Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1939 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-05 / 1. szám
KÖLTSÉGVETÉSEINKET AZ AliEMELKEDÉSI KLAUZULA-BORÍTÉK) VBB TEGYÜK. BORÍTÉK*# KAPHATÓ IPARTESTÜLETÜNKBEN 1939 január 5. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ 3. oldal. m —• iHfioimnTHnoin'HHiTrHTiHTiBtTiniiinonwnwffmvTimm irTiTiiiriiMMnww’'iiiii twi hm mm mn iii h niiiminiii m iihiiiiiiiihi 'iip~iiiiiiimii ......[■■mi ■■ október, január és április hó 5. napjáig az szakmai családpénztárba befizetni. Ha a fizetési meghagyást július hó 5.az első alkalommal 1939. évi január hó 5. napjáig nem kapja meg, tartozik a befizetést saját számítása szerint teljesíteni, az esetleges hiányt a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt pótolni, az esetleges túlfizetést pedig a szakmai családpénztár javára írja. Az 1939. évi január hó 5-ig és április hó 5-ig esedékes járulékrészletek kiszámításánál az 1937. évi adatoknak megfelelő munkáslétszám, az 1939. évi július hó 5. és 1940. évi április hó 5. napja között esedékes járulékrészletek tekintetében az 1938. évi adatoknak megfelelő munkáslétszám az irányadó. Ezt a rendelkezést a későbbi számadási évekre is megfelelően alkalmazni kell. III. FEJEZET. A szakmai családpénztárak. 4. §. A szakmai családpénztárak felállításáról külön rendelet rendelkezik. 5. §. A szakmai családpénztár igazgatósága elnökségből, öt tagból és hat póttagból áll. A szakmai családpénztár ügyvitelét igazgatási és kezelési tisztviselőkből, valamint szolgákbólaltisztekből) álló alkalmazottak látják el. A családpénztár alkalmazottainak számát úgy kell megállapítani, hogy a pénztár kötelékébe tartozó ötezer munkavállalóra legfeljebb egy igazgatási tisztviselő jusson. A kezelési tisztviselők és szolgál (altisztek) számát is csak az elengedhetetlenül szükséges mértékben szabad megszabni. Az ügyvitelt a szakmai családpénztár titkára,főtitkára vezeti. A titkár feladata az igazgatóság határozatának előkészítése is. 7. A szakmai családpénztárhoz tartozó vitás kérdésekben — a második bekezdésben foglalt kivételt nem tekintve az igazgatóság határoz. A gyermeknevelési, pótlékra való jogosultság kérdésében az igénylések elbírálátával megbízott tisztviselő határoz, aki azonban elvi kérdésekben az igazgatóság álláspontját kikérni és az igazgatóság utasításaihoz alkalmazkodni köteles. 8. §: A szakmai családpénztár kötelékébe tartozó vállalatok kötelesek a pénztár fenntartására a gyermeknevelési járulék fizetésével egyidejűleg a járuléknak, öt százalékát hozzájárulás éímént befizetni. IV. FEJEZET. A gyermeknevelési pótlék, 9. §. Gyermeknevelési pótlék első ízben a T. 1. §-a szerint igényjogosult annak a munkavállalónak jár, aki az 1939. évi január hó folyamán a T. hatálya alá, il fő vállalatban legalább tizenöt munkanapra vagy négy héten hetenként legalább három munkanapra kapott munkabért, 10. 5. A 9. §-ban említett munkavállalók kötelesek igényüket, munkaadójuknál 1939. évi január hó 25-ig bejelenteni. A munkaadó a bejelentés alapján a hivatalos bejelentőlapot kitölti, azt a munkavállalóval aláíratja és az igazoló iratokat (jelent. harmadik és negyedik bekezdése) átveszi. A munkaadó köteles a bejelentés esetleges hiányaira a munkavállalót figyelmeztetni és öt pótlásra felhívni. A bejelentésben elő kell adni a munkavállaló nevét, munkakörét, lakáscímét, a gyermekek számát, nevét, születési helyét és idejét — ha van — azonosság! számát 170.300/1937. B. M. számú rendelet, megjelent a Budapesti Közlöny 1938. évi január hó 5-iki számában), a bejelentőhöz való viszonyát és ki kell jelenteni, hogy a gyermek eltartására, a, bejelentő van kötelezve s az eltartásról ő gondoskodik, illetőleg meg kell jelölni azt a személyt, aki a gyermeket eltartja. Ki kell jelentenie továbbá a bejelentőnek azt is, hogy legjobb tudomásam szerint, az illető gyermek tekintetében más igényjogosult nincsen, ha pedig van ilyen igényjogosult, be kell jelentenie annak nevét és alkalmazása helyét. A bejelentéshez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá, ha a bejelentő nem saját törvényes gyermeke után igényel gyermeknevelési pótlékot, a helyi hatóság arra vonatkozó igazolását, hogy a gyermek eltartásának