A Fa, 1948 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1948-01-20 / 1-2. szám
Faiparunk a három éves gazdasági tervben II. A típusbútortermelés lehetőségei A dolgozók érdekében fokozatos bevezetésre kerülő kettős árrenszer feladatai közé tartozna többek között a bútorárak szabályozása is. A bútoriparban a kettős árrendszer bevezetése csak úgy volna lehetséges, ha bizonyos típusok optimális körülmények között kerülnek kitermelésre, a dolgozók részére szigorúan minimumra csökkentett költségtényezőkkel, míg a tehetősebbek részére gyártandó bútoroknál az árakat nem kötnénk meg. Típusbútorok termelésének és forgalombahozatalának bevezetését a fa- és bútoripari érdekeltségek nagy örömmel üdvözölnék, mert a szociális céltól eltekintvelehetővé tennék a gyári- és ipari munkásságnak, falusi lakosságnak, kistisztviselőknek és általában kisjövedelműeknek viszonylag olcsó, jó minőségű bútorokkal való ellátását), ez az akció alkalmas lenne arra is, hogy kapacitását még mindig csak kismértékben kihasználó kis-, közép- és gyáripari üzemeket munkával lássa el. Termelésünk fokozása rezsijük csökkentését jelentené, ami a bútorok árnívójának általános csökkentésére befolyással lenne. A faipar gyenge foglalkoztatottsága A fafeldolgozó kisiparnak (épületasztalos, javító- és bútormunka) forgalma a Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1941. évben 75 millió pengőre, ötszörös szorzószámmal 375 millió forintra tehető. A termelési átlagérték üzemenként 4700 P., vagyis ötszörös szorzószámmal 23.500 Frt. volt. A termelési érték fővárosi viszonylatban üzemenként 39.000 Ft, országos viszonylatban átlag 112.000 Ft-ot tett ki évente, vagyis ■ütemenkénti átlagtermelés az 1941. évhez viszonyítva 1946/47. évben a felére csökkent. Az össztermelési érték kereken 18 ezer üzemet számítva 12.000 Ft-jával fentiek szerint az 1946/47. évben 156 millió forintra becsülhető. Ebből az összegből azonban legfeljebb 56 millió forintra becsülhető a búbortermelés, a maradék 100 millió forint épületasztalos, portálépítő és javító, valamint bútorjavítási munkálatokra esik. Magyarország területén, a fenti adatokban nem szereplő kimondottan gyáripari jellegű bútortermelés csak nagyon kismértékű és ennek forgalmát az 1946/ 47. évben legfeljebb 5—6 millió forintra becsüljük, különös tekintettel arra, hogy egyes bútorgyárak és a hajlított székgyárak bombasérüléseit csak kis mértékben állították helyre. A kisipari és gyáripari bútortermelés becslés szerint tehát az 1946/47. évben együttesen kereken 60 millió forint értékű lehetett. Ebből az összegből átlagban kb. 40% esik faanyagra és fafélgyártmányokra, furnirokra, 50% munkabérekre, szociális teherrel és rezsikkel együtt. A fent kimutatott termelési érték az eddig gyártott típusokat figyelembevéve, hálószoba egységekben kifejezve kereken 30.000 készletnek felel meg, tehát ennyire tehető a jelenlegi évi fogyasztás. A számítás alapját képező 30.000 készlet hálószoba egység átlag 130 munkaórával számítva 3,9 millió munkaórának felel meg, ami 1650 munkavállaló egy évi munkáját képezi. Ebből is megállapítható, milyen kis mértékben van az üzemek kapacitása jelenleg kihasználva. Az akció ipari és pénzügyi szempontjai Az akció mértéke és kiterjedése ipari szempontból nem okoz komolyabb problémát, mivel erre a célra a hazai termelésből és a folyó évben létrejött külkereskedelim megállapodások folytán megfelelő mennyiségű faanyag és félgyártmány fog rendelkezésre állani. Anyagszükséglet szobánkénti mindenfajta fát és félgyártmányt, fumirt öszszevonva számítva (kevés fenyőfa-, több tölgy-, bükk- és nyárfa) átlagban 1.21— 1.5 m3-ig, tehát pl. 10.000 készletnél az ,évi maximális anyagszükséglet 115.000 m3. Évi 10.000 készlet típusbútor kitermeléséhez átlagban 120—130 munkaóra megmunkálását számítva 1,3 millió munkaóra, vagyis 360—600 munkaerő beállítása szükséges. Ennek többszöröse áll rendelkezésre, mert amint hangsúlyoztuk, az üzemi kapacitás kihasználása,csak 30%-os és így amennyiben kellő tőke és anyag fog rendelkezésre állani, úgy az évi 10.000 készlet annak arányában emelhető. Ezzel szemben az akció sikerét pénzügyi szempontból az a döntő körülmény szabja majd meg, hogy a