Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1938 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-06 / 1. szám
K&LYSÉGY£YÉS£!NK£r AZ AR£t4ES.KS&éSt KiAUZy&A-BORiTÉKÍ¥BS TEGYÜK. BOBtYÉKftt KAIMATÖ MARTB5Ta&.BTÖNKBGgl 1938 január 6. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ Önhordó válaszfalak Bloch Leó előadása az Egyesületben Bloch Leó kartársunk tartott fenti címen e hó 4-én, kedden este igen érdekes és tanulságos előadást, amelyet alább közlünk: A kötésben való falazás a válaszfalelemek (téglák, lapok) szilárd összetartását — egyébként szakszerű munkát és jó anyagot feltételezve — csak úgy biztosítja, ha a fal szilárd alapra, vagy hordképes szerkezetre van állítva, mert különben hajlítási igénybevétel folytán húzási erők lépnek fel, melyeket a falazat felvenni nem képes. Ott tehát, ahol alap nincs, vagy a menyezetszerkezet a válaszfalsúlyra számítva nem volt, a válaszfal súlyának a szerkezeti falakra, vagy pillérekre való áthordásáról kell gondoskodni, a válaszfal alátámasztása, vagy felfüggesztése által. Ezen a válaszfalon kívül fekvő két móddal szemben szerkezeti szempontból haladást képez az önhordó válaszfal, mely a statikai követelmények szemelőtt tartásával úgy van alakítva, hogy — az alsó és felső menyezet megterhelése nélkül — teljes súlyát a szerkezeti falakra, vagy pillérekre közvetlenül adja át. Annak megvilágítására, hogy az eddig ismert és önhordófal (freitragende Scheidewand) neve alatt szereplő válaszfalak teljesen, részben, átmenetileg, vagy egyáltalán nem felelnek-e meg, ezen rendeltetésüknek a felsorolandó példákat a vasbetétek rendszere szerint 3 csoportba sorakoztatom. I. Válaszfalak, melyek függélyes vasbetétek vagy akasztókapcsok egy rendszere által a felső menyezethez kapcsolódnak, nem tekinthetők önhordófalaknak, ha a kötésben falazásból adódó áthordással nem számolunk, mert ez a falazatnak húzásra való igénybevételével jár. Ilyen például az Ausztriában 73.310. szám alatt szabadalmazott Schulze-féle válaszfal. II. A második csoportba tartoznak csak vízszintes, valamint vízszintes és függélyes betétekkel bíró válaszfalak. Ezeknél a vízszintes vasbetétek azok, melyeknek a fal egész felületén elosztott távolokban a falsúlynak a szerkezeti falra v. pillérre való áthordása a rendeltetésük. Ezek mihelyst a falba tetszőleges nyílásokat törnek és az azokon keresztülhaladó vízszintes vasbetéteket elvágják, felmondják a szolgálatot és beáll az alsó födém közvetlen megterhelése, vagy a bennük lévő függélyes vasbetétek hatása alatt a felső menyezet igénybevétele. Az ilyen falak tehát, csak átmenetileg önhordók, akár párosan csavartak a vízszintes betétek, vagy szimplák. Ilyen pl. a német szabadalmi hivatal 272 977. számú iratában leírt, a „Gesellschaft für neue Bauweisen m. b. H. in Kiel“ számára engedélyezett páronként csavart, kereszteződő betétes válaszfal, valamint a berlini Prüss Emil 4135. számú osztrák szabadalmában ismertetett, abban önhordónak jelzett fal (freitragende Wand). III. A harmadik csoportba sorozott falaknál a függélyes vasbetétrendszeren kívül egy a menyezetbe ágyazott, a főfalakba horgonyzott húzóval van alkalmazva. Mihelyst átalakítások nyílástöréseket tesznek szükségessé, a függélyes vasbetétek elvágása megszünteti a húzóvassal való együttműködésüket és az önhordás csődöt mond. A tömörfál érintetlen vasalással hibátlan, egy egészet képező gerenda, melynek hordképessége a nyílástörések folytán megszűnvén a széthasított holtrészek az alsó és felső — azokra nem számított — menyezetet terhelik. Ezen csoportba tartozik Lüdemann Károly hamburg-eilbecki lakosnak 184.580. szám alatt Németországban szabadalmazott válaszfal szerkezete. Átalakításoknál való használhatósága ellen szól, hogy a húzóvasalásnak a menyezetbe való rejtése, padlóbontással, a pillérekbe való horgonyzása kényes véséssel jár. Ezen három csoportban előadott hiányosságok kiküszöbölésére az általam szabadalmaztatott önhordófalat szerkezetileg két részre osztottam. A felső rész a válaszfal téglasoraiból képzett, azokba rejtett vasalással ellátott, a statika szabályai szerint számított gerenda, mey nem csupán a reáakasztott alsó rész holt falsúlyát, hanem a belékapcsolt falcsoportok, osztómenyezetek stb., reá átvitt egyéb terhelését a szerkezeti támaszpontokra szabadon áthordja és amellett a nyílások tetszésszerinti átalakítását és áthelyezését