kötelezettsége a bejelentőt terheli és hogy a gyermek tartásáról valóban a bejelentő gondoskodik. Abban az esetben, ha munkavállaló az igény megállapításához szükséges munkanapot nem mindannál a munkaadónál töltötte el, akinél a bejelentést teszi, a bejeletéshez csatolni kell az előző munkaadó igazolását, amelyet az kiadni köteles. Hivatalos bejelentőlapot a munkaadó a m. kir. állami nyomdából az előállítási költség megtérítése ellenében kap. Azok, akik az első bekezdésben megszabott határidőt elmulasztják, de igényüket hat hónap alatt (T. 5. §.) előterjesztik, az 1939. évi január hónapjára járó gyermeknevelési pótlékot csak később, a kellő időben beadott igénylések elintézése után kaphatják meg. 11. §. A munkaadó köteles a bejelentéseket annak igazolásával, hogy a munkavállaló 1939. évi január hónapban, illetőleg január hónap egyes heteiben hány munkanapra kapott munkabért, a családpénztárhoz azonnal, de legkésőbb 1939. évi február hó 1-ig továbbítani. Azokat a bejelentéseket, amelyeknek hiányait a munkavállaló a munkaadó felszólítására sem pótolta, a többitől el kell különíteni. 12. §. A családpénztár a bejelentések feldolgozása után a kellő időben tett szabályszerű bejelentésekre az igényjogosultaknak a gyermeknevelési pótlékot 1939. évi február hó folyamán fizeti ki. Az igény elutasításáról a munkavállalót értesíteni kell, aki az elutasítás ellen tizenöt nap alatt fellebbezhet. 13. §: Az előző §-ok rendelkezéseit a második és harmadik bekezdésben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a később esedékes gyermeknevelési pótlékok tekintetében is. Nem kell új bejelentést tennie annak a munkavállalónak, aki munkahelyét nem változtatta, ha azoknak a gyermekeknek számában, akik után neki gyermeknevelési pótlék jár, változás nem történt. Új bejelentés esetében a munkavállaló pénztári törzsszámára hivatkozni kell. A munkaadó azt a körülményt, ha a munkavállaló valamely hónapban tizenöt napnál kevesebb vagy hetenként három napnál kevesebb munkanapra kapott munkabért, legkésőbb a következő hónap első napján a szakmai családpénztárnak, a munkavállaló pénztári törzsszámra hivatkozással, bejelenteni köteles. A 10. harmadik bekezdésében említett igazolást ugyanaz után a gyermek után csak a családpénztár felhíjára kell megismételni. 14. 4. Az a munkavállaló, aki baleset vagy betegség miatt, keresetképtelennné vált vagy katonai szolgálatra bevonult, köteles ezt a körülményt utolsó munkaadója útján nyolc nap alatt bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a hatósági orvos vagy a társadalombiztosító intézet, illetőleg a katonai hatóság bizonyítványát. A keresetképtelenségről szóló bizonyítványban a keresetképtelenség előrelátható tartamát fel kell tüntetni. Ha ez az idő három, hónapnál rövidebb, a feltüntetettnél hosszabb időre a munkavállaló gyermeknevelési pótlékot csak akkor igényelhet, ha újabb bizonyítványt, mutat be. Ugyanígy be kell jelentenie a munkaadónak és a munkavállalónak azt is, hogy az utóbbi munkaviszonya bármely okból megszűnt. Ha a munkaviszony a munkavállaló hibájából szűnt meg, az erre vonatkozó adatokat a munkaadónak a családpénztárral közölnie kell. Azt a körülményt, hogy a munkavállalló újabb alkalmazási hibáján kívül nem kap, a hatósági munkaközvetítő hivatal bizonyítványával kell igazolni. 15. §. Ha a munkavállaló lakáscíme megváltozik, ha a gyermek meghal vagy az igényjogosult tartási kötelezettsége megszűnik, vagy ha az igény bármely más okból (pl. házasság felbontása) megszűnik, a munkavállaló köteles ezt a körülményt nyolc nap alatt munkaadója útján bejejezni. V. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. 16. §. A T. hatálya alá eső vállalatok kötelesek az üzemükben olyan helyen, ahol azt minden alkalmazott könnyen láthatja, állandó hirdetményt közzétenni arról, hogy a vállalat alkalmazottainak a törvényes feltételek meglétében gyermeknevelési pótlék jár. Kötelesek továbbá ugyanott a szakmai családpénztár és az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár tájékoztató közleményeit és felhívásait is kifüggeszteni. 17. 8. Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő. 1. a munkaadó, ha alkalmazottjának bejelentését a 10. §. rendelkezéseinek megfelelően nem veszi át, vagy azt a szakmai családpénztárhoz nem továbbítja, 2. a munkaadó, ha a 16. §-ban szabályozott közzétételi és kifüggesztési kötelességét megsérti; 3. a munkavállaló, ha a gyermeknevelési pótlékra vonatkozó igénye megszűnését vagy szünetelését nemjelenti be. A perbüntetés tekintetében az 1928. évi X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. 18. §. A jelen rendelet 1939. évi január hó 1-én lép hatályba. Budapest, 1938. évi december hó 30-án. Kinder Antal s. k., a m. kir. iparügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. t Az építőipar a II. sz. szakmai családpénztárhoz tartozik A m. kir. iparügyi miniszter 73.000/ 1938. Ip. M. számú rendeletével az ipari, (valamint a bányászati és kohászati) szakmai családpénztárak felállítása tárgyában elrendelte, hogy az iparban, (kereskedelemiben) valamint a bányászatban és kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938 : XXXVI. t. c. 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az 1938 : XXXVI. t.c. 10. Vában említett feladatok ellátására az iparügyi miniszter ügykörében Budapest székhellyel, az egész ország területére kiterjedő működési körrel, hét szakmai családpénztárt állított fel. A statisztikai csoportosítást figyelembe vevő, a II. számú szakmai családpénztár, a kő-, a föld-, az agyag-, az aerbeszt-, az üveg és az építőiparra (62.362) vonatkozik. Az 1935: VII. törvénycikk alapján kiadott 7500— 1935. M. E. számú rendelet szerint az iparügyi miniszter ügykörébe tartozó, de a fentebb említett ipari főcsoportok alá nem eső iparágak a HI. számú pénztár kötelékébe tartoznak. A rendelet 1939. évi január hó 1-én lép hatályba. A járulékegység évi 48— pengő A magy. kir. iparügyi miniszter rendelete 73.100/1938. Ip- M. számú rendelete. Az 1938:XXXVX törvénycikk értelmében fizetendő gyermeknevelési járulék egysége az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938: XXXVI. t. c. 7. §-ának negyedik bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, úgyis mint m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a gyermeknevelési járulékegység mérvét az 1938/1919. számadási évre évi negyvennyolc pengőben állapítottam meg. A rendelet 1939. évi január hó 1-én lépett hatályba. ÁLLÁST KERESŐK. Nagy gyakorlattal bíró építőmester szerény igényekkel állást vállalna bárhol. Cím a kiadóhivatalban. Nagy gyakorlattal bíró építőmester tervező vagy vállalati irodában elhelyezkedne, vállal bármilyen otthoni munkát, esetleg társulna. Cím a kiadóban. Mindennemű statikai munkát vállal és szakszerűen elkészít „Statikus építőmester“. Szíves megkereséseket a kiadóhivatalba. A II. SZ. SZAKMAI CSALÁDPÉNZTÁR IDEIGLENES VEZETŐI: Farkas Elek az Építőmesterek stb. Szövetségének igazgatója és Boros Béla a Badacsonyi Bazaltbánya r.-t. igazgatója. A PÉNZTÁR IDEIGLENES HELYISÉGE: IV., Irányi u. 17. Telefon: 187-108. A II. SZ. SZAKMAI CSALÁDPÉNZTÁR IGAZGATÓSÁGA. A magy. kir. iparügyi miniszter a II. számú kő-, föld-, agyag-, aszbeszt-, üveg- és építőipari szakmai családpénztár igazgatóságának elnökévé, Markhot Jenő ny. miniszteri osztályfőnököt, igazgatósági rendes tagjaivá: Egry István ny. miniszteri tanácsost, Krempels Józsefet, a Somoskői bazaltbánya r.-t. igazgatóját, Sorg Jenő okf. mérnök, építési vállalkozót, továbbá Breuer Lajos követősegédet és Szilágyi Dezső téglagyári munkást, igazgatósági póttagjaivá: Ferenczy Emil ny. miniszteri tanácsost, Kiss Tibor műegyetemi adjunktust, Bárdos- Féltoronyi Zoltán m. kir. kormányfőtanácsost, a Kossuth János-cég igazgatóját, Reviczky Sándor ny. miniszteri tanácsost, Novák Imre szövetségi főtitkárt és Antal Lajos kubikost; három év tartamára kinevezte: családipoliéhtörvény és rendeltezéseit tartalmazó füzet lapunk kiadóhivatalában 50 filléres árban kapható Modern világító testek és fémmunkák mint GYÖRGY — iparművész, bronzművesmester Budapest, VI. Csengery u. 58. Telefonszám: 125—175 KARTÁRSAK! A lapunkban hirdető cégektől vásároljunk! A lapunkban hirdető iparossal dolgoztassunk! EXPANSIT SUPREMIT REFORM EMULGIT KOFAG SAJT. PARAFA KABE THERMALIT MIKROPORIT (szab.) ALBEST-DIATOMIT SEJTBETON (szab.) TUFA hőszigetelő és könnyű építőanyagok „CERESIT“ beton- és habarcs tömítőanyag Bitumenes fedél- és szigetelőlemezek