Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1939 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-05 / 1. szám

KÖLTSÉGVETÉSEINKET AZ AliEMELKEDÉSI KLAUZULA-BORÍTÉK) VBB TEGYÜK. BORÍTÉK*# KAPHATÓ IPARTESTÜLETÜNKBEN 1939 január 5. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ 3. oldal. m —• iHfioimnTHn­oin'HHiTrHTiHTiBtTiniiinonwnwffmv­Tim­m­ irTiTiiiriiMMnww’'iiiii t­wi hm mm mn iii h niiiminiii m iihiiiiiiiihi 'iip~iiii­iiimi­i ......[■■mi ■■ október, január és április hó 5. napjáig az szakmai családpénztárba befizetni. Ha a fizetési meghagyást július hó 5.­­az első alkalommal 1939. évi január hó 5.­ napjáig nem kapja meg, tartozik a be­fizetést saját számítása szerint teljesí­teni, az esetleges hiányt a fizetési meg­hagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt pótolni, az esetleges túlfizetést pedig a szakmai családpénztár javára írja. Az 1939. évi január hó 5-ig és április hó 5-ig esedékes járulékrészletek kiszá­mításánál az 1937. évi adatoknak meg­felelő munkáslétszám, az 1939. évi július hó 5. és 1940. évi április hó 5. napja között esedékes járulékrészletek tekin­tetében az 1938. évi adatoknak megfe­lelő munkáslétszám az irányadó. Ezt a rendelkezést a későbbi számadási évekre is megfelelően alkalmazni kell. III. FEJEZET. A szakmai családpénztárak. 4. §. A szakmai családpénztárak felállítá­sáról külön rendelet rendelkezik. 5. §. A szakmai családpénztár igazgatósága elnökségből, öt tagból és hat póttag­ból áll. A szakmai családpénztár ügyvitelét igazgatási és kezelési tisztviselőkből, valamint szolgákból­­altisztekből) álló alkalmazottak látják el. A családpénz­tár alkalmazottainak számát úgy kell megállapítani, hogy a pénztár kötelé­kébe tartozó ötezer munkavállalóra legfeljebb egy igazgatási tisztviselő jus­son. A kezelési tisztviselők és szolgál (altisztek) számát is csak az elenged­hetetlenül szükséges mértékben szabad megszabni. Az ügyvitelt a szakmai családpénz­­tár titkára,­­főtitkára­ vezeti. A titkár feladata az igazgatóság határozatának előkészítése is. 7.­­ A szakmai családpénztárhoz tartozó vitás kérdésekben — a második bekez­désben foglalt kivételt nem tekintve az igazgatóság határoz. A gyermeknevelési, pótlékra való jo­gosultság kérdésében az igénylések el­­bírálátával megbízott tisztviselő hatá­roz, aki azonban elvi kérdésekben az igazgatóság álláspontját kikérni és az igazgatóság utasításaihoz alkalmaz­kodni köteles. 8. §: A szakmai családpénztár kötelékébe tartozó vállalatok kötelesek a pénztár fenntartására a gyermeknevelési járu­lék fizetésével egyidejűleg a járuléknak, öt százalékát hozzájárulás éímént befi­zetni. IV. FEJEZET. A gyermeknevelési pótlék, 9. §. Gyermeknevelési pótlék első ízben a T. 1. §-a szerint igényjogosult annak a munkavállalónak jár, aki az 1939. évi január hó folyamán a T. hatálya alá, il fő vállalatban legalább tizenöt mun­kanapra vagy négy héten hetenként legalább három munkanapra kapott munkabért, 10. 