Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1934 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-11 / 2. szám

1934 január 4-EPITOME/TEREK LAPJA A MUNOADO KÖZGAZDA/ÁGI, MO­ZAIZI , EPITÖIPARI HETILAP N­ESZ HIVATALO/ LAPJA.­­XXI. évfolyam Budapest, 1934 január 11. A BUDAPE­TI ÉPITÖME/TEREK IPARTE­TÜ­­LETÉNEK, A BUDAPE­TI ÉPÍTŐJIE/TEREK /ZÖVET/ÉGÉJJEK, A NAGYAQ. ÉPITÓHE/­­TEREK EGYESÜLETÉN­EK ts A MAGYAR­ ÉPITŐIPARO/OK: OB/ZA­ GO/ /ZÖVET/ÉGÉ­­2. szám. Hagyomány és forradalom Hasznos az a hagyomány, mely a múltat híven állítva a jelen elé, oku­lásra, tapasztalat szerzésre alkalmassá teszi azt. Az a hagyomány, mely szélső­ségekbe torzítja, akár tömjénezve, akár vérrel átitatva a múltat, mint közön­séges hazugság mosolyt sem érdemel. A mába is átnyúló közelmúlt hagyo­mányai nem számíthatnak ilyen gyön­géd elbánásra, mert ezeknél azt kérdezi a ma, hogy tudlák-e használni vagy sem, s ennek megfelelően vagy kidobja, vagy megtartja a „hagyományt.” A vidéki építőmesterek ipartestületi elhelyezkedése is „hagyomány”, ám első pillanatra le lehet mondani a szenten­ciát, hogy ennek a rendszernek még nyoma sem maradhat meg a jövőre! Nem tudjuk, mit szólna hozzá egy vezérkari főnök, ha a törzstiszteket a káplárok fennhatósága alá helyeznék csak azért, mert a hadseregben több a káplár, mint a törzstiszt? Már­pedig a vidéki építőmester hely­zete szóról-szóra ez! Még a legnagyobb vidéki várost is körülveszi a városszéllel részben össze­eső, részben attól távolabb eső­ kör­nyék, ahol természetesen csak kőműves­­iparos­as kőművesmester­e van. Ezek mind a város­­ipar­testületéhez tartoz­nak, és egyesülve magában a városban élő kőművesmesterekkel, iparosokkal, olyan számbeli túlsúlyra tesznek szert, hogy az irányítás tisztán az ő kényük­­kedvük szerint történik. Nem vagyunk annyira elfogultak, hogy ezt akkor is kifogásolnánk, ha csak alakilag volna visszás, de nem lehetünk olyan türelmesek, hogy ennek a visszásságnak a lényegre kiható ká­ros voltát elhallgathatnék, így például a munkakör kérdésében az ipartestület volna hivatott őrködni afölött, hogy a kőművesmester csak azt építsen, amire joga van. Ha egy kő­művesmester ezt átlépi, az ipartestület volna hivatott, mint elsőfokú iparható­ság hivatalosan eljárni ellene. Ha elképzelhető az, hogy a kőműves­­mesterek egyeduralma alatt álló ipar­testület meglátja ezt a szabálytalansá­got, elképzelhető, hogy m­ilyen irányú fel­jelentésre lépéseket tesz önmaga, a sa­ját elnöke, vagy elöljárója ellen? Iste­nek ezek a vidéki iparosok, vagy em­berek csupán? Tudjuk, milyen harc dúl ősidők óta a kőművesmesterek és az építőmesterek között munkaköri kérdésekben és tud­juk azt is, hogy a vidéken, ahol az egyemeletes épület is ritkaságszámba megy, mit jelent, ha a kőművesmeste­rek belekontárkodnak az építőmeste­rek körébe. Tudjuk, mert a panaszok özöne fut be így, el­szakítottan is a fő­városi ipartestülethez. De kérdezzük, minek kell az építőmesternek magasabb­­rendű képesítéssel bírnia, ha az ehhez a magasabb képesítéshez tartozó mun­kák megvalósítását, a lomtárba való hagyomány jóvoltából­, az alacsonyabb képesítéssel bírók vehetik és veszik el előlük. Magasabbrendű képesítést szerezni, azért tanulni, küzdeni, igazán nem ér­demes csak