Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1937 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1937-01-01 / 1. szám

1937 január 1. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA - A MUNKAADÓ 3. oldal. IPARTESTÜLETI KÖZLEMÉNYBE Szerkeszti: FRIDRICH F. GÉZA 1937 Január 1 A kőművesipari legkisebb munkabérek újabb megállapítása Az Iparügyi Miniszter 43.438/1936. XIII. sz. alatt hozott határozatával megerősítette a Munkabérmegállapító Bizottságnak Budapest székesfőváros területére és környékére megállapított újabb munkabérek ügyében hozott alábbi határozatát, mellyel a kőművesipari munkabéreket a bizottság az összeg bércsoportokban felemelte. A magasabb órabérek 1901. december 28-tól kezdve fizetendők. A régi és az új bérmegállapítás között a következő különbségek vannak: a) az emelés minden munkáscsoportnál 2 fillérrel történt, kivéve a bértáblázat 2. pontja alatt megemlített kőművessegédeket és a 10. pont alatt, levő, vasbeton falazáson dolgozó ácssegédeket, akiknek órabérét 1 fillérrel 60 fillérre ervelték; b) a 2. tétel alá sorozott munkálatok közül a rabitzmunkát a 4. tétel alá a fehérmunkához sorozták be és így ezentúl a rabitzmunkásoknak az eddigi 56 fillér helyett 76 fillért kell fizetni. c) Lényeges változtatás történt a túlóradíjakra nézve, amennyiben az új bérmegállapítás megszüntette azt az elszámolási módozatot, amely mellett a túlórákat este 6—8-ig és 8—12 óráig naponként külön kellett elszámolni. December 28-tól kezdve a heti rendes munkaidő 54 óra, s a túlórákat a heti 54 órát meghaladóig kell számítani oly módon, hogy heti 54 órán túl heti 66 óráig a munkaórák után 20%, heti 66 órán túl pedig 31% túlóradíjat kell fizetni. Egyébként az alábbiakban szó szerint hozzuk az Iparügyi Miniszternek az új munkabérmegállapítás ügyében hozott határozatát. A tv. kir. iparügyi miniszter 43.488— 1936. XIII. szám alatt megerősítette a kőművesiparban a budapesti kereskedelmi és iparkamara területére, azaz Fejér, Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített, valamint Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegyék, továbbá Budapest székesfőváros, Kecskemét thj. és Székesfehérvár thj. szab. kir. városok területére megállapítani hivatott bizottság alábbi határozatát. A kőművesiparban fizetendő legkisebb órabérek: e) kubikusoknak: 18. magasépítésnél és saját szerszámmal 42 fillér. Túlóradíj és egyéb pótlékok. Budapest székesfőváros területén a heti 54 óra munkaidőn túl, de heti 66 órai munkaidőt meg nem haladó munkaórák után 20%, heti 66 óra munkaidőn túl teljesített munkaórák után 30% túlóradíjat kell fizetni. Gyárkémények külső javításánál, állványon, valamint forró, vagy piszkos helyen végzett munkáért 20% pótdíj fizetendő. Vámsorompón kívül eső munkahelyeken dolgozó munkásoknak a közlekedési költség megtérítendő. II. Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Újpest megyei városok és Csepel község területén: 1. kőműveseknek a felszabadulástól számított két éven alul 50 fillér, 2. kőműveseknek a felszabadulástól számított két éven túl 54 fillér, 3. férfi napszámosoknak 28 fillér, 4. női napszámosoknak és 16 éven aluli fiatalkorúaknak 22 fillér; III. Rákospalota megyei város, Békásmegyer, Cinkota, Érd, Mátyásföld, Pestújhely, Rákoskeresztúr, Rákosszentmihály és Sashalom községek területén: 1. kőműveseknek, a felszabadulástól számított két éven alul 45 fillér, 2. kőműveseknek a felszabadulástól számított két éven túl 50 fillér, 3. férfi napszámosoknak 26 fillér, 4. nőknek és 16 éven aluli , fiatalkorunknak 20 fillér. A II—III. bércsoportba tartozó városok, illetőleg községek területén a heti 54 óra munkaidőn túl teljesített munkaórák után 12% túlóradíjat kell fizetni. Budapest, 1936. évi december hó 1-én. Lechner Lóránd s. k. a bizottság alelnöke, Jakab József s. k., a bizottság jegyzője. Ez a határozat a közzétételt követő nyolcadik napon lép hatályba. Ezzel a bizottságnak 1935. évi november hó 30-án 13.177/1936. Ip. M. szám alatt megerősített (Budapesti Közlöny 1935. évi 274. szám) határozata hatályát veszti. A határozat rendelkezéseinek megszegése az 52.000/1935. K. M. számú rendelet 13. §-a alá eső kihágás. Az épületek átalakításával kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények tárgyában a m. kir. pénzügyminiszter által kiadott 160.000/1916. Vill. a. számú rendelet. Valamennyi m. kir. pénzügy igazgatóságnak, kerületi adófelügyelőségnek és m. kir. adóhivatalnak. A m. kir. minisztérium által az átalakításokkal kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények egyes feltételeinek, valamint az azokkal kapcsolatos visszaélések jogkövetkezményeinek megállapítása tárgyában 9.760/1934. M. E. szám alatt leadott, a Budapesti Közlöny 1934. évi november hó 11.