A Fa, 1948 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1948-01-20 / 1-2. szám

Faiparunk a három éves gazdasági tervben II. A típusbútortermelés lehetőségei A dolgozók érdekében fokozatos beve­zetésre kerülő kettős árrenszer feladatai közé tartozna többek között a bútorárak szabályozása is. A bútoriparban a kettős árrendszer bevezetése csak úgy volna le­hetséges, ha bizonyos típusok optimális körülmények között kerülnek kiterme­lésre, a dolgozók részére szigorúan mini­mumra csökkentett költségtényezőkkel, míg a tehetősebbek részére gyártandó bútoroknál az árakat nem kötnénk meg. Típusbútorok termelésének és forga­­lombahozatalának bevezetését a fa- és bú­toripari érdekeltségek nagy örömmel üd­vözölnék, mert a szociális céltól eltekintve­­lehetővé tennék a gyári- és ipari mun­kásságnak, falusi lakosságnak, kistisztvi­selőknek és általában­ kisjövedelműeknek viszonylag olcsó, jó minőségű bútorokkal való ellátását), ez az akció alkalmas lenne arra is, hogy kapacitását még min­dig csak kismértékben kihasználó kis-, közép- és gyáripari üzemeket munkával lássa el. Termelésünk fokozása rezsijük csökkentését jelentené, ami a bútorok ár­nívójának általános csökkentésére befo­lyással lenne. A faipar gyenge foglalkoztatott­sága A fafeldolgozó kisiparnak (épületasz­talos, javító- és bútormunka) forgalma a Statisztikai Hivatal ada­tai szerint az 1941. évben 75 millió pengőre, ötszörös szorzószámmal 375 millió forintra tehető. A termelési átlagérték üzemenként 4700 P., vagyis ötszörös szorzószámmal 23.500 Frt. volt. A termelési érték fővárosi viszonylat­ban üzemenként 39.000 Ft, országos vi­szonylatban átlag 112.000 Ft-ot tett ki évente, vagyis ■ütemenkénti átlagtermelés az 1941. évhez viszonyítva 1946/47. évben a felére csökkent. Az össztermelési érték kereken 18 ezer üzemet számítva 12.000 Ft-jával fentiek szerint az 1946/47. évben 156 millió fo­rintra becsülhető. Ebből az összegből azonban legfeljebb 56 millió forintra be­csülhető a búbortermelés, a maradék 100 millió forint épületasztalos, portálépítő és javító, valamint bútorjavítási munkála­tokra esik. Magyarország területén, a fenti ada­tokban nem szereplő kimondottan gyár­ipari jellegű bútortermelés csak nagyon kismértékű és ennek forgalmát az 1946/ 47. évben legfeljebb 5—6 millió forintra becsüljük, különös tekintettel arra, hogy egyes bútorgyárak és a hajlított székgyá­rak bombasérüléseit csak kis mértékben állították helyre. A kisipari és gyáripari bútorterme­lés becslés szerint tehát az 1946/47. évben együttesen kereken 60 millió forint értékű lehetett. Ebből az összegből átlagban kb. 40% esik faanyagra és fafélgyártmányokra, furnirokra, 50% munkabérekre, szociális teherrel és rezsikkel együtt. A fent ki­mutatott termelési érték az eddig gyár­tott típusokat figyelembevéve, hálószoba egységekben kifejezve kereken 30.000 készletnek felel meg, tehát ennyire te­hető a jelenlegi évi fogyasztás. A számítás alapját képező 30.000 kész­let hálószoba egység átlag 130 munka­órával számítva 3,9 millió munkaórának felel meg, ami 1650 munkavállaló egy évi munkáját képezi. Ebből is megállapít­ható, milyen kis mértékben van az üze­mek kapacitása jelenleg kihasználva. Az akció ipari és pénzügyi szem­pontjai Az akció mértéke és kiterjedése ipari szempontból nem okoz komolyabb problé­mát, mivel erre a célra a hazai termelés­ből és a folyó évben létrejött külkereske­­­delim megállapodások folytán megfelelő mennyiségű faanyag és félgyártmány fog rendelkezésre állani. Anyagszükséglet szobánkénti minden­fajta fát és félgyártmányt, fumirt ösz­­szevonva számítva (kevés fenyőfa-, több tölgy-, bükk- és nyárfa) átlagban 1.21— 1.5 m3-ig, tehát pl. 10.000 készletnél az ,évi maximális anyagszükséglet 115.000 m3. Évi 10.000 készlet típusbútor kitermelé­séhez átlagban 120—130 munkaóra meg­munkálását számítva 1,3 millió munka­óra, vagyis 360—600 munkaerő beállítása szükséges. Ennek többszöröse áll rendel­kezésre, mert amint hangsúlyoztuk, az üzemi kapacitás kihasználása,csak 30%-os és így amennyiben kellő tőke­ és anyag fog rendelkezésre állani, úgy az évi 10.000 készlet annak arányában emelhető. Ezzel szemben az akció sikerét pénz­ügyi szempontból az a döntő körülmény szabja majd meg, hogy a forgalombaho­­zatal