5. A 9. §-ban­ említett­ munkavállalók kötelesek igényüket, munkaadójuknál 1939. évi január hó 25-ig bejelenteni. A munkaadó a bejelentés alapján a hiva­talos bejelentőlapot kitölti, azt a mun­kavállalóval aláíratja és az igazoló ira­tokat (jelen­t. harmadik és negyedik bekezdése) átveszi. A munkaadó köte­les a bejelentés esetleges hiányaira a­ munkavállalót figyelmeztetni és öt pót­lásra felhívni. A bejelentésben elő kell adni a mun­kavállaló nevét, munkakörét, lakáscí­mét, a gyermekek számát, nevét, szüle­tési helyét és idejét — ha van — azo­nosság! számát 170.300/1937. B. M. szá­mú rendelet, megjelent a Budapesti Közlöny 1938. évi január hó 5-iki szá­mában), a bejelentőhöz való viszonyát és ki kell jelenteni, hogy a­ gyermek eltartására, a, bejelentő van kötelezve s az eltartásról ő gondoskodik, illető­leg meg kell jelölni azt a személyt, aki a gyermeket eltartja. Ki kell jelentenie továbbá a bejelentőnek azt is, hogy legjobb tudomásam szerint, az illető gyer­mek tekintetében más igényjogosult nincsen, ha pedig van ilyen igényjogo­sult, be kell jelentenie annak nevét és alkalmazása helyét. A bejelentéshez csatolni kell a gyer­mek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá, ha a bejelentő nem saját tör­vényes gyermeke után igényel gyer­meknevelési pótlékot, a helyi hatóság arra vonatkozó igazolását, hogy a gyer­mek eltartásának kötelezettsége a be­jelentőt terheli és hogy a gyermek tar­tásáról valóban a bejelentő gondosko­dik. Abban az esetben, ha munkavállaló az igény megállapításához szükséges munkanapot nem mind­annál a munka­adónál töltötte el, akinél a bejelentést teszi, a bejeletéshez csatolni kell az előző munkaadó igazolását, amelyet az kiadni köteles. Hivatalos bejelentőlapot a munkaadó a m. kir. állami nyomdából az elő­állítási költség megtérítése ellenében kap. Azok, akik az első bekezdésben meg­szabott határidőt elmulasztják, de igé­nyüket hat hónap alatt (T. 5. §.) elő­terjesztik, az 1939. évi január hónap­jára járó gyermeknevelési pótlékot csak később, a kellő időben beadott igénylések elintézése után kaphatják meg. 11. §. A munkaadó köteles a bejelentéseket annak igazolásával, hogy a munkavál­laló 1939. évi január hónapban, illető­­leg január hónap egyes heteiben hány munkanapra kapott munkabért, a csa­ládpénztárhoz azonnal, de legkésőbb 1939. évi február hó 1-ig továbbítani. Azokat a bejelentéseket, amelyeknek hiányait a munkavállaló a munkaadó felszólítására sem pótolta, a többitől el kell különíteni. 12. §. A családpénztár a bejelentések fel­dolgozása után a kellő időben tett sza­bályszerű bejelentésekre az igényjogo­sultaknak a gyermeknevelési pótlékot 1939. évi február hó folyamán fizeti ki. Az igény elutasításáról a munkavál­lalót értesíteni kell, aki az elutasítás ellen tizenöt nap alatt fellebbezhet. 13. §: Az előző §-ok rendelkezéseit a má­sodik és harmadik bekezdésben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a később esedékes gyermeknevelési pótlékok tekintetében is. Nem kell új bejelentést tennie annak a munkavállalónak, aki munkahelyét nem változtatta, ha azoknak a gyerme­keknek számában, akik után neki gyermeknevelési pótlék jár, változás nem történt. Új bejelentés esetében a munkavállaló pénztári törzsszámára hivatkozni kell. A munkaadó azt a körülményt, ha a munkavállaló valamely hónapban tizen­öt napnál kevesebb vagy hetenként há­rom napnál kevesebb munkanapra ka­pott munkabért, legkésőbb a következő hónap első napján a szakmai család­­pénztárnak, a munkavállaló pénztári törzsszámra hivatkozással, bejelenteni köteles. A 10. harmadik bekezdésében em­lített igazolást ugyanaz után a gyer­mek után csak a családpénztár felhí­­jára kell megismételni. 