azért, hogy aztán az élet­ben a kiközösítésben legyen részünk! Van azonban a kérdésnek egy másik oldala is. Annak a határvonalnak, mely megmondja, hogy milyen építményt mi­lyen képesítéssel bíró egyén építhet fel, csak úgy van értelme, s ez a felsőbb hatalmi gondoskodás csak úgy bír ér­tékkel, ha an­naiv az életben, a tett színhelyén érvényt is lehet szerezni. Minden olyan rendszer tehát, mely en­nek útjában van, a helyes fejlődés, a sikeres haladás érdekében, mint haszna­vehetetlen hagyomány a legsürgősebben elvetendő! A vidéki építőmestert a vi­déki­ csizmadiák, tálasok és szűrszabók — különben igen tiszteletreméltó — tár­saságával megerősített kőművesmeste­rek és iparosok ipartestületéhez csak a hagyomány formai szálai fűzik, át kell tehát menteni őket a főváros építőmes­teri ipartestületébe, ahová a szervi kap­csolat, az egy kenyéren élés, az élet min­den megmozdulása, egyszóval a lényegi kapcsok kötik őket. A mai állapot: káplárok intézik a stratégiát, a törzstisztek csak az aka­démiákat tanulják át. Moliére társa­dalmi komédiát írt volna erről a hely­zetről, mi: vagy megírjuk a gyász­jelentést, melyben a józan ész követ­kezetességét parentáljuk el, vagy pedig­ a káros hagyományt eitadjuk a becsüle­tes jelenért és a megerősödött jövőért síkra szálló forradalomnak. Krisztus is forradalmár volt, de nem az ó-testamentum ellen, hanem azért, hogy megvalósítsa Isten igéit. A ma építőmestereinek ezen az úton kell, és ezen az úton fognak is haladni! M. S. Reflexiók lapunk születésnapjára irta: Fejér Hajós »Újjászületett a magyar építőmeste­rek sajtója. Az „Építőmesterek Lapja, A Munkaadó” címében összetett, de ízében egységes sajtója lett az építő­mestereknek.” Ezzel a pár közvetlen szóval vezeti be vitéz Kapuváry kartár­sunk üdvözlő cikkét, melynek minden egyes szavával örömmel azonosítja ma­gát az építőmesteri társadalom minden tagja. Most azonban, amikor az eddig külön vizeken evező érdekeltségek szimbolikus és egyelőre tisztán szakirodalmi térre szorítkozó házassága megtörtént, ami­kor esküvő után vagyunk, helyénvaló­nak találom építőmesteri társadalmunk eddigi látszólagos tagozottságának nyílt és őszinte megtárgyalását úgy, amint az házastársak között illendő is. Szakmánk közérdekű problémáit kar­társaink két, tagadhatatlanul kialakult csoportja más és más elgondolás sze­rint igyekezett az utóbbi években ered­ményhez juttatni. Az egyik csoport, amelyik leginkább idősebb korosztályú kartársaink köréből prekrutálódott, a „Szövetség” működésének minél tágabb­­körű kialakulásában és megerősítésé­ben gondolta az építőmesterség érde­keit szolgálni, a másik, kortársaink harciasabb fiatalabb csoportja az Ipar­­testület geszióinak gyakorlatibb irányba való átszervezésével gondolja ugyanezt a célt szolgálni abban a jóhiszemű tu­datban, hogy az ilyen átformálás sike­res keresztülvitele után a „Szövetség” tuljadonképpen feleslegessé válnék. Tartozom itt annak kijelentésével, hogy mindkét csoport minden egyéni érdek és személyi kultusz kikapcsolá­sával tisztán az építőmesteri kar érde­keit szem előtt tartva, dolgozik min­denkor a legtisztább szándék által ve­zetve és nem is vállalkozom arra, hogy valamelyik csoport elgondolásának he­lyességét vitassam, vagy védjem. Azt