tanár vettek részt. Röviddel a alakulás után 2000 tagja volt már az Egyesületnek, mely legelső mozgalmait a közalkalmazásban levő technikusok érdekében vezette. Igen jelentékenyen vett részt a munkában Jalsovitzky Géza kit tanácsos, akkori felsőiparisikolai tanár, aki a „gyakorlati mérnök” címet is bevezette a köztudatba. Majd részletesen ismertette az előadó a „műszaki”, később „mérnöki kamara”-i törekvéseket és az Egyesületnek ezekkel a szándékokkal szemben indított mozgalmait. Ezeket a harcokat Zachara Lajos vállalati igazgató, aki akkor a Ganz-féle villamossági gyár főmérnöke volt, irányította és sikerült is ezeket a szélsőséges okleveles mérnöki támadásokat elhárítani egészen addig, amíg a háború utáni zűrzavarban azután minden józan ellenzés dacára is elfogadta a alagyar nemzetgyűlés a „MérnökiRendtartás” törvényét. Bár ez a törvény lényegesen enyhébb az első szövegezéseknél, mégis súlyos sérelmet jelent korunk érdekeinek szempontjából. Részletesen kitért a törvény megalkotása óta eltelt hét esztendő alatti kamarai támadásokra és nagy elismeréssel emlékezett meg az építőmesterek érdekképviseleteinek páratlanul szívós ellenállásáról, amelyért minden kortárs köszönete jár.Befejezésül arra hívta fel a mai vezetőséget, hogy a jövőben is — az eddig követett módon — követelje a kamarai törvény revízióját és igyekezzék megoldani a címkérdést is. Utána Hinsenkamp Bernát, a kassai felsőipariskola nyug. főigazgatója, az Egyesület tb. elnöke, a kari összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, majd a betegsége miatt távolmaradt Faller Mihály gépészmérnök, nyug. BSzKRT igazgatónak, az Egyesület társelnökének, a közgyűléshez intézett buzdító iratát olvasták fel. Ebből, ki kell emelnünk néhány kiválóan találó mondatot: „Minden józanul látó és ítélő embernek be kell látnia, hogy mindent megvonhatnak tőlünk, de a munkakészségünket és képességeinket nem és mi ezzel minden mesterségesen emelt akadályt előbbutóbb le fogunk dönteni. Amint ki nem hunyó parázsként él minden magyar szívében a szándék az elrablott területek visszaszerzéséért, úgy éljen bennünk a technikai munkaszabadság megvédésének szándéka is. És amint arra, úgy ennek integritására is kiáltsuk mindenki felé daccal: Nem, nem, soha!” Ezután Farkas Elek a Budapesti Építőmesterek, Kőművesmesterek és Építési Vállalkozók Szövetségének igazgatója emelkedett szólásra és az építőmesterség nevében üdvözölte ajubiláns közgyűlést. Beszédében utalt arra, hogy a Mérnöki Kamara ellen megindult mozgalmijaikban jazz építőmesterek mindigelőljártak és a Műszaki Egyesülettel mindig karöltve küzdöttek. Nincs különbség mai két kar közt ,a tekintetben, hogy az igazságosság érdekében visszaszoríttatni igyekezzenek ,azokat a visszásságokat, amelyek a helytelen kamarai törvényrendelet nyomán fakadtak. A közvéleményben mind jobban megerősödikaz a tudat, hogy a Mérnöki Rendtartás sürgős revízióra szorul. Követelnünkkell ezt a halladéktalanul revíziót. Reméli, hogy az építőmesterek mindenkor maguk mellett fogják találni ebben a törekvésükben az Országos MűszakiEgyesület tagjait. Felelevenítette ezután Farkas Elek légy érdekes háborús visszaemlékezését. A helytelen kamarai szellem védelmezői gyakran a hadi érdeket hangoztatják törekvéseik valódi céljának leplezésére. A háborúban, mikor sorozásra jelentkezett és egypillantást vetettek Farkas igazgató behívólapjára, visszaadták a lapot azzal, hogy már idős, s nem sorozzák be. De egy pillanat múlva már utána kiáltott a sorozóbiztos, hogy mutassa csak még egyszer a lapját és látván, hogy építőmester, kijelentette: „Műszaki,alkalmas!” Ha tehát nem lett volna műszaki képzettsége, s nem kellett volna végigszenvednie négy esztendeig a háborút és hadifogságot,mint ,,írvérnökhadnagynak’’ és ha nem vált volna íde kitűnően, az akarata ellenére rákényszerített „mérnöki” (cím mű hangviselése közben, bizonyára nem történt volna smeg, hogy a mérnnökhadnagy mire hosszas szenvedések után hazakerült — már mérnök-százados volt. Akkoribanmég senkinek sem jutott eszébe, hogy a hazáért "vérzőket mérnöki cím bitorlása címén perekkel üldözze. Beszédevégén:az ÉpítőmesterekSzövetségének igazgatója kijelentette még, hogy "az építőmesterek minden erkölcsi erejükkel, mindenkor támogatni fogják a műszaki kar jogos és igazságos törekvéseit, hiszen az építőmesterek, gépészek, vegyészek szakmai törekvései mindig párhuzamosak voltak. A közgyűlés úgy Farkas igazgatót, mint az ugyancsak az építőmesterek testületeinek képviseletében, megjelent Melczer Károlyt lelkesen ünnepelte. Áron Dezső szabadalmi ügyvivő és Szendrei Zsigmond vállalkozó felszólalásai után az énekkar a Himnusz eléneklésével zárta le a szépsikerű ünnepi közgyűlést. Gr. A MUNKAADó OrszágosÉpítőmesteri Nagygyűlés 1932. évi január 15- 14-15-én Az építőipar megint a legnagyobb válságba jutott. Nemcsak az elviselhetetlen gazdasági helyzet tesz lehetetlenné minden, építkezést ésbénítja meg a szakmai munkásságot, hanem a súlyos adóterhek és nem legutolsó sorban a magas társadalombiztosító járulékok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az építőiparásság mind nagyobb nyomorba jusson.Betetőzi ezt a kilátástalan helyzetet az az állandó bizonytalanság, amelyet a Mérnöki Kamara felállításaés mai vezetőségének tíz építőipar ellen irányuló politikája okozott. E kétségbeejtő helyzetben, munkáért és segítségért kiált az ország építőmesteri társadalma. Az építőmesterek testületei elhatározták, hogy e kérdések megbeszélésére és a hatóságok figyelmének e kérdések felé fordítására 1931 január 16-én és 15-én Budapesten, az Építőmesterek Székházában (IV., Irányi utca 17. SZ.) Országos Építőmesteri Nagygyűlést rendeznek, amelyre az ország minden építőmesterét, valamint a hatóságokat és a bennünket támogató testületeket meghívják. A nagygyűlés előkészítésérea Budapesti Építőmesterek Ipartestülete „Üzenetet” küldött szét a magyarországi összes építőmesterekhez Az Üzenet először kitér arra az időszerűtlen törekvésre, hogy most, amikor erre az idő a legalkalmatlanabb, akarja megoldani a kereskedelmi minisztérium az építőiparok gyakorlására vonatkozó törvény, 47 év óta szendergő problémáját. A minisztérium által e tekintetben kidolgozott törvénytervezetnek a legnagyobb veszedelme az építőmesteri, sőt építészi karra a13.paragrafus, amelya jövő legmagasabb képzettségű építőmesterét rendeleti úton meg akarja fosztani rá magasabbrendű tulajdonképeni építőmesteri munkáktól és egyidejűleg az építőiparra akarja rászabadítani az egész mérnöki társadalmat, tárát nemcsak a kultúrmérnököket, de a bányász-, kohász-, erdész-, sőta gépész- és vegyészmérnököket is. Még messzebb megy telhetetlen kívánalmaival a Mérnöki Kamara, amely a tervezettel kapcsolatban — megtagadva a tervezet kiadását követőenkéten vallott nézeteit is — legutóbb hivatalosan egy egészen meglepő álláspontot foglalt el. Már volt alkalmunk bővebben ismertetni ezt a kamarai elgondolást, amelynek konklúziója röviden az, hogy az építőmesteri jelenlegi képesítés eltörlendő, az Ipartestület feloszlatandó, , a kőművesmester hatásköre pedig kitágítandó. A mérnökség minden ága szakvizsga nélkül térhetne át a széleskörű működési