14. 4. Az a munkavállaló, aki baleset vagy betegség miatt, keresetkép­telennné vált vagy katonai szolgálatra bevonult, kö­teles ezt a körülményt utolsó munka­adója útján nyolc nap alatt bejelen­teni. A bejelentéshez mellékelni kell a hatósági orvos vagy a társadalom­­biztosító intézet, illetőleg a katonai ha­tóság bizonyítványát. A keresetképte­­lenségről szóló bizonyítványban a ke­resetképtelenség előrelátható tartamát fel kell tüntetni. Ha ez az idő három, hónapnál rövidebb, a feltüntetettnél hosszabb időre a munkavállaló gyer­meknevelési pótlékot csak akkor igé­nyelhet, ha újabb bizonyítványt, mu­tat be. Ugyanígy be kell jelentenie a mun­kaadónak és a munkavállalónak azt­ is, hogy az utóbbi munkaviszonya bármely okból megszűnt. Ha a munkaviszony a munkavállaló hibájából szűnt meg, az erre vonatkozó adatokat a munka­adónak a­ családpénztárral közölnie kell. Azt a körülményt, hogy a munkavál­­lalló újabb alkalmazási hibáján kívül nem kap, a hatósági munkaközvetítő hivatal bizonyítványával kell igazolni. 15. §. Ha a munkavállaló lakáscíme meg­változik, ha a gyermek meghal vagy az igényjogosult tartási kötelezettsége megszűnik, vagy ha az igény bármely más okból (pl. házasság felbontása) megszűnik, a munkavállaló köteles ezt a körülményt nyolc nap alatt munka­adója útján bejejezni. V. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. 16. §. A T. hatálya alá eső vállalatok kö­telesek az üzemükben olyan helyen, ahol azt minden alkalmazott könnyen láthatja, állandó hirdetményt közzé­tenni arról, hogy a vállalat alkalma­zottainak a törvényes feltételek meg­létében gyermeknevelési pótlék jár. Kötelesek továbbá ugyanott a szakmai családpénztár és az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár tájékoztató közleményeit és felhívásait is kifüg­geszteni. 17. 8. Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást kö­vet el és pénzbüntetéssel büntetendő. 1. a munkaadó, ha alkalmazottjának bejelentését a 10. §. rendelkezéseinek megfelelően nem veszi át, vagy azt a szakmai családpénztárhoz nem továb­bítja, 2. a munkaadó, ha a 16. §-ban szabá­lyozott közzétételi és kifüggesztési kö­telességét megsérti; 3. a munkavállaló, ha a gyermekne­­velési pótlékra vonatkozó igénye meg­szűnését vagy szünetelését nem­­je­lenti be. A perbüntetés tekintetében az 1928. évi X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A kihágások miatt az eljárás a köz­igazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tar­tozik. 18. §. A jelen rendelet 1939. évi január hó 1-én lép hatályba. Budapest, 1938. évi december hó 30-án. Kinder Antal s. k., a m­. kir. iparügyi minisz­térium vezetésével megbízott m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. t Az építőipar a II. sz. szakmai családpénztár­hoz tartozik A m. kir. iparügyi miniszter 73.000/ 1938. Ip. M. számú rendeletével az ipari, (valamint a bányászati és kohászati) szakmai családpénztárak felállítása tár­gyában elrendelte, hogy az iparban, (kereskedelemiben) valamint a bányá­szatban és kohászatban­ alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938 : XXXVI. t. c. 11. §-ában fog­lalt felhatalmazás alapján az 1938 : XXXVI. t.