forgalombahozatal lebonyolítására milyen hitelkeret fog rendelkezésre állani. T. i. a tervezett akció még az esetben is, ha a termelési költségeket többoldalú kedvezmény nyújtásával a minimumra csökkentjük, csak akkor lehet eredményes, ha a bútorok 36 48 havi részletfizetés mellett kerülhetnek forgalomba. Ugyanis a bútorok szobakészletenként még a legoptimálisabb termelési költségek mellett is, mint az alábbiakból kitűnik, többezer forintot tenne ki, amelynek megfizetésére a tőkeszegény dolgozó társadalom csak kisebb részletekben képes. Típusbútorok termelésének beszervezése, az angol exportátor termelésének mintájára történhetne akként, hogy a gépekkel és műszakilag egyébként is jól felszerelt közép- és nagyobb üzemekben azok egy részét — területüktől függően — maguk „kikészítik", a többi részt pedig a gépeikkel fel nem szerel kisüzemek átveszik a „kikészítési” munkák elvégzésére. Ezzel a rendszerrel kettős cél érhető el. Először: a bútorok minősítése szempontjából legfontosabb munkaműveletek (mint precíz gépmunka, megfelelő enyvezések, stb.) a műszakilag fejlett üzemekben végeztetnek. Másodszor: ilyen rendszer mellett a műszakilag gyengébben felszerelt kisiparosok is bevonhatók a termelésbe, a minőség veszélyeztetése nélkül. Emellett természetesen az anyagok racionális kihasználása (mint pl. félgyártmányoknál méretszerinti vagy öszszeadott méretszerinti gyártása) és a racionális termelésnek minden vonalon való gyakorlata elengedhetetlen feltétele a típusbútor kérdés helyes megoldásának. A típusbútorok fajtái és árai Típusbútorok fajtái, formái, fanemei és kidolgozása tekintetében a valószínű vásárlóknak szükséglete és igényei kell szolgáljanak zsinórmértékül. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy más-más típusú bútorra van szüksége a földmunkásnak és őstermelőnek, másfélére a városi fizikai dolgozónak és ugyancsak másfélére az értelmiséginek. Elgondolásunk szerint: 1. kétféle konyha, illetve lakókonyha, 2. legfeljebb háromféle hálószoba bútor és 3. kétféle lakószoba berendezése legyen a típusbútor termelésének tárgya. Nemcsak komplett készletek, hanem a készletekhez tartozó egyes tárgyak (mint pl. külön szekrények, ágyak, asztalok, székek) termelésére is kell gondolni. A típusbútorok formáit olyképpen kell majd megállapítani, hogy ezzel az akcióval abútorvásárló közönség ízlését általánosságban is jobb irányba tereljük, mert az első világháború befejezése óta elképesztő ízléstelenségi hullám tapasztalható a forgalomba került „kommerc” bútorok terén az anyagszerűség elvének megcsúfolásával. Típusbútorok kalkulációja ügyében végleges számadatok nem adhatók addig, amíg a végleges formák elfogadott tervek alapján ki nem alakulnak. Finanszírozási terv Ha az előzetes kalkulációk szerint kialakult árak drágák lennének ahhoz, hogy akár részletfizetésre is a dolgozók által kiegyenlíthetők legyenek, akkor szükségesnek látszik, hogy a típusbútorok termeléséhez az átlagkereskedelmi áraknál olcsóbb nyersanyag álljon rendelkezésre és a termelési költségek bizonyos közterhek csökkentésével is leszállíttassanak. Minthogy gyakorlatilag nehezen volna ellenőrizhető olcsóbb nyersanyagoknak kiutalása esetén az, hogy a kiutalt anyagok kizárólag a típusbútorok gyártására használtattak fel, ú. n. preferenciális megoldást tartanék célszerűnek. Ez akként volna megoldható, hogy a kitermelt kész gyártmányokkal arányban álló nyersanyagmennyiség után az állam visszatérítené a termelőknek azokat az állami bevételeket (adókat, vámokat, stb.), amelyek a nyersanyagokat terhelték, hasonlóképpen a kitermelt, mennyiségnek megfelelő, illetve ezekkel arányban álló, adó- és szociális teher kedvezményeket nyújtana a feldolgozó iparosok részére. Hozzávetőleges számítás szerint — amit egész pontosan meg kell majd állapítani — a bútorokba bedolgozott anyagok termelői és egyéb forgalmi adói, a munkabérek szociális terhei, a különféle illetékek és közterhek, valamint az elkészült bútor után lerovandó termelői forgalmi adó (10%) legalább 40%-át teszi ki az előállítási árnak. Ez a 40 százalék különböző utakon a kincstárhoz folyik be és így lenne fedezet arra, hogy a típusbútor vevőinek az eladásnál az állam vásárlóképességük