Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1930 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1930-01-01 / 1. szám

FEHÉRNEMŰTISZTÍTÓ IPAR » A kilós ruha A fehérneműtisztító szakmában alig van kérdés, amaz több ellentét és nézeteltérésre adott volna alkalmat, mint az úgynevezett kilós ruha kér­­dése. Ez az ellentét sem abból szárma­­zott, mintha a komoly megfontolás és számítások alapján történt megállapí­­tások különböző eredményekhez juttat­­ták volna az egyes iparosokat, hanem abból, hogy az egyik, számítások alap­­ján állapította meg azt az­­ összeget, amelyért ruhát kilónként is lehet mos­­ni, a másik pedig egyszerűen átvette az eredményeket minden számítás és kri­­tika nélkül és alkalmilag, a konkurren­­cia bosszantására ezeket az árakat is leszállította, újból minden számítás és kritika nélkül. Ideje, hogy szembe nézzünk ezzel a kérdéssel és rávilágítsunk az egyszerű egy nem vitatható igaz fegyverével, hogy is állunk a kilós ruha vállalási árával. Nem is olyan régen volt, amikor még szennyes ruhának kilószámra — súlyra — való tisztítása újdonság volt. Akkor, kizárólag az egészen sima fehérnemű, — mondhatnék — kizáró­­lag asztali és ágynemű volt az, amit kilószámra tisztítottunk. Az úgyneve­­zett testi ruha a legritkább esetben ke­­rült bele, férfi ingek, zsebkendők, fodé­res és finomabb női fehérnemű úgy,­szólván ki volt zárva ebből, bár akkor még más volt a fehérnemű anyaga mint ma, legalább is az átlaga. A gazdasági viszonyok fokozatos leromlása, a beszerzési lehetőségek mindinkább ritkuló alkalma arra kény­­szerítette az anyag és a fehérnemű­ gyárosokat, hogy a kevesebb áldozat­­ta­ beszerezhető könnyebb anyagokat, illetve ezekből gyártsák a fehérneműt. Bekövetkezett tehát az, hogy egyrészt a fehérnemű és ágynemű anyaga lett könnyebb, vagyis abból a lenedéből például, amiből ezelőtt egy kilogram­­mot nyomott egy darab, ma 50 deka­­grammot nyom, tehát, hogy kerek Szám legyen, tíz darab régi, tíz kilo­­gramm volt, a mostaniból pedig tíz darab csak öt kilogrammot nyom. Ha még hozzávesszük, hogy a mosás árát is leszállították egyesek, könnyen kiszámítható, hogy a 80 fillérről 64-re történt leszállítás nem a kettő kö­­zötti 20%«nak, hanem a súlydifferen­­ciát is figyelembe véve 60%«nak felel meg. A súlyra való mosás vasalás árát annak idején úgy állapította meg a szakma, hogy a darab és súlyszámra való tisztítási árak között a kezelés könnyebbségével járó rezsiköltség különbözete mutatkozzék. Ha tehát valaki kiszámította, hogyan jár job­­ban, a megrendelő a maga részére bi­­zonyos kedvezményt megállapított, azonban a feldolgozó iparos jövedel­­mében ez nem jelentett csökkenést, vagy legalább is nem olyat, amely te­­kintetbe volna vehető. Lássuk, hogy áll ma a helyzet? A legegyszerűbb, ha összehasonlítást te­­szünk az árjegyzék szerinti darab­­számra való feldolgozás és a kilón­­ként­ tisztítás árai között. Haszilló István úr, aki a számítás alapján dolgozó iparosok közé tarto­­zik, volt oly szíves és rendelkezé­­sünkre bocsátotta adatainak egy ré­­szét, amelyeket engedelmével itt fel­­használunk, remélve, hogy azokat, akik számítás nélkül dolgoznak, ezek az adatok kissé vissza fogják riasztani az önérdekük és az egész ipar rovására történő árrombolás folytatásától. Középminőségű anyagokat vettünk alapul, vagyis olyan anyagból készült fehérneműt, amelynél súlyosabb és könnyebb is van, tehát az átlag meg­­állapítására legalkalmasabb. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy abban az esetben, ha a kézzel való va­­salás és a gépen történő mángorlás önköltségi ára közötti különbözetre a darabonkénti tisztítás árából 50%-ot levonok, úgy a férfi ingnél darabon­­kint 80 filléres ár mellett 20, 64 filléres ár mellett 23 fillérrel kevesebbet kap az iparos, mint a darabonkénti tisztítá­­sért. Hogy milyen mélységes és telje­­sen indokolatlan szakadék tátong a két vállalatási ár között, csak azt bizo­­nyítja, hogy a kilónkénti vállalás ára nem alakult a Számítás, hanem csak az ösztönszerűen és alapos megfontolás nélkül egyik iparos által véletlenül be­­állított és a másik által vakon követett önkényen. A kilónkénti mosásban egy női zsebkendőért 80 filléres ár mellett 1 és 1/7 fillér, 64 filléres ár mellett 6/7 fillért kap az iparos. Szeretnék azt a számoló művészt látni, aki ki tudja mutatni, hogy — még tömeges munka mellett is — el lehet-e készíteni a női zsebken­­dőket darabonkénti 6/7 fillérért. Meg kell még jegyeznünk, hogy ennél köny­­nyebb zsebkendők is vannak, amelyek­­ből nem 70, hanem 100 darab nyom egy kilogrammot. Hogy aztán teljes legyen a kép, nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy az apró zsebkendők a kezelésben igen könnyen vesznek el, amikor a 6/7 fillér munkabérrel szemben a megrendelők­nek mindig a legfinomabb zsebkendő árát kell megtérítenünk, mert hiszen egészen természetes, hogy a megren­­delő csak a legfinomabb minőségű zsebkendőket használja, még akkor is, ha a minőségek között máskülönben még különbséget sem tud tenni. De nézzük a ruhának azt a nemét, amelynél a vasalási különbözet nem tesz ki 50%-ot hanem bőséges számí­­tás mellett sem haladja meg a 10%--ot. Középminőségű törülközőért 80 filléres ár mellett 8 fillér, 64 filléres ár mellett 6.4 fillért kap az iparos. Darabonkénti tisztítás mellett 16 fillér az ára. Közép­­minőségű párnahuzatért 80 R,1é’,és ár Hány ib 1 db tisztításáért kap az iparos kilós mos áriegr­ sfn -g SS* =oi 3 . .* *<c u tr. glf= < “ nyi.m 1 kg-ot 80 1. 61 f. ár mellett­iek szerint Férfiing1 — —5 16 13 72 36 Éjjeli­ ing­ — Alsónadrág 5 16 13 53 28 hosszú — Alsónadrág 8 108 40 20 rövid — — 12 6.6 5.3 40 20 Zsebkendő, férfi 50 1.5 1 38 4 Zsebkendő, női 70 1 Vr •h 8­­4 Női ing — •— 108 6.4 40 20 Combinage — 108 6.4100 50 Női nadrág —7 119 50 25 Női hálóing —5 16 13 70 35 Hálókabát —6 15 11 60 30 Melltartó-------273 2­5 80 15 Töriilk. rendes 108 6.4 16 14 Törülk. dörzs6 13 11 40 36 Lepedő — —2 40 32 60 5D Paplanlepedő2 40 32 80 72 Dunnahuzat —2 40 32 90 80 Párnahuzat­­—5 16 13 40 36 kicsi 156 43 3020 Abrosz f1 szem.2 40 32 60 54 .. 12 szem.1 80 64 120 100 Asztalkendő — 12 66 5.3 12 10 kocsi 25 3.2 25 108 Konyharuha — 165 14 16 14 Pohártörlő 165 14 16 14 Portörlő 30 262 16 14 ASCHNER JÓZSEF textilipari, gőzmosó, kelmefestő- és vegyipari gyárak berendezési vállalata Budapest, V . Hollón ucca 5. szám. Telefon: Lipót 992—89. Mosógépek, röpjáratú-folyóscsapágyas centrifugák, vasalógépek, transzmisz­­sziós és direkt vil­anymotor-meghajtás­­sal. Mérő- és összerakógépek, gőzka­zánok, gőzösök, üstök stb .j és javí­tási munkálatokat vállalok. Saját érdekéb­e kérjen árajánlatot 11 jobb, legolcsóbb a TRÓNA MOSÓPOR, Tróna Mosópor és Vegyészeti gyár, Budapest, V., Berzenczei­ u. 22 24. Tel.: L 900­.9 Saját gyártmány. „Tróna Ruhajelzőtinta“, „Tróna Indigó“, „Tróna Gallérviasz“. Saját gyártmány

Next