a felső hordképes gerendarész érintetlenségével, lehetővé teszi. Ezzel szemben, általánosságban az eddigi önhordófalak szerkesztői mindeddig arra törekedtek, hogy a válaszfal egész testét egy gerendává képezzék ki, úgy hogy minden nyílástörés és áthelyezés magát a gerendát, tehát a szerkezetet veszélyezteti. Önhordó falamat Németországban is szabadalmaztattam (ahol pedig nagyon alaposan utánanéznek, amíg, különösen külföldinek, szabadalmat adnak. Szerkesztő: mindezek alapján a német szabadalom megállapította, hogy az eddig ismeretes önhordófalakkal szemben az általam szabadalmazottnál: 1. A válaszfalnak szerkezeti kettéosztása egy felső hordó gerendára és egy alsó, a felsőre felfüggesztett, általa hordott részre találmány jellegével bír, mely a biztosított önhordást teszi lehetővé. 2. A fal — önhordáson kívül — oly számítható teherbíró szerkezet, mely a belékapcsolt önhordó falcsoportokból, osztómenyezetekből stb.-ből közvetve átadott terheléseket is a szerkezeti támaszpontokra szabadon áthordja, ami még önhordó válaszfalaknál is újdonság jellegével bír. 3. Teljes átalakítási szabadságot biztosít, amennyiben a hordképes felsőrész távol áll a fal alsó részében lejátszódó, zavartalan nyitásváltoztatásoktól, melyek így a gerendát nem is veszélyeztethetik, de másrészt még lehetővé teszi, a falnak szakszerű, repedésmentes áttolását is. Mindez úgy időben, mint pénzben és a visszaállítás könnyűségében, gazdaságosságot, takarékosságot eredményez és az eddigi önhordófalakhoz képest technikai haladást is jelent. Az 1. pontban jelzett felfüggesztés szerkezeti keresztülvitele annak szemelőttartásával van szabadalmazva, hogy a függesztővasbetétek a válaszfalelemek MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE. A legközelebbi taggyűlés folyó évi január hó1-én. Felhívjuk tagjaink figyelmét arra, hogy a légoltalmi intézkedésekkel kapcsolatos újabb építkezéseknél igen súlyos alapozási problémák merültek fel abból kifolyólag, hogy az építővállalkozóknak nem volt előzetesen pontos tudomásuk az altalaj geológiai szerkezetéről és az előtörő talajvizekről. Minthogy ezen a téren az általános kötésben falazását ne zavarják. Hogy tehát az állóhézagba ágyazott függélyes vasbetét folytonossága a következő sor téglatestén meg ne szakadjon — és egyúttal a téglakötés is megmaradjon — a válaszfalelem (tégla v. lap) oldalsíkjába horony van — akár gyártás, akár faragás útján — mélyesztve, miáltal felváltva az egyik, majd a másik oldalon a függesztővasalásnak a válaszfal aljától a gerenda felső éléig való zavartalan haladása, két-két alsó, illetve felső elosztóvassal való összekötése és teherátadása van szakszerűen biztosítva. Ezen függélyes betétek egyúttal a válaszfalnak — oldalirányban támadó erők ellen is — szolgálnak merevítésül, amihez azonfelül hornyostéglák alkalmazása lényegesen hozzájárul. A 2. pontban kifejezett teherbíróképesség alaprajzilag és megjelenésben a legváltozatosabb elrendezések szerkezeti megoldását teszi lehetővé így: keresztfalak belekapcsolását, átszellőző osztómenyezettel, parkétpadló felett falkereszteződéseket, megtört alaprajzú falelrendezéseket. Bemutatja a nagy fesztávoknál a nagy terhelésnek megfelelő elosztótartók alkalmazását, továbbá egy 6 szárnyú Halaman-ajtóval ellátott ilyen rendszerű falat és egy folyosórendszert kétféle önhordószerkezettel, 6 önhordófalból álló csoportot. A 3. pontban foglaltak illusztrálására szolgál egy készrevakolt ilyen falnak eredeti helyzetéből 50 cm-rel történt áttolása, melynél előzőleg az ajtótok tervváltozás folytán vakolás előtt már át lett helyezve, és az egész fal eltolása után még hajszálrepedések sem mutatkoztak. A munka végrehajtására nézve meg kell jegyeznünk, hogy a vasalás előzetes elkészítése után a fal alsó részét vegyeshabarcsban, rendes kötésben falazzuk, a gerendát bauxithabarcsban, ezzel kenjük be a függesztővasak hornyait is. Felfalazás után azonnal zavartalan folytathatjuk és végezhetjük annak vakolását. tapasztalatok meglehetősen hiányosak, hézagpótlónak tartjuk Apor József oki. mérnök, építőmester tagtársunknak e témáról folyó hó 11-én, kedden, Egyesületünkben, esti 7 órai kezdettel megtartandó: „Budapest altalaja, tekintettel a légvédelmi intézkedésekre“ című (vetített képes) ismertető előadását, melyre az összes kortársak figyelmét különösen felhívjuk. .. Az előadásra vendégeket is szívesen látunk. Előadás után társasvacsora az Egyesületben. Étkezés étlap szerint vagy menü 1.40 pengő. -Ái&f Ti. '■ •n .