A Fa, 1947 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1947-01-31 / 1-2. szám
Az új bérrendszer lényege, hogy a ■meggyökerezett hagyományon alapuló részes termelést — bizonyos kivételektől eltekintve — teljesen megszünteti és az egész erdőgazdálkodásban a pénzbeli elszámolást írja elő. Ez korszakos fordulatot jelent erdőgazdasági szociálpolitikánkban. Megszünteti a középkorias jellegű részfát és közelebb jut az általános munkabérrendszerhez. Ilyen évtizedes, sőt évszázadosnak mondható, a hűbéri gazdálkodásbani gyökerező szokás megszüntetése érthető módon kezdetben rengeteg kifogással, ellenkezéssel, tiltakozással járt együtt. De az ősz folyamán csaknem mindenhol teljes erővel megindult a munka s az erdei munkásság nagyban-egészben meg volt elégedve a kifizetésre kerülő bérekkel. Leginkább az egyes munkanemek bérének aránya kérdésében voltak kisebb-nagyobb panaszok. Az erdei munkásoknak csupán elenyészően kis része volt az, amely továbbra is ragaszkodni akart a részes kitermelés fenntartásaihoz és csak vontatottan kezdte meg a munkát. Ezek a szórványos esetek azonban a termelésnek alig 1^-2%-át érintették. Nagyobbrészt olyan vidékeken volt érezhető erősebb vonakodás, ahol az elmúlt esztendő túlzott részeskeresetei nyomán a munkakészség megcsappant. A felesben termelt és feles fuvarozással szerzett fa egyes helyeken olyan nagy mennyiségű fához juttatta a lakosságot, hogy az erdei munkások keresetének kalória-értéke többszörösen meghaladta a legjobban fizetett ipari szakmunkások akkori bérét. Ezt a helyzetet már az igazságos béregyensúly érdekében sem lehetett tovább fenntartani. Megkönnyítette mindenesetre az átmenetet és számolt az erdőgazdasági munkálatok sajátos természetével az az intézkedés, hogy az ágfa és a tuskó, gyökérzet elszámolásánál ezután is engedélyezni lehetett a helyi szokásoknak megfelelő fele.., vagy más részes termelést is. Különös gonddal és a lehetőségek mérlegelésével történt a fuvarbérek megállapítása. Ez annál nehezebb feladat volt, mert a saját szekerével, lovaival fuvarozó falusi ember keresetében nemcsak munkabér, hanem megfelelő arányban vállalkozói nyereség is van. A kiközelítés kisebb távolságokra még túlnyomórészt erdei munka jellegű. Nagyobb távolságoknál viszont, 5—6 tm-en felüli szállításnál, már a fuvaros-vállalkozói elem lép előtérbe. A helyes fuvarbér-skálának arra is tekintettel kell lennie, hogy a normális fuvar milyen mennyiségű tűzifának, illetve rönknek a felterhelését jelenti és hogy naponta átlagosan hány fordulót tud a fuvaros teljesíteni. Ez mindenesetre erősen függ a helyi viszonyoktól és éppen ezen a téren kell majd megfelelő rugalmas mozgási lehetőséget biztosítani a jövő évi bérskálák kidolgozásánál. A jelenleg országosan rögzített fuvarbérek az időjárási helyzet szerint is más és más erőfeszítéssel járó teljesítményeket díjaznak látszólag egyformán. Nagy különbséget jelent ugyanis, hogy milyenek a talajviszonyok, a fuvarbérek viszont a fuvarosra legkedvezőbb körülményeik között is ugyanolyan magasak maradnak, mint nehezebb körülmények között. Kedvező hóviszonyok esetén például a kiközelítés szánnal történik és a fuvarbérek nem változnak, holott a szállítás lényegesen könnyebb és gyorsabb. Azok a fuvarosgazdák tehát, akik állandóan részt vesznek az erdei munkákban, ha az egész termelési időszakban dolgoznak, feltétlenül megtalálják számításukat. Az új bérrendszer első esztendejének tanulságai természetesen majd az 1947— 48 -as idényre érvényes