megteremtésére engedményt adjon. Fe tiekben vázoltam, milyen rendszer mellett lehetnek a típusbútorok szériában történő gyártását olcsóbbá tenni. Amint már említettem, ez önmagában nem elegendő, mert a felvevőképességet majdnem kizárólag az fogja megszabni, hogy milyen részletekben történő fizetésre kerülhet piacra a kitermelt bútor. Minthogy sem az iparos, sem a bútorkereskedő ma nincs abban a helyzetben, hogy saját számálájára említésre méltó hitelkevezményt nyújtson, egy állami szervet kellene létesíteni az ipar által kitermelt típusbútorok átvételére és kifizetésére és az az utóbbi szerv osztaná szét az ország minden részében bizományi formában a bútorkereskedők között a dolgozók részére bevezetendő vásárlási utalványokra, részletfizetés ellenében történő eladásra a kitermelt cikkeket. Ez a hitelakció váltóvisszleszámítolás formájában volna megoldható. Számítási alapul csak évi 10.000 jóminőségű 21500 Ft-os termelési értékű hálószobaegységet véve, noha a véleményünk szerint ■— hosszú hitelfeltételek mellett — típusbútorokban sokkal nagyobb lesz a kereslet, a hitelszükségletet a következő sematikus felállítás teszi szemléltetővé: Első évben 10.000 készlet termelési értéke 215.— millió Ft 36 havi részletfizetést feltételezve, egy év alatt 33 százalék viszszatérül 8.33 millió Ft 16.67 millió Ft Második évben 10.000 készlet termelési értéke 25.— millió Ft 41.67 millió Ft 16.67 millió Ft Visszafizetés 218.33 25.—• millió Ft Harmadik évben további 10.000 készlet 25.— millió Ft 50.— millió Ft 25.— millió Ft Visszafizetés 38.33 25.— millió Ft Negyedik évben további 10.000 készlet 25.— millió Ft 50.— millió Ft Visszafizetés 3X®.33 25.— mió Ft 25.— millió Ft tehát a befektetett tőkeösszeg változatlanul megmarad, 215 millió forint, mint átlagos hitelszükséglet évi 10.000 készlet típusbútort számítva. Ha 48 havi részletre adhatnánk a bútort, úgy a hitelszükséglet a fenti elvnek megfelelően I. év 18.75, II. év 31.25 és a harmadik évtől változatlanul 37.50 millió forint. Az akciókeresztülvitele kétségtelenül mind a famunkások foglalkoztatása, mind pedig a dolgozók ellátása szempontjából nagy horderejű lenne. KONTI IMRE hírek a szovjetunio erdő- és faiparából. Az uráli erdészeti intézet most ünnepelte 25 éves jubileumát. Ezen idő alatt 1375 kiváló kiképzett szakembert adott az erdőgazdaságnak és az erdőiparnak. Az intézetet alakulása óta V. J. Szmolenszkij tanár vezeti. Széleskörű kísérletek folynak a fiatal erdőállományok gyorsabb növekedésének serkentésére, kémiai behatások igénybevétele útján, így pl. kalcium-kloráttal megdolgozott területről az 1 éves juharfa-palánták közel kétszeresét növekedtek, mint a kezelés nélküliek. Káliumkloráttal megmunkált területeken a faiskola szilfái vállmagaságon felül növekedtek a második évben, míg az át nek ültetett csemeték a derékmagasságot érték el. Fenyőfáknál is kitűnő eredményeket sikerült elérni. Az elmúlt év folyamán új, kedvezőbb rendszert léptettek életbe azokra a rendszeres jutalmazásokra nézve, mely a fatermelő, szállító faipari és fakémiai ágazatokban a vezetőket, a mérnököket és technikusokat a termelési terv helyes végrehajtásáért, esetleges túlteljesítéséért, valamint a termelési önköltség lecsökkentéséért megilleti. Mi a szerepe ? A tervmegbízott intézményét nem ismeri a Szovjetunió, sem a szomszéd országok tervgazdasága. Magyarországon különösen az indokolta a tervmegbízottak általános kijelölését, hogy az iparvállalatoknak ha nem is hely szerint, de számszerint még legnagyobb része magánkézben van, a kisebb pénzintézetek, a kereskedelem túlnyomóan és a mezőgazdaság is. Tervmegbízottakra azonban az állami és közületi szektorokban is épen úgy tervmegbízottnak szükség van, mert a vállalat sajátos érdekein túlmenő, országos szempontok felett kell őrködniük. A tervmegbízott nem kap semmi fizetést, külön jövedelmet a többletmunka reáhárulásáért, mégis tőle kell és lehet elvárni, mint meggyőződéses demokratától, hogy élettel, tartalommal töltse meg azt a puszta keretet, melyet a 3 éves terv e nélküli képviselne. TERVMEGBÍZOTT ■ Foglalkozz gondosan a most készülő részlettervek során az ésszerűsített és takarékosabb fahasználat minden lehetőségével .