A Munkaadó, 1933 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-04 / 1. szám

1933 január 4. Vastartályok különféle vascsövek és vasoszlopok négyszögletes és gömbölyű 1-től 20 ms nagyságig, Allm­ittJinnnnn Si Tégla-és habarcs vasúti Sínek, áblránt OPCSÓk, gyorsfelvonók, vasgerendák, olcsón kaphatókPick L. és Társánál HIRKBC Módosítások az Építésügyi Szabályzaton A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1. évi december hó 12-én kelt 8864—1932. számú hirdetményével közli, hogy 1931. évi január hó 27-én 96. szám alatt hozott határozatával a Budapest területére szó­ló­­Építésügyi Szabályzatnak az V. és VI. övezeti területeket meghatározó 12. és 13. §-ait a következőképen módosí­totta: A 12. §. b) pontjában a második be­kezdésből elmarad ez a rész: „és a Sas­­hegy-dűlőnek az a része, amelyet a Déli­vasút, a Budaörsi-út és a Villány-út ha­tárol.” A 12. §. b) pontjából elmarad a követ­kező szövegű harmadik bekezdés: „az a terület, amely a Budaörsi-út, a Kelen­földi pályaudvar és a Rimaszombati-út közt fekszik.” A 13. §. b) pontjában az utolsó bekez­dés szövege helyébe a következő szöveg lép: „a Kis-Gellérthegy, továbbá az a terület, amelyet a Szent Imre-herceg útja, a Budaörsi-út és a déli vasútvonal határolnak, végül az a terület, amely a Budaörsi-út, a Dobogóköz, Budafok ha­tára és a Kelenföldi pályaudvar között fekszik.” A belügyminiszter 1932. évi november hó 16-án 79.158—1931. B. M. sz. alatt a szabályzat e módosításait tudomásul vette és azok életbeléptetéséhez hozzá­járult.* A Fővárosi Közmunkák Tanácsa köz­hírré teszi, hogy a Budapest Székesfő­város területére szóló Építésügyi Sza­bályzat (1926. évi II. kiadás) Függelék részében a „III. A tervek bírálatánál alapul szolgáló adatok” című fejezet VIII. c. táblázata után kö­vetkező jegyzetrovat VI. pontját (a 172. lapon) 1932. évi február hó 9-én hozott 45/1932. kmt. számú határozatával a következően módosította: A vasbetonszerkezetek méretezésére és kivitelére vonatkozóan a Magyar Mérnök- és Építészegylet által le­adott 1931. évi vasbetonszabályzat rendelkezései az irányadók. Ehhez­­képest egyúttal hatályon kívül helyezte az 1932. év végéig érvényben levő építési könnyítésekről szóló 1093— 1921. kmt. számú határozatnak B. V. pontjában (a szabályzat II. kiadásának 182—84. lapjain), valamint az ezekhez tartozóan a 194. lapon B. 4., 5., 6. és 7. alatt foglalt rendelkezéseket is. A belügyminiszter 124.657—1932. B. M. szám alatt az Építésügyi Szabályzat módosítását tartalmazó e határozatot most tudomásul vette. Kömhíres- és ácsmesteri vi­zsgálara felelősség mellett készít elő B­ECK J. GYUCA BUDAPEST, VD., SAJÓ­ U­TCA 2. A kereskedelmi miniszter a kisebb kő­műves-, ács- és kőfaragóipar munkakö­rét szabályozza. A kereskedelmi minisz­ter rendelettervezetet küldött az összes kereskedelmi és iparkamaráikhoz, mely­ben megnehezíteni kívánja a kőműves-, ács- és kőfaragóiparosok képesítéshez jutását. Az építési évad idejét hat hó­napról nyolc hónapra emeli fel a rende­lettervezet, valamint a szakmába vágó gyakorlat igazolását kizárólag munka­­könyv által tartja elfogadhatónak. A munkakörök szempontjából a rendelet­­tervezet viszont kibővítést tartalmaz, amennyiben hat folyóméter fesztávol­­ságról felemeli hét 50 méter fes­ztávol­­ságra azt a határt, amelyen a­­szó­ban­­forgó iparosok munkavállalási lehetősé­get találhatnak. A MilHKAAK® Az építőmesterek újéve Régi szokásukhoz híven, az építő­mesterek szervezetei összegyűltek az Ipartestület nagy földszinti előcsarnoká­ban, hogy ünnepeljék és üdvözöljék az évforduló alkalmával az Ipartestület és az Egyesület elnökét, bagosi Pucher Istvánt. A folyó évben újév napján is szép számmal jöttek össze ebből a célból és Pucher István elnököt Bloch Leó, az Ipartestület alelnöke üdvözölte meleg szavakkal. Megemlékezett arról, hogy a most elmúlt esztendő nem hozta meg az építőmesterek kívánságainak a megva­lósulását. Általános céllá vált az építő­iparon kívül is, de főként itt sürgős a munkahiá­ny leküzdése. Az