Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1935 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-01 / 1. szám
2 Ipartársulatnak megszüntetése és az Ipartestületnek megalakítása. Ezt a munkát az Ipartársulat akkori elnöke dr. Hegedűs Bertalan készítette el. Ugyanakkor a vegytisztító iparosok a kelme és fonálfestőkhöz csatoltattak és ezekkel együtt a Budapesti Vegyes Ipartestületbe tömörültek Az 1925. évi április hó 5-én tartott alakuló közgyűlésen Dr. Hegedűs Bertalan bejelentette úgy a maga, mint az Ipartársulat egész tisztikarának lemondását, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Boray Győző iparhatósági biztos elnöklete alatt mondta ki ezután az Ipartestület megalakulását és választotta meg első elnökéül egyhangúlag Sárik Lajost. Ugyancsak egyhangúlag választotta meg két alelnökét, Kiss Sándort és Szentes Józsefet, pénztárnokká Szeleczky Andrást, számvizsgálókká Szedlák József, Szabó József és Szűcs György tagokat. Az 1925—1927, valamint az 1928 1930 évi ciklusokban, tehát hat éven át Sárik Lajos vezette, mint elnök az Ipartestületet. 1931 -1933 évben Dobos József volt az Ipartestület elnöke, míg az 1934 évben Szabó Rezső választatott az Ipartestület elnökévé. Az Ipartestület első elöljárósága a következő tagokból alakult: Boócz András, Grünbaum I. Hermann, Haszilló István, Ragán F. Bernát, Jakab Antal, Sudár József, Németh András, Vajda Béla, Bors Imre, Glofák Ferenc, Händler J. Gyula, Navratil István, Menczer Gusztáv, Baum József, Boros Mór, Szabó Rezső, Weisz Andor, Mucsy József, Holzmann Henrik, Bajcsy László. Póttagok lettek: Reznicsek József, Szállás József, Nagy Gyula, Goldstein Arnold, Piotrovszky Károly, Keresztury László, Schlesinger Adolf. Az Ipartestült jegyzői tisztét 1925. április havában Csemiczky Dezső látta el, 1925. évi május, június hóban Braikoff Gusztáv, míg az ezt követő idő óta dr. Szőnyi Sándor az Ipartestület jegyzője. Az 1925. év az Ipartestület megalakulása, adminisztrációjának rendes alapokra való fektetése és a kezdet nehézségeinek leküzdésével telt el. Következő évben már rendes kerékvágásba jött az Ipartestület működése és megkezdte a küzdelmet elsősorban azok ellen, akik az ipar képesítéshez történt kötése ellenére enélkül akartak az iparban elhelyezkedni. A fehérnemű és vegytiszítási munkák gyűjtésére jogosító iparigazolványok megszerzésével legalább százan jutottak a vállalási jog birtokába, míg az Ipartestületnek két évi szakadatlan kemény munkája, a kérvények és előterjesztések egész sorozata, a személyes eljárások és érvelések láncolatán keresztül sikerült kieszközölnie a 79.016/1928. számú K.M. rendelet kiadását, amely az ilyen iparigazolványok kiadását beszüntette-Később megkísérelte az Ipartestület, hogy a törvény, illetve a végrehajtására kiadott utasítás 50-ik paragrafusában ezen iparban a 20 éven felüli nők részére megállapított tanidő és segédidő tartama felemeltessékés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes ülése ilyen értelmű javaslatot is terjesztett elő a kereskedelemügyi minisztériumnak. Az ügyben eddig a kereskedelemügyi miniszter még nem határozott-Éveken át folytatott küzdelmet az Ipartestület azért, hogy az ipart sújtó, aránytalanul magas balesetbiztosítási díjak csökkentését érje el és ezért a veszélyességi arányszám leszállítása iránt tett előterjesztést. Minthogy a veszélyességi táblázatok 4 -5 évenként állapíttatnak meg újból, a Testület mindaddig, míg a régi veszélyességi táblázat érvénye fennálott nem érhetett el eredményt, ennek lejártát azonban felhasználta arra, hogy újból rámutasson az általunk sérelmezett aránytalanságra és ez a törekvése olyan eredménnyel járt, amelyet méltán könyvelhet el sikerei közé. Az új táblázatban tervezett 37-es veszélyességi arányszám helyett 22-es veszélyességi arányszámot sikerült elérnie, ami jelentős anyagi különbözetet jelentett és jelent ma is az üzemmel rendelkező iparosoknak. A forgalmi adó bevezetése alkalmával az Ipartestület volt az, amely a