­c. 10. Vában említett felada­tok ellátására az iparügyi miniszter ügykörében Budapest székhellyel, az egész ország területére kiterjedő mű­ködési körrel, hét szakmai családpénz­tárt állított fel. A statisztikai csoporto­sítást figyelembe vevő, a II. számú szak­mai családpénztár, a kő-, a föld-, az agyag-, az aerbeszt-, az üveg és az építőiparra (62.362) vonatkozik. Az 1935: VII. törvénycikk alapján kiadott 7500— 1935. M. E. számú rendelet szerint az iparügyi miniszter ügykörébe tartozó, de a fentebb említett ipari főcsoportok alá nem eső iparágak a HI. számú pénztár kötelékébe tartoznak. A rende­let 1939. évi január hó 1-én lép hatályba. A járulékegység évi 48­— pengő A m­agy. kir. iparügyi miniszter ren­delete 73.100/1938. Ip- M. számú rende­lete. Az 1938:XXXVX törvénycikk ér­telmében fizetendő gyermeknevelési já­rulék egysége az iparban (kereskede­lemben), valamint a bányászatban és a­ kohászatban­ alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938: XXXVI. t. c. 7. §-ának negyedik bekez­désében foglalt felhatalmazás alapján, úgyis mint m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a gyermekne­velési járulékegység mérvét az 1938/1919. számadási évre évi negyvennyolc pen­gőben állapítottam meg. A rendelet 1939. évi január hó 1-én lépett hatályba. ÁLLÁST KERESŐK. Nagy gyakorlattal bíró építőmester szerény igényekkel állást vállalna bár­hol. Cím a kiadóhivatalban. Nagy gyakorlattal bíró építőmester tervező vagy vállalati irodában elhe­lyezkedne,­­ vállal bármilyen otthoni munkát, esetleg társulna. Cím a kiadó­ban. Mindennemű statikai munkát vállal és szakszerűen elkészít „Statikus építő­mester“. Szíves megkereséseket a kiadó­­hivatalba. A II. SZ. SZAKMAI CSALÁD­­PÉNZTÁR IDEIGLENES VEZETŐI: Farkas Elek az Építőmesterek stb. Szövetségének igazgatója és Boros Béla a Badacsonyi Bazaltbánya r.-t. igaz­gatója. A PÉNZTÁR IDEIGLENES HELYISÉGE: IV., Irányi­ u. 17. Telefon: 187-108. A II. SZ. SZAKMAI CSALÁDPÉNZTÁR IGAZGATÓSÁGA. A magy. kir. iparügyi miniszter a II. számú kő-, föld-, agyag-, aszbeszt-, üveg- és építőipari szakmai családpénz­­tár igazgatóságának elnökévé, Markhot Jenő ny. miniszteri osztályfőnököt, igazgatósági rendes tagjaivá: Egry István ny. miniszteri tanácsost, Krem­pels Józsefet, a Somoskői bazaltbánya r.-t. igazgatóját, Sorg Jenő okf. mérnök, építési vállalkozót, továbbá Breuer Lajos követősegédet és Szilágyi Dezső téglagyári munkást, igazgatósági póttagjaivá: Ferenczy Emil ny. miniszteri tanácsost, Kiss Ti­bor műegyetemi adjunktust, Bárdos- Féltoronyi Zoltán m. kir. kormányfőta­nácsost, a Kossuth János-cég igazgató­ját, Reviczky Sándor ny. miniszteri ta­nácsost, Novák Imre szövetségi főtitkárt és Antal Lajos kubikost; három év tar­tamára kinevezte: családipoliéh­törvény és rendel­tezése­it tartalmazó füzet lapunk kiadóhivatalában 50 filléres árban kapható­ Modern világító testek és fémmunkák mint GYÖRGY — iparművész, bronzművesmester­­­ Budapest, VI. Csengery­ u. 58. Telefonszám: 125—175 KARTÁRSAK! A lapunkban hirdető cégektől vásároljunk! A lapunkban hirdető iparos­sal dolgoztassunk! EXPANSIT SUPREMIT REFORM EMULGIT KOFAG SAJT. PARAFA KABE THERMALIT MIKROPORIT (szab.) ALBEST-DIATOMIT SEJTBETON (szab.) TUFA hőszigetelő és könnyű építőanyagok „CERESIT“ beton- és habarcs tömítőanyag Bitumenes fedél- és szigetelőlemezek

Next