erdőgazdasági munka-, és fuvarbérek kidolgozásánál kell felhasználni. Elsősorban törekedni kell arra, hogy a munkabérek és a fuvarbérek megfelelően simuljanak az egyes vidékek termelési és szállítási viszonyaihoz, legfőképen pedig a munkások átlagos teljesítőképességének különbségeihez. Más az alföldi és más az erdővidéki favágó munkások munkaüteme. Más napi ■normálteljesítményt lehet megkívánni a bükkös szálerdőkben, mást az öreg tölgyesekben és ismét egészen mást az akácosokban vagy nyárfaerdőkben. Ugyancsak más feladatok várnak"az erdei fuvarosokra az Alföld síkterületein, mint a hegyvidéki lejtviszonyok mellett dolgozó erdei fuvarosoknál. Ezeknek a regionális különbségeknek a helyes értékelését a most folyó termelés eredményei alapján lehet majd kidolgozni és az idevonatkozó adatgyűjtés már kezdetét is vette. A pénzbérekre felépített új erdőgazdasági munkabérrendszer azonban mostani, még teljesen ki nem csiszolódott alakjában is szervesen illeszkedik gazdasági életünkbe. Alapja a faárak kalkulációjának. Megállapíthatjuk, hogymegfelelő arányban áll a mezőgazdasági és ipari munkáskeresetekkel. Ennek a korszerű bérrendszernek továbbfejlesztése, rugalmasabbá tétele az erdőgazdasági szociálpolitikánk egyik legfontosabb feladata. (ákos) | Vető Gyula | A magyar erdőgazdálkodásnak egyik legkitűnőbb vezető egyénisége távozott az élők sorából. Vető Gyula aki. erdőmérnök, miniszteri tanácsos, a Földmívelésügyi Minisztérium erdőfenntartási ügyosztályának vezetője 31 esztendős, forradhatatlan állami szolgálat után, életének 58 esztendejében elhunyt. Pályáját a Csíki Magánjavak kötelékében kezdte 1910-ben igen nehéz viszonyok között. Az itt szerzett közbirtokossági tapasztalatai az erdőigazgatási problémák valóságos művészévé avatták, így lehet csak megérteni, hogy fiatal erdőmérnök korától kezdve szépen ívelő pályafutásának minden állomásán mindenkor a legnehezebb feladatok, a legbonyolultabb államerdészeti kérdések nyugodtak a vállain. Később hosszabb ideig dolgozott a kaposvári, majd a miskolci erdőigazgatóságnál, 1937-ben pedig a szombathelyi erdőigazgatósághoz kapott beosztást. 1939-ben átvette ennek az erdőigazgatóságnak vezetését is és innen rendelték be 1943-ban a Fölművelésügyi Minisztérium erdészeti főosztályára, hogy értékes tehetségét a központi szolgálatban érvényesítse. A legjobban minősített erdészeti tisztviselők közé tartozott, minden fizetési osztályba soronkívüli előléptetéssel jutott. Most pedig akkor ragadta el a halál a magyar erdésztársadalomból, amikor ez a hosszú, érdemdús pályafutás végső megbecsülését elnyerhette volna. Egyéniségének varázsával pályatársai között csak szeretetet és baráti ragaszkodást szerzett. Szeretetreméltó beavatkozásával mindenhol csakhamar sikerült elérnie, hogy ahol széthúzás volt, az elsimult, a kollégák őszinte együttműködésben hangolódtak öszsze. A magyar erdőgazdálkodásnak volt szerelmese Vető Gyula. Távozása komoly vesztesége nemcsak az erdőmérnöki karnak, hanem az egész magyar fatermelésnek is. Eladó egy 18 tollos Topban üzemképes gaterfűrész gép a tartozékaival együtt. Ár megtekintése után megegyezés szerint. Cím a kiadóban. Mely országok postája néma hírnöke a fának? A T. T. J. londoni hetilap felsorolja azoknak az országoknak levélbélyegeit, melyek erdőt, fatermelést vagy egyéb fás vonatkozású képeket tüntetnek fel, így Ecuador és Norvégia favágót, Libanon és Nigéria cédrusfákat, Brit Guyana, Brit Honduras és Afrique Equatorial Française tutajozást