Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1936 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-01 / 1. szám
Lefoglalhatók-e a kisiparos gépei ? Lapunkban már többször adtunk szakközleményt a kézműiparosok ellen vezetett végrehajtások során lefoglalható ingóságokról, legutóbb dr. Fekete Dezső ügyvéd cikkét közöltük arról, hogy a kisiparos gépei lefoglalhatók-e. Sajnos elég gyakori eset ma a végrehajtás és ezért gyakran foglalkoztatja a kézműves iparosokat ez a már életbevágóan fontossá vált kérdés. Figyelemmel kell kísérnünk minden olyan bírósági döntést, amely ezzel foglalkozik, mert még mindig akadnak, akik a végrehajtási novella szellemével ellenkezően csak a kéziszerszámot kímélik meg a foglalástól. Az Ipartestületek Lapjának december hó 1 /jén megjelent száma hoz ebben a kérdésben igen figyelemreméltó cikket és bírósági döntést, amelyet fontosságára tekintettel az alábbiakban adunk le. A végrehajtási novellát eddig legtöbbször úgy értelmezték, hogy a foglalás alól csak a kisiparosnak szerszámai mentesek, ellenben gépei lefoglalhatók. Ez a magyarázat téves nyomokon járt, mert a gépekkorszakában a kisipari minőséget egymagában az a körülmény, hogy a kisiparos gépet,is használ, nem változtatja meg. Ebben a tekintetben figyelemreméltó döntést hozott legutóbb a Budapesti kir. törvényszék Weidinger tanácsa; nevezett tanács mentesítette a végrehajtás alól egy sütőiparosnak lefoglalt gépeit a következő érdekes indokolással: A végrehajtási novella 2. §-ának 11. pontja szövegéből kétségtelenül megállapítható, — mondja a törvényszék végzése — hogy sem a kisiparosoknál, sem a sézműveseknél a törvény nem tesz különbséget a szerszámok, eszközök természete, minősége szerint és egyedüli előfeltételként csak azoknak az üzem (kereset) folytatásához való szükségességét állítja fel. Semmikép sem hagyható figyelmen kívül, hogy ma a gépek korszakában a kisiparos nem tud ,lépést tartani és alig képes létfenntartását biztosítani gépek nélkül. Az aránylag drága beszerzési ár mellett is esetleg ,olcsó és gyorsabb munkaerőt szolgáltat egy villanymotor, mint egy-két emberi erő. Egymagában az a körülmény tehát, — folytatja a bírói végzés — hogy esetileg a végrehajtást szenvedő üzeme villanyerőre van berendezve és hogy üzemét gépekkel folytatja, még nem alkalmas arra, hogy ennek alapján az üzem kisipari jellege meg ne állapíttassák, amint hogy az sem helyes, ha a gépek, mint kézi erővel pótolható eszközök a körülményeknek az előbb említett irányban való vizsgálat nélkül foglalás alá vétetnek. Az állandó bírói gyakorlat szerint nemcsak a kézimunkával foglalkozó kisiparos, hanem azok is, akik , csekély gépierővel dolgoznak és kevés munkást foglalkoztatnak, igényt tarthatnak a végrehajtási novellában foglalt és meghatározott mentességre. Az iratok tanúságaszerint a fennforgó esetben a végrehajtást szenvedő pékiparos két géppel ,és három egyén közreműködésével folytatja iparát. A bíróság ebben az ügyben az érdemleges határozathozatal előtt szakértőket is meghallgatott, akiknek szakvéleménye alapján tényként állapítja meg a törvényszék, hogy a pékipart tisztán kézierővel, tehát gépek nélkül is lehet folytatni. Kétségtelen az is, hogy vannak tisztán kézierővel, gépek nélkül dolgozó pékipari üzemek is. De tény ezzel szemben az is, hogyha avégrehajtást szenvedő pékiparosnak most kézi üzemre kellene áttérnie, ugyanazon termelés mellett legalább négyszer annyi személyzetet kellene tartania. Mivel az így előálló munkabérek azonos termelés mellett is sokkal nagyobb összeget tennének ki, mint a gépek amortizációja és üzemköltség®, nagyon erősen megcsökkenne ennek a pékiparosnak a versenyképessége épp az előállítási költségek erős megnövekedése miatt. A pékipari üzemek termékeinek az árát főképpen és elsősorban Budapest székesfőváros területén fölemelni gyakor VEGYTISZTÍTÁST és ELSŐRENDŰ KELMEFESTÉST nagy engedménnyel végez Flóra festő tisztítóüzem V., Vilmos császár út 4, Tel: 80—2—22 Vidéki megbízásokat soronkivül intézünk el.___________ _ FEHÉRNEME TISZTÍTÓ IPAR. setét biztosítani akaró különböző törekvések közös nevezőre hozása nem megoldhatatlan feladat és lehetségessé válik nyomban, amikor minden oldalról érvényesül az a reális meglátás, amelyet hirdet a kamara az árrombolás elleni küzdelem alaptételével, hogy t. i. az iparos termelői közérdekét össze kell egyeztetni a fogyasztói közérdekkel. Nem szabad amái viszonyok között a fogyasztótól több és nagyobb áldozatot követelni, mint amennyit a legnagyobb közület, az állam követel az iparostól. De ennyit meg kell követelni a magasabb közérdek szempontjából is. Amíg az állam és a közületek az iparostól és a kereskedőtől megkövetelik azt, hogy polgári exisztenciájának reális, a gazdasági helyzethez viszonyított, biztosításán túl szilárd alapot nyújtson az állam és a közületi háztartások egyensúlyának biztosításához is, addig az iparosoknak és a kereskedőnek semmiképpen el nem vitatható joga van arra, hogy a vele szemben álló fogyasztótól annyi ellenértéket követeljen meg, hogy eleget tudjon tenni szociális és kulturális szükségleteinek önmaga és állampolgári kötelességeinek a magasabb közületek iránt. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a magasabb szempontoknak fölismerése vezette Bornemisza Géza iparügyi miniszter urat is, amikor a kamara akciójának közérdekű voltát fölismerve, az árrombolás ellen való védekezését munkaprogramjába iktatta. Ehhez az út a gazdasági békén, az egymás érdekeinek elismerésén, azon a gondolaton át vezet, hogy tisztességes polgári megééietést követelek magamnak, de ugyanezt megengedem másnak is.