területtel rendelkező városi kőművesmesteri iparra. Az építőipar, illetőleg ennek magasépítési része a háború után túlzottan elszaporodott építőiparosok megnövekedett létszáma következtében már amúgy is erősen küzd a megélhetésért. Ezt a területet a Mérnöki Kamara most mégis tengerrel kívánja elárasztani. Az építőiparnak a mérnökök által való elözönlése a tervezőépítész helyzetét is megrendíti, mert a mérnökökből lett építőmesterek és városi kőművesmesterek tervezni is fognak. (A magánépítészek ezidőszerint is tapasztalhatják a városi és államépítészeti hivatalok mérnökei részéről, hogy ez mit jelent. Nyíltan kifejezett célja végül a Kamarának, hogy megszüntesse az építőmestereknek azt az intézményét — az Ipartestületet —, amely az ő törekvéseit ezideig a köz érdekében többé-kevésbé sikeresen ellensúlyozta. Az Üzenet végül közli, hogy az építőipar bajainak megbeszélésére országos építőmesteri kongresszust rendez az építőmesterség, amelynek tárgysorozata: 1. Az építőipari törvénytervezet és ezzel kapcsolatosan a Mérnöki Kamara javaslata és kőművesmesteri stb. érdekeltség kívánságai;2. A Mérnöki Rendtartásról szóló törvény revíziója; 3. l azépítőipar fellendítése és a házadómentesség; 4. ms a közmunkáknak középarányos rendszer alapján való kiadása; 5. azOTI-valkapcsolatos sérelmek. Ezúton is felhívunk minden magyarországi építőmestert, hogy a nagygyűlésen feltétlenül jelenjen meg és a maga részéről is kövessen el mindent, hogy az építőipar nagyarányú demonstrációja minél hatásosabb és sikeresebb legyen. Sz. E. B. cementipari gépek és termák teljes berendezések cementárugyárak és műkőgyárak részére; hídesőformák, cementlapprések. Építési felvonók, keverőgépek, útépítési gépek, betonutak, aszfaltutak és felületi kezeléssel készült utak részére Szántó és Beck mérnök gépgyárai Budapest, X., Gyömrői út 76/78. szám. — Telefon: J. 350-88, J. 390-34 5. oldal. A JLutz-gyár igazgatójának 25 éves jubileuma. Huszonöt év kemény, de eredményes munkájára teszi fel a koronát az a jubileum, amelyhez 20 éves működésének mai napján Lusztig Jenő,a Lutz Ede lakk- és festékgyár közszeretetben álló igazgatója elérkezett. Huszonöt esztendő kemény munkája jelzi az utat, amelyet e jubileumig megtett. Fiatalon került már a vállalat élére, fiatalon bár, de nagy felkészültséggel. Tanulmányait külföldön nyert tapasztalatokkal bővítette s az így nyert szaktudással foglalta el az akkor már nagy iparvállalat vezetését s hogy a vállalat fokozott fejlődésében maga festékszakma egyik vezetőcége, abban oroszlánrésze Lusztig Jenőnek van. S noha vállalata egyik legtekintélyesebb szerepét viszi a szakmában, ő maga dacára a felajánlott szakmai vezetőpozícióknak, attól túlzott szerénységével minden alkalommal elzárkózik, pedig szaktudása, képzettsége őt ilyen vezetőszerep betöltésére mintegy predesztinálja. A szakma érdekében azonban több ízben fejtett ki közérdekű tevékenységet, azt többször igénybe is veszik, mert szavának határozott súlya van a szakmai kérdésekben. Vállalata már egész Európában elismert, jóhírnévnek örvend s elmondhatjuk minden túlzás nélkül, hogy a gyár adminisztrációja mindenkor iskolapéldája a pontos precizitással és gondossággal vezetett magyar iparvállalatnak. Tisztviselőgárdája, munkatársai s munkásai rajongással szeretik és méltán, örömmel köszöntjük mi is Lusztig Jenő igazgatót a magyar iparnak elismert szaktudású, értékes reprezentánsát. SZAB. „KÉR AMENT“ FALBURKOLÓLAPOK SZÍNBEN és KIVITELBEN A JELENKOR LEGHATÁSOSABB FALBURKOLÓ ANYAGA. SOMOGYI BÉLA , BUDAPEST, VL. GR. ZICHY JENŐ UCCA 34. SZÁM Telefon 19881