lebonyolítására milyen hitelkeret fog rendelkezésre állani. T. i. a tervezett akció még az esetben is, ha a termelési költségeket többoldalú kedvezmény nyújtásával a mini­mumra csökkentjük, csak akkor lehet eredményes, ha a bútorok 36 48 havi részletfizetés mellett kerülhet­nek forgalomba. Ugyanis a bútorok szobakészletenként még a legoptimálisabb termelési költsé­gek mellett is, mint az alábbiakból kitű­nik, többezer forintot tenne ki, amelynek megfizetésére a tőkeszegény dolgozó tár­sad­alom csak kisebb részletekben képes. Típusbútorok termelésének beszerve­zése, az angol exportátor termelésének mintájára történhetne akként, hogy a gépekkel és műszakilag egyébként is jól felszerelt közép- és nagyobb üzemekben azok egy részét — területüktől függően — maguk „kikészítik", a többi részt pe­­­­dig a gépeikkel fel nem szerel kisüzemek átveszik a „kikészítési” munkák elvégzé­sére. Ezzel a rendszerrel kettős cél érhető el. Először: a bútorok minősítése szempont­jából legfontosabb munkaműveletek (mint precíz gépmunka, megfelelő enyve­­zések, stb.) a műszakilag fejlett üzemek­ben végeztetnek. Másodszor: ilyen rend­szer mellett a műszakilag gyengébben fel­szerelt kisiparosok is bevonhatók a ter­melésbe, a minőség veszélyeztetése nél­kül. Emellett természetesen az anyagok racionális kihasználása (mint pl. fél­­gyártmányoknál méretszerinti vagy ösz­­sz­eadott méretszerinti gyártása) és a ra­cionális termelésnek minden vonalon való gyakorlata elengedhetetlen feltétele a tí­pusbútor kérdés helyes megoldásának. A típusbútorok fajtái és árai Típusbútorok fajtái, formái, fanemei és kidolgozása tekintetében a valószínű vásárlóknak szükséglete és igényei kell szolgáljanak zsinórmértékül. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy más-más típusú bútorra van szüksége a földmunkásnak és őstermelőnek, másfé­lére a városi fizikai dolgozónak és ugyan­csak másfélére az értelmiséginek. Elgondolásunk szerint: 1. kétféle konyha, illetve lakókonyha, 2. legfeljebb háromféle hálószoba bú­tor és 3. kétféle lakószoba berendezése legyen a típusbútor termelésének tárgya. Nem­csak komplett készletek, hanem a készle­tekhez tartozó egyes tárgyak (mint pl. külön szekrények, ágyak, asztalok, szé­kek) termelésére is kell gondolni. A típusbútorok formáit olyképpen kell majd megállapítani, hogy ezzel az akció­val a­­bútorvásárló közönség ízlését álta­lánosságban is jobb irányba tereljük, mert az első világháború befejezése óta elképesztő ízléstelenségi hullám tapasz­talható a forgalomba került „kommerc” bútorok terén az anyagszerűség elvének megcsúfolásával. Típusbútorok kalkulációja ügyében végleges számadatok nem adhatók addig, amíg a végleges formák elfogadott ter­vek alapján ki nem alakulnak. Finanszírozási terv Ha az előzetes kalkulációk szerint ki­alakult árak drágák lennének ahhoz, hogy akár részletfizetésre is a dolgozók által kiegyenlíthetők legyenek, akkor szükségesnek látszik, hogy a típusbúto­rok termeléséhez az átlagkereskedelmi áraknál olcsóbb nyersanyag álljon ren­delkezésre és a termelési költségek bizo­nyos közterhek csökkentésével is leszállít­tassanak. Minthogy gyakorlatilag nehe­zen volna ellenőrizhető olcsóbb nyers­anyagoknak kiutalása esetén az, hogy a kiutalt anyagok kizárólag a típusbútorok gyártására használtattak fel, ú. n. pre­fer­enciális megoldást tartanék célszerű­nek. Ez akként volna megoldható, hogy a kitermelt kész gyártmányokkal arányban álló nyersanyagmennyiség után az állam visszatérítené a termelőknek azokat az állami bevételeket (adókat, vámokat, stb.), amelyek a nyersanyagokat terhel­ték, hasonlóképpen a kitermelt, mennyi­ségnek megfelelő, illetve ezekkel arány­ban álló, adó- és szociális teher kedvez­ményeket nyújtana a feldolgozó iparosok részére. Hozzávetőleges számítás szerint — amit egész pontosan meg kell majd álla­pítani — a bútorokba bedolgozott anya­gok termelői és egyéb forgalmi adói, a munkabérek szociális terhei, a különféle illetékek és közterhek, valamint az elké­szült bútor után lerovandó termelői for­galmi adó (10%) legalább 40%-át teszi ki az előállítási árnak. Ez a 40 százalék különböző utakon a kincstárhoz folyik be és így lenne fedezet arra, hogy a típus­bútor vevőinek az eladásnál az állam vá­sárlóképességük­ megteremtésére