—v '•_FUIHEX a gyakorlatban kitünően bevált, legolcsóbb «ZaDadnimazoM Kernenntet speciális betonból ftps-APP'EITHIRTM », TÁTR40. 26. TEL. 292-037 I GRÜNWJH.O éS VÁRHELYI I Jtestö én mázoló i IX., AnfTyal-ntoa 10. ^ TpI. 136-933 [ ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁGOS EGYLETE Az Építőmesterek Országos Egylete értesíti tagjait, hogy a szokásos péntek esti összejöveteleit a Múzeum-körút 18 szám alatti helyiségében tartja, 6—8 óra között. 5. oldal. Tmdoloiilbiztosítési rendeletek módosítása 7800/1937. M. E. szám alatt jelent meg a Budapesti Közlöny január 1-i első számában a magy. kir. minisztérium rendelete, amely a társadalombiztosításra vonatkozó egyes rendeleteket módosítja és egészíti ki. Ezek között a rendelkezések között több fontos, az építőipart igen közelről érdeklő is van. Rendezi az új rendelet a zenészek biztosítását. A községi bírák és tanácsbeliek biztosítási kötelezettségét, a Kftok ügyvezetőjének biztosítási kötelezettségét. Az ápolási költségek elszámolási ügyét, nemkülönben az intézeti orvosok szerződési és elbocsátási ügyét. Igen fontos reánk nézve a rendelet 8-ik paragrafusa, amelynek értelmében az építtető felelősségrevonása nemcsak akkor történhetik meg, ha már a vállalkozó tartozásának behajtását az OTI minden módon eredménytelenül kísérelte meg, hanem az Intézet a vállalkozótól történő behajtás megkísérlése nélkül közvetlenül is megállapíthatja az építtető felelősségét, annak a hányadnak az erejéig, amelynek az építési vállalkozó intézeti folyószámlájára történő befizetésen az építtetőt a felelősség alól mentesítette volna, feltéve, hogy a vállalkozó hitelt érdemlően igazolja, hogy az építtető a vállalati, illetőleg a kiviteli összegnek egy részét erre a célra visszatartotta. Ennek a rendelkezésnek az alapján azonban nem lehet az építtetőt magasabb összeg közvetlen befizetésére kötelezni, mint amennyit a fentebb említett jogszabályi rendelkezések értelmében közvetlen befizetés célra visszatartott. Igen fontos és anyagi kihatásában egyelőre kiszámíthatatlan a rendelet 13. §-ának az intézkedése. Ennek értelmében kiterjesztik a balesetbiztosítási járulékfizetés alól mentesítés, illetve annak díjfizetéssel pótlása jogát a maihoz képest. Míg ugyanis a díjfizetés kedvezménye mostanig csak azokat a munkaadókat illette meg, akik átlag 5 alkalmazottnál többet nem foglalkoztattak, addig az új rendelet értelmében azok a munkaadók, akik elemi erővel hajtott gépet, vagy gőzkazánt számottevő termelési tényezőül nem használnak és 10-nél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztatnak, úgyszintén azok a munkaadók, akik elemi erővel hajtott gépet, vagy gőzkazánt számottevő termelési tényezőül használnak ugyan, de ötnél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztatnak, nem fizetnek járulékot, hanem díjfizetőkké válnak. A 13. §-nak ebben az első bekezdésében foglalt rendelkezéseit az 1937. évi január 1-től kezdődő hatálylyal kell alkalmazni. Azok a munkaadók, akik ebben a bekezdésben foglalt rendelkezések alapján mentesülnek a baleseti biztosítási járulék fizetése alól, az 1937. évi január hó 1-ső napjától az 1937. évi december hó 26-ik napjáig járó baleseti biztosítási díjat az erről szóló fizetési meghagyás keltét magában foglaló hónapot követő hó utolsó napjáig egy összegben kötelesek megfizetni. A rendelet 17. §-a kimondja, hogy az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás járuléktartalék alapjából a betegségi biztosítás céljára az 1940-ik év végéig lehet kölcsönt adni. Végül a rendelet 22-ik paragrafusa kimondja, hogy a 3330/1935. M. E. számú rendelet rendelkezéseit a szabadkézből vállalatbaadás esetében is értelem szerint alkalmazni kell. A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy az iparügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapíthassa meg azt az értékhatárt, amelyen alul a szabadkézből vállalatbaadásnál a társadalombiztosítási tartozások kimutatásától, illetőleg a vállalati összeg egy részének a biztosító intézet javára szóló engedményezésétől el kell tekinteni. Ennek a rendeletnek a gyakorlati megbírálásával még következő számainkban foglalkozni kívánunk. 10-15 drb. vas billenő kocsit 60 cm. nyomsávban megrvétetre leeres Hubertus Kőbánya és Útépítési rt. BERPECCN