Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1966 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
Az erdőgazdaságok és szakvállalatok eredményjavulása 34,5 millió Ft Az állami erdőgazdaságok és a két erdőgazdasági szakvállalat szeptember 30-ával befejezte a gazdasági évet. Bár október 1- vel az erdőgazdaságok és a két szakvállalat már új gazdasági évet kezdett meg és a figyelmet elsősorban a folyó évi feladatok minél sikeresebb megoldására kell összpontosítani, mégis éppen a jobb gazdálkodás elősegítése érdekében helyes, ha az év befejeztével az elért eredményeket értékeljük. Ismeretes, hogy az erdőgazdaságok gazdálkodásának és így eredményének alakulását is az időjárási tényezők jelentős mértékben befolyásolják. Az elmúlt gazdasági év ilyen szempontból igen kedvezőtlen volt. A rendkívüli csapadékos időjárás megnehezítette a faanyagmozgatást és jelentősen növelte az említett művelet költségeit. Igaz, hogy ugyanakkor kedvezően hatott az erdőművelés eredményességére. Jelentős károkat és eredményromlást okozott az árvíz is, amely különösen a Duna ártéri és a Kisalföldi Erdőgazdaságot sújtotta. Az erdőgazdaságok az elmúlt gazdasági évben a tervezettnél 34,5 millió Ft-tal nagyobb összegű nyereséget értek el. Vagyis a vállalati eredményjavulás 34,5 millió Ft-ot tett ki. Az eredményjavulás mértéke — tekintettel a nehéz gazdálkodási körülményekre — a vártnál nagyobb. Ez feltétlenül az erdőgazdaságok és szakvállalatok jó munkájára és a gazdálkodási színvonal emelkedésére mutat. A fentiekben említett eredményjavulás, továbbá a figyelembe vehető és jogos korrekciók beszámításával az erdőgazdaságok 26,7 millió Ft nyereségrészesedést fizethetnek. Ez 10,7 napi bér összegének felel meg. Az elmúlt gazdasági év eredménye alapján kifizethető nyereségrészesedés 9,2 millió Ft-tal több az ezt megelőző évben kifizetésre került összegnél. Ennek jelentőségét azért is hangsúlyozni kell, mert az elmúlt évek során — 1960. évtől kezdődően bezárólag az 1963/64. gazdasági évig — a kifizetett nyereségrészesedés mértéke határozottan csökkenő tendenciát mutatott. Az eredményjavulás alapján az erdőgazdaságok és szakvállalatok mintegy 10 millió Ft vállalatfejlesztési alapot képezhettek. Két eredményromlásos erdőgazdaság A Zemplénhegységi és a Mátrai Erdőgazdaság a figyelembe vehető korrekciók után sem teljesítette önköltségi tervét és eredményromlással zárta az évet. Az elért eredményjavulás alapján a 29 erdőgazdaság közül — a két említett erdőgazdaságot kivéve — valamennyi erdőgazdaság fizethetett nyereségrészesedést. A kifizethető nyereségrészesedés mértéke — az eredményjavulás összegétől függően — 3 napi bér összegétől 26 napi bérnek megfelelő összeg erejéig ingadozik. Az erdőgazdaságok legtöbbje 7—12 napi bérnek megfelelő összegű nyereségrészesedést kapott. A 29 erdőgazdaság közül 21 erdőgazdaság nyereséges, 8 pedig veszteséges volt. A gazdálkodási színvonal javulására mutat az is, hogy az elmúlt évben még 11 erdőgazdaság volt veszteséges. A teljes termelési értéket az erdőgazdaságok 99,6%-ra teljesítették. Ugyanakkor azonban a tervezett költségszinttel szemben 2,1%-os megtakarítás mutatkozott. Ez elsősorban a munkabéreknél és azok közterheinél jelentkezik. Az elmúlt néhány év alatt határozottan és évről-évre emelkedett a termelési érték. Ugyanakkor az összes létszám viszont a bázisnak alapul vett évhez képest 90%-ra csökkent, és ennek következtében az egy főre eső termelési érték jelentősen emelkedett. A gazdálkodás irányítása szempontjából nagy jelentőségű annak ismerete és elemzése, hogy az előbbiekben említett jelentős öszszegű eredményjavulást az erdőgazdaságok mely ágazatoknál érték el. A tervezetthez képest eredményromlás csak a kivitelezésre átvett fásításnál, a fahasználati ágazatnál, mezőgazdaságnál, házilagos beruházásnál és felújításnál, s a segédüzemeknél jelentkezett. A többi ágazatok kisebb-nagyobb mértékben a tervezettnél jobb eredményt hoztak. Eredményromlás a vasútüzemeknél Az említett ágazatok közül a mezőgazdaság eredményromlása nem jelentős. A kivitelezésre átvett fásításnál mintegy 2 millió Ft-os romlás a területi bizonytalanságok következménye volt. A házilagos beruházásnál és felújításnál 6 millió volt a romlás, amely túlnyomó részben a belvíz- és csapadékkárok költségeinek a többletéből, illetőleg az előbbiekkel kapcsolatos termelési értékkiesésből adódott. A segédüzemi ágazaton 2 millió Ft-ot meghaladó mértékű az eredményromlás. Minthogy azonban ez csak az idegenek részére teljesített szolgáltatásokkal kapcsolatos , valójában az üzemágnál még további 2 és Уз millió Ft körüli a romlás, amelyet az igénybevevő többi ágazatok viseltek és így azok eredményét rontotta. A segédüzemeken belül a legjelentősebb összegű a vasútüzem romlása, ami elsősorban az idegenek által igénybe vett szállítások csökkenésének a következménye. Jelentős volt a hasznos fogatóra önköltségének az emelkedése is. A tehergépkocsiknál a tervezett önköltséggel szemben kismértékű megtakarítás mutatkozott. A fahasználati ágazat perspektívái Külön értékelést és figyelmet érdemel a fahasználati ágazat eredményének az alakulása. Az ágazatnál 3 millió Ft volt az eredményromlás. Az ágazat a tervezett termelési értéktől több mint 15 millió Ft-tal maradt el. Igaz, hogy csak a két „árvizes” erdőgazdaságnál 13 millió Ft körüli az árvíz következtében előállott lemaradás. A termelési értékben való lemaradás mellett jelentősen rontotta az ágazat eredményének alakulását a faanyagmozgatási költségek jelentős mértékű emelkedése a kedvezőtlen szállítási viszonyok következtében. Ennek a következménye az, hogy a szállítási költségekben a tervezetthez képest annak ellenére is túllépés volt, hogy a faanyagmozgatási terv teljesítésében lemaradás mutatkozott. IC*zp.nfi Könyvtár, Soprc ICI TI hlt-i Íí j --- *