az elv, hogy a válságot a lebontás útján kell meg­szüntetni, nem vált be. Most már álta­lánossá válik az a felfogás, hogy fo­gyasztót kell termelni. Ennek pedig leg­célszerűbb módja az észszerű építkezés megindítása. Az elavult épületeket le kell bontani és újakat, megfelelőket épí­teni a helyükbe, ennek érdekében kell dolgozniuk az építőmestereknek, de en­nek érdekében, is első feladatuk az Ipar­testület szervezetének belső kiépítése. Bebizonyult, mennyire helyes az az el­járás, amellyel a fiatalokat és a mérnö­megüresedett, súlyosbította a helyzetet az a körülmény, hogy Pucher István az egyesületi elnökséget nem akarta vállalni. Később mégis sikerült őt meg­nyerni és az időre azóta megmutatták, valamint az eredmények, hogy az ilyen álláshalmozó, s nem inkompatibilis és nem káros, hanem hasznos. Bölcs belá­tással vezeti Pucher István azóta úgy az Ipartestületet, mint az Egyesület ügyeit és nem túlzás, ha azt állítja, hogy az ő személyéhez fűződik ma már az építőmesterség és az Építőmesterek Egyesületének sorsa is. Pucher István válaszában hangsú­lyozta, hogy évente zavarban, van­ így újesztendőkor, amikor meg nem érde­melt elismerésekkel fogadják és üdvöz­­­lik kortársai. A múlt évet, akármilyen rossz volt, m­egúsztuk s az újév fehér lepellé­ köszöntött be, talán azt jelezve, hogy fehérebb, szebb idők előtt állunk a keserves sötétség után. Bloch Leó üd­vözlésében megadta a programmot, amelynek alapján dolgozni kell. Ehhez a maga részéről sincs hozzáadni valója. Sokan tartanak ugyan attól, hogy in­fláció fog bekövetkezni az egész vilá­gon, mert nem állandósulhat az, hogy példának okáért Magyarországban REDŐNYÖK KAPELLENZŐKPaschka és Társa kályhák:*?0" r„é_s.k.ályh­a.9 y I k­rnTpgpg Budapest­­,BanaValena­ u. 10 LIlUl Ulufiurk Telelin: Int köket vonták be az ipartestületi életbe. Az ő közreműködésükkel tovább kell folytatni a harcot a kontárok ellen, azok ellen, akik a maguk ismereteit és képe­sítését átjátszák az illetéktelenek szá­mára és el kell érni azt, hogy ennek az eljárásnak az ismétlődése esetén bekö­vetkezzék a visszaélésre használt ipar­jog elvonása. Küzdeni kell a házilagos építkezési rendszer megszüntetése érde­kében és azért, hogy a tervező- és a végrehajtó munka szétválasztása csak jogfeladás nélkül történhessék meg. Az Ipartestületek Országos Központjáról szóló törvény 26. §-a gazdasági téren is kiváló intézkedést foglal magában. Lehetővé teszi azt, hogy az önkéntes tag, aki szíve melegével, a hivatás sze­­retetével vesz részt a szakma fejleszté­sének munkájában, hosszú éveken át maradhasson a testület vezető tisztsé­gében. Az Építőmesterek Ipartestületé­nek ilyen elnöke van és ezért hosszú éle­tet kíván neki az építőmesterek érde­kében is. A felhangzó zajos éljenzések után az Egyesület nevében Pintér Oszkár üdvö­zölte Pucher Istvánt, hivatkozva Bloch Leó üdvözlésére, aki ezt az alkalmat már évek óta mindig felhasználja az építőipart érdeklő kérdések felvetésére és tisztázására. Ezért az­ ő feladata, úgy érzi, csa­k arra szorítkozik, hogy Pucher Istvánt, a kiváló elnököt üdvö­zölje az újév alkalmával. Akkor, ami­kor az elnöki szék Alpár halála után mindössze 306 milliós váltóállomány van ma, ami az üzleti élet megrekedé­sét mutatja. Maga részéről helyesli Li­geti Pál eszméjének felvetését és meg­állapítja, hogy az új Sugár­út kibon­tása megkezdődött, igaz, hogy csak egy, fővárosi tulajdont képező telken. Azon­túl aztán majd felvetődik a kérdés,, hogy honnan veszik a munkához a töb­bi, szükséges pénzt? Az Ipartestület az év folyamán az előtt a feladat előtt áll, hogy az új törvénynek­­megfelelően át­dolgozza az alapszabályokat. Ezekben az új­­szabályokban benne foglaltatik az Ipartestületi Székről szóló üdvös rendel­kezés, amelyet ki keil majd használni, mert úgy véli, hathatós eszköz válhatik belőle a kontárkodás ellen. Nem a ki­szabható bírság, hanem a pellengére ál­lítás révén. Amit tett, annak az elvég­zését kötelességének tartotta, különben nem lett volna szabad elvállalnia a ve­zető