Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1931-01-01 / 1. szám

Az előítéletes közvélemény lassan* lassan enged merész felfogásából, sőt megértéssel fogja fogadni a jóhiszemű cégek reklámtevékenységét, ha tuda­­tában lesz annak, hogy a reklám*tevék­­­enység a törvény védelme alatt áll, amely egyfelől megköveteli a valósá­­got, másfelől a közönség meegtévesz­ tésére irányuló tevékenységet üldözi. Végül is csak akkor állíthatom vala­­miről, hogy „jó bor“, ha előbb meg* Ízlelem vagy ha figyelmessé tettek rá. A reklám ma már keresi az üzleti tisztességet vagyis a tisztesség útjait és a törvényes intézkedések is mind szűkebb térre szorítják a reklá­mszé*­delgést, a vevők ámítását, becsapását. Mindenekelőtt meg kell állapíta*­nunk, hogy a reklám terén dogmák­­kal dolgozni nem lehet. Sőt, ami múlt évben jó volt, az talán már ma nem felel meg a célnak Az üzleti élet is nagy csatákat vív és a taktika harci eszközeit mindig­­változtatni kell, aszerint, amint azt az ellenfél konkure­rens alkalmazza. Persze mindig az üzleti tisztesség határain belül, becsü­­letes, megengedett reklámeszközökkel és közös frontot alkotva azok ellen, akik lalacsonyítják és hazugságaikkal értéktelenné teszik a becsületes esz* közökkel dolgozó cég munkás kezé* ben a reklámot. A reklám tehát tisztességes eszkö­­ zökkel és becsületes munkával töre* kedjen céljainak, a fogyasztó érdek* lődésének, vásárlási kedvének a fel* keltésére. Ami a hirdetés praktikus oldalát illeti, azt mondhatnék nagy általánosságban, hogy ne hirdessünk fölöslegeset. Ne hirdessük mindazo­­kat, amelyek az iparágakat, a kereske­­dőket a csőd felé irányíthatják, talán magát a hirdetőt is. ZÖLD JÓZSEF LAKATOS ÜZEME BUDAPEST, V., ÁRPÁD-UOCA 8. Telep: VI., SZENT LÁSZLÓ TCCA 4/b. Telefon: Ant 371-61. GYÁRT: Engedélymentes gőzkazánokat, gőz- és víztartányokat, továbbá mindennemű lakatosmunkát vállal. roicsovis vizcsöves FEHÉRNEMŰTISZTÍTÓ IPAR Jogesetek a tiszteségtelen verseny körül. Sevró-e a csikóbőr? Néhány hónappal ezelőtt a napi­ lapokban feltűnést keltő hirdetés je­­lent meg: egy fővárosi cipőkereskedő 12.50 pengős egységárban fél, 18.50 pengős árban pedig magas serrócipő*­ő­két kínált. A cipőkereskedők egyik gazdasági érdekcsoportja ezért a ka­­marai választott bíróság előtt kereset­tel indított reklámszédelgés miatt, előadván, hogy a hirdetett cipők nem kecskebőrből (ami a sevróbőr anyaga), hanem csikóbőrből készült u. n. ló* sevrócipők. Az alperes elismerte a ke­­resetben előadottakat, azonban azzal védekezett, hogy a csikóbőrből készült sevrószerű kidolgozású bőr is jogosan nevezhető sevrónak. A választott bíróság reklámszedel.

Next