túlzott, megterhelések ellen igyekezett megvédeni tagjait és ugyancsak az Ipartestület volt az, amelynek nem kis szerepe volt a mentesítésre vonatkozó rendelkezés kieszközlésében. Az irányárak megállapítása körül is jelentős szerep jutott az Ipartestületnek. Minden erejét latba vetette mindenkor, hogy tagjait az árak oktalan, a munkamennyiséget nem befolyásoló lerombolásától megóvja és ettől visszatartsa, azonban az Ipartestület vezetőségének törvényes eszköz arra, hogy az árrombolásokat megakadályozza, nem áll rendelkezésére és felsőbb hatóságaival találná magát szemközt arra az esetre, ha a szabadverseny gátlását célzó intézkedéseket léptetne életbe. Ezek tudatában a törvényes keretek között mozogva igyekezett a vezetőség a vállalási árak lemorzsolódását meggátolni és csakis ennek az igyekezetnek köszönhető és tudható be, hogy az árak hanyatlása nem következett be oly gyorsasággal, amint az egyik-másik iparnál történt, hanem bizonyos lassúsággal és a határidők kitolásával-Nagy erőfeszítéseket tett az Ipartestület vezetősége annak az érdekében, hogy az ipari munkáknak megbízások alapján való vállalása betiltassák. Amióta a fentebb jelzett 1928. évi rendelkezés életbe lépett, évente megújította az Ipartestület ezirányú mozgalmát, azonban sajnos nem vezetett a kellő eredményre. Maga az a körülmény, hogy ebben a kérdésben nemcsak a fehérneműtisztítók, hanem a kelme és fonálfestők, vegytisztítók, a kalaposok, a kötszövők, mű és aranyhímzők, továbbá a gyáripar is évekelve van, már eleve kizárja azt, hogy ez a kérdés az Ipartestület tagjai között létesítendő megegyezéssel intéztessék el, a hatósági elintézést pedig gátolja már az is, hogy még az ugyanazon szakmabeliek sincsenek e kérdésben egy véleményen, a kérdésben érdekelt összes szakmabeliek pedig még kevésbbé. Az 1930. év folyamán e részben a Testület vezetősége által megindított tárgyalások az egyes szakmák részéről kedvező fogadtatásra találtak ugyan, és az Ipartestület vezetősége ezt a hangulatot igyekezni is fog kihasználni arra, hogy az illetékes hatóságoknál a helyzet tarthatatlanságát újból előtárja és a sérelem orvoslását kérje. Annak tudatában, hogy ezügyben az előző évben is tartott a Kereskedelmi és Iparkamara szakmaközi értekezletet, amely éppen az eltérő vélemények következtében nem hozta meg a várt eredményt, ennek kimenetele elé sem néz sok reménynyel, kötelességének tartja azonban, hogy még a sorozatos sikertelenség ellenére is kitartson álláspontja mellett és újból kezdje a küzdelmet mindaddig, míg célját el nem éri. Nemcsak az előző években, de az 1934. év folyamán is megtette a vezetőség mindazt az iparosok érdekében, amit megtennie módjában állott. Részt vett az átalános ipariérdekeket tárgyaló minden ülésen és értekezleten, elsősorban pedig a szakmát érintő ügyek tágyalásaiban- Letárgyalta az elöljáróság azokat a rendelettervezeteket, amelyeket az illetékes hatóságok hozzászólás végett az ipartestületnek megküldöttek és megokolt véleményt nyilvánított ezekre nézve. Ott, ahol módjában volt, egyes tagok érdekében is eljárt és igyekezett azoknak segítségére lenni. Megvizsgáltatott az elöljáróság minden olyan esetet, amikor jogosulatlan iparűzés jutott tudomására, ezeket az illetékes rendőri büntetőbíróságnál feljelentette és az ezekben hozott ítéletek tömege tanúsága a nagy munkának, amelyet ilyen ügyekben az Ipartestület kifejtett. Akadnak ugyan, akik a Testület ezirányban kifejtett munkáját azzal a megjegyzéssel kicsinyük le, hogy ennek ellenére is álandóan vannak jogosulatlanul iparűzők, megállapítjuk azonban, hogy bűnözők az állam által fenntartott közbiztonsági szervek ellenére is vannak és lesznek, ezért azonban senki sem merné állítani, hogy a rendőrség fölösleges vntéz - FEHÉRNEMETISZTÍTÓ IPAR 1935. január hó. Megjelent! Megjelent ! FÜCHSL KÁROLY: A folttisztitás iskolája fehérnemű és vegytisztitók nélkülözhetetlen szakkönyve Ára 250 pengő Kapható a kiadónál Vészi-nyomda Bpes Podmaniczky u. 13. és a Fehérneműtisztitók Ipartestületében.