a körülményt azonban, hogy szakmánk minden tekintetben értékes csoportja a „Szövetség” régi, kedves, szívünkhöz nőtt lapjának, a „Munka­adódnak publicitását fogadta el gon­dos mérlegelés és alapos megfontolás után — legalább szakirodalmi szem­pontból — közös plattformmal, mégis olyan örömteljes és biztató momentum­nak tartom, melyet jóleső érzéssel írok a „Szövetség”-i csoport eddigi tisztes gesziójának javára, mert hiszen a Szo- A gyártmányok Jick Hasp. Winkler ft Co Zürich A aBzk fkHntifrosto fagyálló szerrel — 20° c-ig vakolhat, tiatonozhat VezérKépviselet: ASZ­ALT ES FEDÉLLEMEZIPAR KIRSCHIEER­IGHOS III, Frangepán­ utca 15-19.­­ Telefon: 99-1­38. ../IRISTOSZ égetett téglával olcsóbban és jobban építhet, mint a közönséges téglával. Gyártja: SORG ANTAL ÉPÍTŐIPARI RT. gőztéglagyára. Közp­­iroda: X­, Gergely-u- 8. Telefon: J- 460­7­9 Parkett, kartellen kívül! Gőzzel tökéletesen szárított leg­jobb minőségű anyagból vállal parkettázást és elad parkettát előnyös, kedvező árban ! ifj. Hufnagel Imre parkettgyára Budapest, VL, Kartács­ u. 27. (Búr-villamossal, a Hungária-út mellett). Telefon : 916- 64. Alapítva 1898. vétség hivatalos lapja, a Szövetség mű­­ködésének, ügykezelésének a nagy nyil­vánosság felé való feltárása, irányzatá­nak, akcióinak reprezentánsa. Végtele­nül örülök annak, hogy építőmesteri tár­sadalmunk fiatal, dolgozni akaró és tudó csoportja a „Szövetség” lapját olyannak találta és tanulta megismerni, mely mindenkor az egyetemes építő­­mesteri kar érdekeiért harcol, ezekért száll síkra, ha arra szükség van. Ne haladjunk amellett sem szó nél­kül, hogy az új lap szerkesztőjének megválasztásánál mindkét csoport egy­hangúlag határozott Farkas Elek kar­­társunk személye mellett, mely örven­detes tényhez hosszasabban tudnék ref­lexiókat fűzni, ha nem respektálnám Farkas Elek kortárs közismert szerény­ségét, aki, mint a tiszta, önzetlen mun­ka fanatikusa, talán le sem közölne egy ilyirányú szöveget. Meg kell azonban emlékeznem erről­ a momentumról álta­lános kari szempontból is. Szolgáljon ez a spontán elismerés buzdító és bátorító példaként mindazon kartársainknak, akik szakmánk közügyeivel foglalkoz­nak, okulásul arra, vonatkozólag, hogy a korrektül, nemesen végzett munkálko­dás megtenni gyümölcsét és szilárd támaszpontja lehet mindenkor egy szükségszerű kiegyenlítődési folyamat­nak azon az eszményi bázison, ami egy közszeretetnek örvendő egyéniség súlyát jelenti. Egy szebb jövőbe vetett biza­lom fennen hangoztatásával üdvözlöm a kari egység fekete katonáit, az „Építőmesterek Lapja, a Munkaadó” ál­­dást hozó betűit. Múlt számunkhoz mellékelt befi­zető lapon küldte be az előfizetési díjat. SZÉLVISSZACSAPÁSOK ELLEN LEGJOBBAN VÉD CIKLON KÉMÉNYFELTÉT SCHULZ TÜZELÉSTECHNIKAI ÉS ÉPÍtÉSI R­­T. BUDAPEST, VII., ARÉNA-ÚT 80. TELEFON: 32—8—04 és 41—0—42. Mész- és Mühabarcs Árusító Rt. Budapest, V. ker., Géza-utca 4. sz K­özp.fűtések S­randa Károly és Fia ályhák 11------------K­aloriferek Forgács-utca 20. sz. andallók Telefon: automata 917-89 egészségügyi berendezések. 45 éves gyakorlat FLINTROTE hideg aszfalt emulzió szigetelési, víztelenítési és tetőfedési célokra Díjtalan műszaki tanácsért és ismertetésért forduljon a M kőolaj Rt.-hez V­, Alkotmány­ u. 18.

Next