tisztséget. Örül neki, ha az Építő­mesterek Egyesülete között létrejött hangulatjavulást neki tulajdonítják, mert meggyőződése, hogy csak összehan­golód­ással, együttműködéssel lehet ered­ményt elérni. Pucher Istvánnak nagy tetszéssel fo­gadott válasza után a családias jellegű ünneplés véget ért és az egybegyűltek szétoszlottak, kü­lön-külön is megerősöd­ve abban a reménységükben, hogy olyan vezetők után indulva, aminek ma álla­nak a építőmesterek élén, bízhatnak a jövendőben is. Rekord építőlemez a hivatalosan elismert legjobb hang- és hőszigetelő, könnyű, kiváló minőségű magyar gyártmányú építőlemez Cementárugyártmányok­at teljesen száraz állapotban, hófehér kivitelben, bármely mennyiségben bárhova legolcsób­ban szállít ADLER és GLATZ REKORD ÉPÍTŐLEMEZ- és CEMENTÁRUGYÁR Pestszenterzsébet Telefon: 47-6-49 és 47-7-44 5. oldal FLINTROTE hideg aszfalt emulzió szigetelési, víztelenítési és tetőfedési célokra Díjtalan műszaki tanácsért és ismertetésért forduljon a Kőolaj Rt.-hez V­, Alkotmány-u. 18. Chorin Ferenc a Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének elnöke. A múlt év végén tartott ülésében a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége teljes egyértelműséggel választotta meg a Szövetség elnökévé Chorin Ferencet. Az elnökválasztó közgyűlésen Hegedűs Lóránt elnökölt, megemlékezve az el­hunyt Fellner Henrik érdemeiről és utána rögtön áttértek az elnökválasz­tásra. A nagy szeretet és bizalomnyil­vánítások között lefolyt választás után Hegedűs Lóránt üdvözölte meleg sza­vakkal az új elnököt s az­­ üdvözlésben Láng Gusztáv, a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete részé­ről és Fenyő Miksa dr., a Szövetség és a szakegyesületek tisztikara részéről fe­jezte ki jókívánságait. Ezután Chorin Ferenc hosszabb, tartalmas, érdekes és nagy érdeklődéssel kísért beszédet tar­tott, amivel a közgyűlés tárgyalásai be­fejezést is nyertek. Chorin Ferencben a GyOSz feladatkörének megfelelő, kitű­nő tehetségű és munkabírású elnököt nyert, aki a Szövetséget bizonyára to­vább vezeti a sikereknek azon az útján, amelynek járását a GyOSz már meg­szokta. A közmunkák vállalatba adásának gyökeres reformja címen Krompecher László, építészmérnök kis könyvben ad­ta ki a Magyar Mérnök- és­ Építészegy­letben nemrég tartott előadásának anyagát. Krompecher László az ered­ménytelen foltozgatás helyett új rend­szer felépítését javasolja. Az új követel­ményeket a következőképpen fogalmaz­za meg: Me­g kell szüntetni a rossz kö­rülírást,­­még­pedig a szabványosítás és az érdekeltségű felszólalási jog kodifiká­lása révén. A szerződési műveletet ido­lban és munkában egyetlen folyamatra kell redukálni hatósági szöveg és kal­kuláció alapján való munkakiadással. El kell tüntetni min­den titkosságot. El kell hárítani az irreális­ ár veszélyét, a mun­kákat arányosan kell elosztani. Krompe­cher Lászlónak a terve azon alapszik, hogy az ipartesztületek minde­n év végé­vel állítsák össze a tagok magánipari elfoglaltságának pengőkimutatását. Ez viszonyaink között nem történhetik svájci mintára az egyenesi adó alapján, mert — és ez­ igen helyes megállapítása a szerzőnek, — adórendszerünk nem áll reális alapon. Megbízhatónak vehető azonban a forgalmiadó-alap, amihez az OTI- és MABI-járulékok korrekciókép­pen vehetők. Az ipartestületek egyúttal egyévi előirányzatát is ismerik. Az ipar margránsm­unkáina­k összegéhez kell a testületeknek az előirányzott közmun­kák összegét viszonyítani. A lajstrom végleges alapjában egy névsor legyen, minden egye® név mellett a közmunka­részesedési érték pengőben. A munkák kiadása tehát a hatóság és az ipartes­­tület közös munkája legyen. A beára­zott költségvetést a hatóság az i­partes­­tületnek küldi és az ipartestület a mun­kát a lajstrom legközelebbii tagjának adja ki. építési vállalata III. ker., Szépvölgy utca 160. szám MUHKÁCSY GYULA cég magy. kir. szab. takaréktűzhely kályha, Kemény- Sondó és lakatos­­árugyár Budapest, V|­., Rózsa­ utca 39. Tele on: J. 3­2-8u ca J. 359—16.

Next