enged­ményt adjon. Fe tiekben vázoltam, milyen rendszer mellett lehetnek a típusbútorok szériában történő gyártását olcsóbbá tenni. Amint már említettem, ez önmagában nem ele­gendő, mert a felvevőképességet majdnem kizárólag az fogja megszabni, hogy mi­lyen részletekben történő fizetésre kerül­het piacra a kitermelt bútor. Minthogy sem az iparos, sem a bútor­­kereskedő ma nincs abban a helyzetben, hogy saját számálájára említésre méltó hitelkevezményt nyújtson, egy állami szervet kellene létesíteni az ipar által kitermelt típusbútorok átvételére és kifizetésére és az az utób­bi szerv osztaná szét az ország minden részében bizományi formá­ban a bútorkereskedők között a dol­gozók részére bevezetendő vásárlási utalványokra, részletfizetés ellenében történő eladásra a kitermelt cik­keket. Ez a hitelakció váltóvisszleszámítolás formájában volna megoldható. Számítási alapul csak évi 10.000 jómi­nőségű 21500 Ft-os termelési értékű háló­­szobaegységet véve, noha a véleményünk szerint ■— hosszú hitelfeltételek mellett — típusbútorokban sokkal nagyobb lesz a kereslet, a hitelszükségletet a következő sematikus felállítás teszi szemléltetővé: Első évben 10.000 kész­let termelési értéke 215.— millió Ft 36 havi részletfizetést feltételezve, egy év alatt 33 százalék visz­­szatérül 8.33 millió Ft 16.67 millió Ft Második évben 10.000 készlet termelési ér­téke 25.— millió Ft 41.67 millió Ft 16.67 millió Ft Visszafizetés 218.33 2­5.—• millió Ft Harmadik évben to­vábbi 10.000 készlet 25.—­ millió Ft 50.— millió Ft 25.— millió Ft Visszafizetés 3­8.33 25.— millió Ft Negyedik évben to­vábbi 10.000 készlet 25.—­ millió Ft 50.— millió Ft Visszafizetés 3X®.33 25.— mi­­ó Ft 25.— millió Ft tehát a befektetett tőkeösszeg változatla­nul megmarad, 215 millió forint, mint át­lagos hitelszükséglet évi 10.000 készlet típusbútort számítva. Ha 48 havi rész­letre adhatnánk a bútort, úgy a hitel­­szükséglet a fenti elvnek megfelelően I. év 18.75, II. év 31.25 és a harmadik évtől változatlanul 37.50 millió forint. Az akció­­keresztülvitele kétségtelenül mind a famunkások foglalkoztatása, mind pedig a dolgozók ellátása szempont­jából nagy horderejű lenne. KONTI IMRE hírek a szovjetunio erdő- és faiparából. Az uráli erdészeti intézet most ünne­pelte 25 éves jubileumát. Ezen idő alatt 1375 kiváló kiképzett szakembert adott az erdőgazdaságnak és az erdőiparnak. Az intézetet alakulása óta V. J. Szmolen­­szkij tanár vezeti. Széleskörű kísérletek folynak a fiatal erdőállományok gyorsabb növekedésének serkentésére, kémiai behatások igénybe­vétele útján, így pl. kalcium-kloráttal megdolgozott területről az 1 éves ju­harfa-palánták közel kétszeresét növe­­kedtek, mint a kezelés nélküliek. Kálium­­kloráttal megmunkált területeken a fais­kola szilfái vállmagaságon felül növeked­tek a második évben, míg az át ne­k ülte­tett csemeték a derékmagasságot érték el. Fenyőfáknál is kitűnő eredményeket si­került elérni. Az elmúlt év folyamán új, kedvezőbb rendszert léptettek életbe azokra a rend­szeres jutalmazásokra nézve, mely a fa­termelő, szállító faipari és fakémiai ága­zatokban a vezetőket, a mérnököket és technikusokat a termelési terv helyes végrehajtásáért, esetleges túlteljesíté­séért, valamint a termelési önköltség le­csökkentéséért megilleti. Mi a szerepe ? A tervmegbízott intézményét nem is­meri a Szovjetunió, sem a szomszéd or­szágok tervgazdasága. Magyarországon különösen az indokolta a tervmegbízottak általános kijelölését, hogy az iparvállala­toknak ha nem is hely szerint, de szám­­szerint még legnagyobb része magánkéz­ben van, a kisebb pénzintézetek, a keres­kedelem túlnyomóan és a mezőgazdaság is. Tervmegbízottakra azonban az állami és közületi szektorokban is épen úgy tervmegbízottnak­­ szükség van, mert a vállalat sajátos ér­dekein túlmenő, országos szempontok fe­lett kell őrködniük. A tervmegbízott nem kap semmi fize­tést, külön jövedelmet a többletmunka reáhárulásáért, mégis tőle kell és lehet elvárni, mint meggyőződéses demokratá­tól, hogy élettel, tartalommal töltse meg azt a puszta keretet, melyet a 3 éves terv e nélküli képviselne. TERVMEGBÍZOTT ■ Foglalkozz gondosan a most készülő részlettervek során az ésszerűsített és takarékosabb fahasználat minden lehetőségével .

Next