és úsztatást, Burma pedig elefánttal való rönkszállítást ábrázoló bélyegeket hozott forgalomba. A MALLERD HÍREI A FŐVÁROSI TÜZELŐANYAGHIVATAL MUNKÁJA. Budapest székesfőváros Tüzelőanyag Hivatala az SJMS-es évben több mint 35.000 vagon tűzifa forgalmát ellenőrizte és bonyolította le. Nem kétséges, hogy mindaddig, amíg a tüzelőanyagelosztást akár jegyhez kötve, akár másképen szabályozni és kontingentálni kell, a Hivatal működésére szükség lesz. Egyébként a tűzifafelszállítás Budapestre folytonosan emelkedő irányzatot mutat. Az év első harmadában, január és május között 6224 vágón tűzifa érkezett a főváros területére. Ez más években, egyetlen hónap felszállításának felelt meg. A következő harmadévben, májustól augusztusig 8085 vagon volt a beérkezés és az inflációs bajok miatt a nyári felszállítás is mélyen alatta maradt a békeévek átlagának. A pénzpiaci nehézségek befolyását mutatja, hogy míg az év első hét hónapjában a felszállítások átlagosan 1600 vagon körül mozogtak havonta, addig augusztusban 3106 vagonra ugrott fel a felérkező mennyiség. Az utolsó évnegyedben szeptembertől - decemberig már érvényesült a MALLERD tervszerű tűzifatermelő tevékenysége és ebben az időszakban 21.899 vagont tett ki a felhozatal. Ebből a felszállításból a magánvállalkozás is kivette a részét és az aránylag gyorsan lebonyolított termelésekből igen gyorsan juttatott kellő mennyiségeket a fővárosi lakosság ellátása számára. A beérkezett mennyiségek szétosztása tekintetében az volt az irányadó szempont, hogy az intézmények és különböző beszerző csoportok ellátása mellett körülbelül ugyanolyan arányban jusson tűzifa a telepes-kereskedők és a kiskereskedői,kia ludasaira is. A GYUFAGYÁRAK FAELLÁTÁSA. A hazai gyufaszükséglet biztosítása ma már megoldott problémának látszik. Az elmúlt hónapok, főleg az inflációs korszak gyufahiánya amúlté. A nyersanyagellátás minden vonatkozásban biztosítva van és a fapiac tud gondoskodni arról is, hogy a gyufaszálakhoz szükséges kellő mennyiségű nyárfaanyag álljon rendelkezésre. Értesülésünk szerint a MALLERD mintegy 90100 m3 gyufagyártáshoz alkalmas friss nyárfaanyag -kitermelését vette tervbe. Kívánatos volna azonban, hogy a fakereskedelem is behatóbban foglalkozzék a gyufagyárak faellátása ügyével. Ma már a gyufagyáraink termelési kapacitás kihasználása eléri a 75%-ot és termelésük további fokozása lehetővé tenné a nemzetközi megállapodásokban biztosított gyufaeladási terület teljes béli,beli színvonalú ellátásait. Központi felügyeleti tisztek a MALLERD-nél. Új, mozgékony szervet épített ki a MALLERD, hogy ezzel is gyorsabbá és egyszerűbbé tegye az üzem belső ügymenetét, valmint a magángazdasági tényezőkkel folyó közvetlen érintkezést. E célból öt központi felügyeleti liszt működik, mindegyikének hatáskörébe két-két erdőigazgatóság területe tartozik. Harmath Ernő főerdőtanácsos a győri és szombathelyi erdőigazgatóság, Király Lajos az egri és miskolci, Lády Géza erdőtanácsos a szegedi és debreceni, Lászlóffy Ernő miniszteri tanácsos a budapesti és váci, Pártos Gyula főerdőtanácsos a kaposvári és pécsi erdőigazgatóság központi felügyeleti tisztségét látja el. A zalaegerszegi erdőigazgatóság közvetlenül Barlai Ervin ügyvezető-igazgató felügyelete alá tartozik. A központi felügyelők termelési és kereskedelmi vonatkozásban egyaránt a MÁLLERD Központi Igazgatóságának közvetlen képviselői. A tuskózás kivételes díjazása és a fatermelőmunkások kivételes közlekedési segélye. Ismeretes, hogy az