-én megjelent számában közzétett rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: Az adókedvezmény tárgya. 1 §(1) Az 1937. évi január hó elseje után megkezdett átalakításokkal kapcsolatban, amennyiben azok legkésőbb az 1937. év végéig teljesen befejeztetnek, — a jelen rendeletben megállapított korlátozások és feltételek mellett — adókedvezményben részesíthetők: 1. az állandóan adómentes épületek, amennyiben azok adóköteles épületté alakíttatnak át; 2. a különben még használható állapotban lévő, a mai kor követelményeinek megfelelően lényegesebb költségekkel átalakított adóköteles épületek; 3. egyes, bérbeadás útján hasznosított, a mai kor követelményeinek megfelelően átalakított adóköteles bérlemények (lakások, üzletek, irodák, szállodák, pensiók, stb.). (2) A jelen rendeletben biztosított adókedvezmények nem igényelhetők, ha az átalakítandó épület a megállapított szabályozási vonalnál újebb vagy beljebb áll, valamint, ha az utca szintjénél magasabb talajszinten, vagy mélyebben fekszik, kivéve, ha azt a szabályrendelet megengedi. Jogalapot szolgáltató átalakítási munkálatok: 2 §• Állandóan adómentes épületnek (épületrésznek) átalakítása esetében az adókedvezmény engedélyezésére jogalapot szolgáltat minden olyan munkálat, amelynek következtében az állandóan adómentes épület (épületrész) adókötelessé válik. 3. §. (1) Adóköteles épületeknél, valamint adóköteles bérleményeknél az adókedvezmények engedélyezésére a következő átalakítások szolgáltatnak jogalapot: 1. a gáznak, villanynak, vízvezetéknek, csatornának, vagy ezekbármelyikének az épületbe, illetőleg bérleménybe való bevezetése, avagy az elavult részeknek újítása; a falon kívül elhelyezett villanyvezetéknek, vízvezetéknek a falba való sülyesztése; 2. a lakásokból hiányzó fürdőszobának, cselédszobának, vízöblítéses klozettnek a lakásokban való létesítése — ideértve az újonnan létesített fürdőszobáknak a rendes polgári igényeknek megfelelő fűtő- vagy fürdőkályhával, fürdőkáddal és mosdóval való felszerelését is, — továbbá meglévő irodahelyiségnek, fürdőszobának vagy cselédszobának mosdóval való felszerelése; 3. az épületnek új személy- vagy teherfelvonóval (lifttel) való felszerelése, vagy a meglevő felvonónak meghosszabbítása; 4. központi fűtőberendezéssel el nem látott épületnek vagy épületrésznek központi(etage-, táv-) fűtőberendezéssel, vagy pedig fűtő- és ezzel egyidejűleg központi melegvíz szolgáltató berendezéssel való felszerelése, illetőleg a már meglevő ily fűtőberendezésnek magyar szén vagy széntermékek gazdaságos eltüzelésére alkalmas berendezéssel való kiegészítése; 5. a lakásoknak, üzlethelyiségeknek, illetőleg irodáknak feloszlása, esetleg összevonása, avagy üzlethelyiségeknek és irodáknak lakásokká, illetőleg lakásoknak üzlethelyiségekké, irodákká való átalakítása; 6. a függőfolyosók megszüntetése, illetőleg kivételesen ilyeneknek létesítése, ha utóbbi nélkül nagyobb lakások vagy irodák felaprózása nem lehetséges; 7. a talajnedvesség elleni, továbbá fal- és födémhőszigetelési, úgyszintén födémnedvesség-szigetelési munkálatok; 8. az épület alapzatának vagy falainak megerősítése; 9. az utcai, udvari homlokzat, a lépcsőház újítása vagy teljes rendbehozása, továbbá az átalakított épület tűzfalának teljes rendbehozása, illetőleg bevakoltatása. A homlokzat újításához, illetőleg rendbehozásához számítható a bádogcsatornák kicserélése, ajtók és ablakok homlokzatra nyíló felületének, úgyszintén a világító udvaroknak, légaknáknak, erkélyeknek, függőfolyosóknak teljes rendbehozása is. A homlokzatnak átfestése vagy átfröccsölése azonban egymagában nem tekinthető újításnak vagy rendbehozásnak; 10. az elavult födémeknek, illetőleg födémrészeknek újakkal való kicserélése; 11. a fedélszéknek és fedélhéjazatnak vagy ezek egyikének ujjal való kicserélése; 12. az elavult padlóknak, ajtóknak, ablakoknak újakkal való kicserélése; 13. a hatóságilag elrendelt, tűzbiztonságot szolgáló építkezések. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt munkákkal okozati összefüggésben álló és azokkal kapcsolatban elvégzett munkák a kedvezmény mérve szempontjából azonos elbírálás alá esnek a jogalapot szolgáltató munkálatokkal. Tatarozási munkálatok. 4. §• A 3. §-ban fel nem sorolt olyan munkálatok, amelyek az épület rendes karbantartásához szükségesek, az adókedvezményekre nem szolgáltatnak jogalapot, azonban a 3. §-ban felsorolt adókedvezményekre jogalapot szolgáltató átalakításokkal okozati összefüggésben nem álló, de azokkal egyidejűleg végzett festés, tapétázás, mázolás és csempézés, padlóburkolat, födém- és homlokzatjavítás, fedélszék- és fedélhéjazattatarozás, gáz-, villany-, vízvezetéki és bádogos munkálatok, ajtók és ablakok kijavítása, továbbá a lakás belső beosztásában egyidejűleg eszközölt változtatások költségeit a jogalapot szolgáltató «átalakítási költségek»-hez catarozási költségek» címén hozzá lehet számítani. A kedvezményből kizárt munkálatok: 5. §. Az adókedvezmény szempontjából nem vehetők figyelembe: 1. a fényűzési célokat szolgáló átalakításokkal és felszerelésekkel kapcsolatban felmerült költségek. Ilyenek pl. a famennyezetek, a 30 centiméternél magasabb lambériák, bőr-, selyem- és szövettapéták, különleges mázolások, díszes csempézések, márványfalburkolások, fayence- és üvegkádak, mindenféle kandallók stb. ; 2. a villanyvezeték költségei, amennyiben ezek a vezetékek az előírástól eltérően vannak méretezve, vagy nem a hatósági előírásnak megfelelően helyeztetnek el; 3. a tűzhelyeknek, kályháknak, fürdőkádaknak, fürdőkályháknak, mosdóknak és egyéb berendezési tárgyaiknak költségei, idvéve a 3. §. (1) bekezdésének 2. pontjában említett esetben az ott felsorolt berendezési tárgyakat és a 3. §. (1) bekezdésének 5. pontja esetében még a tűzhelyeket és kályhákat; 4. a melegvízszolgáltató berendezések, kivéve az újonnan bevezetett központi (etage-, táv-) fűtőberendezéssel egyidejűleg létesített központi melegvízszolgáltató berendezést; 5. a külföldön előállított tárgyaknak vagy gyártmányoknak költségei; 6. a portálok és kirakati szekrények, továbbá a fényhatások, cég- és reklámtáblák költségei; 7. a toldaléképítkezések és az ezekkel kapcsolatos, illetőleg a toldaléképítkezés folytán szükségessé vált átalakítási és tatarozási munkálatok költségei; 8. az udvaron, kerítésen és egyáltalában nem magán az épületen, hanem az azon kívül végzett munkálatok költségei, kivéve azokat a munkálatokat, amelyek a házban létesített egészségügyi, továbbá víz- és gázberendezéseknek a gyűjtőcsatornába (derítőbe), vagy víz- és gázfővezetékbe való bekötése céljából a ház alapterületén kívül végeztetnek; 9. a külföldi vállalkozóknak kiadott munkálatok költségei. Korlátozás alatt álló munkálatok. 6. §. (1) Az adókedvezmények szempontjából csak azok az átalakítási és tatarozási költségek vehetők számításba, amelyek a tervbevett munkálatok gazdaságos, a polgári igényeknek megfelelő, jó és tartós kiviteléhez szükség. Budapest székesfőváros területén: a) kőműveseknek: 1. falazásnál, vakolásnál a felszabadulástól számított két éven belül 56 fillér, 2. falazásnál, egyszerű homlokzat vakolásánál, sima vakolásnál, mindenfajta válaszfal készítésénél, nemesvakolat — alapréteg — készítésénél a felszabadulástól számított két éven túl 60 fillér, 3. gazdagabb tagozású homlokzat vakolásánál, külső tatarozásoknál és nemes vakolásnál 66 fillér, 4. fehérmunkánál, rabizolásnál 76 fillér, 5. lógóállványon végzett mindennemű munkánál 80 fillér, 6. kőművesnek padló- és falburkolásnál 70 fillér, 7. kazán- és kéményfalazásnál az alapban 62 fillér, 8. kazánfalazásnál rostély felett és azzal kapcsolatos hőszigetelésnél 78 fillér, 9. gyárkéményfalazásnál a talajszín felett 84 fillér; b) egyéb szakmunkásoknak: 10. ácsoknak vasbetonmunkánál (zsaluzó ácsoknak) 60 fillér, 11. állványozóknak (munkakönyves) 46 fillér, 12. segédállványozóknak (igazolványéval) 40 fillér, 13. vasbetonszerelőknek (munkakönyvvel) 46 fillér, 14. vasbetonsegédszerelőknek (igazolvánnyal) 40 fillér; c) segédmunkásoknak: 15. betonkeverésnél, habarcskészítésnél, mészoltásnál 34 fillér; d) napszámosoknak: 16. férfiaknak 32 fillér. 17. nőknek és 16 éven aluli fiatalkorúaknak 26 fillér.