erdőgazdasági munkabéreket szabályozó rendelet a felestermelést csak az egészen alsórendű választékoknál, az ágfánál és a tuskónál engedte meg. Minthogy azonban a tuskó kiszedése sokszor rendkívüli erőfeszítést igényel, a MALLERD a szociális szempontokra való tekintettel is felhatalmazta központi felügyelőit, hogy ahol a tuskó kitermelése múltbeli állandó gyakorlat alapján felesnél nagyobb hányad kiadása mellett akár esetleg 100%-osan történt és ezt a helyi erdészeti szerv, községi elöljáróság, vagy végső esetben a Nemzeti Bizottság igazolja, ennek a nagyobb tuskórésznek a kiadását esetenként külön engedélyezhessék. Ugyancsak kivételesen engedélyezhetnek az erdei munkások részére közlekedési segélyt, ha a kitermelő munkás lakóhelye a munkahelytől legalább 5 km. távolságra fekszik és oda mindennap hazajár, illetve munkáscsoportok időnként élelmiszerbeszerzés, tisztálkodás stb. céljából hazautaznak. Ennek a közlekedési segélynek az összege azonban az érdembeli munkabér 5%-ánál magasabb nem lehet. A Belügyminiszter erélyes intézkedése az erdei lopások megakadályozása érdekében. Múlt év év december 30-án a belügyminiszter 585.34. —113-46. IV/1. szám alatt körrendeletet adott ki az ország valamennyi főkapitányságának és kapitányságának az erdei lopások megakadályozása tárgyában. A rendelet hivatkozik a MALLERD beadványára, amelyben a megfelelő szállítási és származási igazolvány nélküli szállított és a rendőrkapitányság, mint rendőri büntetőbíróság által a kihágási eljárás során jogerős ítéltettel elkobzott tűzifa-mennyiség 21%-át az elkobzást elrendelő rendőrhatóság részére ellenérték nélkül felajánlotta. A belügyminiszter az ajánlatot elfogadta és rendeletében úgy intézkedett, hogy az ilyen elkobzott fa 80%-át az illetékes erdőgondnokság rendelkezésére bocsátják, a fennmaradó 20%-ot pedig az intézkedő rendőr hatáséig ők saját céljaikra igénybe vehessék. Ezzel az intézkedéssel a belügyminiszter komoly segítséget nyújtott az erdővagyon védelméhez. A MALLERD pedig a 20%-os prémium felajánlásával az eljáró rendőrhatóságok éberségét és buzgalmát kívánta továbbra is ösztönözni, hogy az immár tűrhetetlenné vált erdei lopások, valamint az erdei termékekkel űzött feketekereskedelem véget érjenek. GÁRDONYI IMRE fa- és furnérkereskedő Budapest, V., Budai-Nagy Antal u. 6. Áron alul nyírfavessző, bükk és kőris keréktalp, bükkihasítvány, járomba és bükkrönk eladó. Ambrosz Mihály Porva, Veszprém m. Erdészeti világprogram F. A. O. (Élelmezési és Mezőgazdasági) konferencia második ülésszakáról kiadott jelentés rövid beszémosót közöl az az erdészetről is. Két jelentékeny indítvány merült fel erdőgazdasági vonatkozásban. Az első szerint a föld egyes, öszszefüggő területeiről erdő- és faegyenleg-kimutatásokat kellene kidolgozni, melyek segítségével elkészíthető lesz az öt világrészre szóló erdészeti program. A második egy kutatóbizottság alakítását indítványozza, melynek tagjai Latin-Amerika erdőben gazdag országaiba utaznának annak érdekében, hogy az általános nagy fahiány enyhítésére újonnan feltárandó erdővidékek kapcsolódjanak be a főanyag ellátásba. 200.000 m:s puhafa anyagot ajánlott fi Svédország az 1948-as Olympiász faanyag-szükségletének fedezésére Angliának — teljesen ingyen. Egyébként Németországban, jelentékey mennyiségű puhafa anyag behozatalára számít Anglia. Hat éves faipari gyakorlattal (jó bérelszámoló, gépíró) irodai tisztviselő elhelyezkedést keres. Koch György Budapest, VII., Rottenbiller u. 1. IV. 31.