Fémiparosok Lapja, 1925 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-05 / 1. szám

1925. január 5. FÉMIPAROSOK LAPJA H­ÍREK. Lapunk előfizetőinek figyelmébe! Felkérjük előfizetőinket, különösen a vidékieket, hogy a mai lapunkhoz mellé­kelt postatakarékpénztári befizetési lap­pal az előfizetési díjat okvetlenül átutalni szíveskedjenek, mert a lapot csak ez eset­ben áll módunkban címükre továbbítani. Az előfizetési díj: egész évre 160.000 , félévre 80.000 „ negyedévre 40.000 „ Véget értek a kisipari hiteltárgyalások. Befejeződtek azok a tárgyalások, amelyeket Hadik Já­nos gróf, az­­OKSz elnöke, Magyarország százötven­­ezer kisiparosának az érdekében folytatott az illetékes tényezőkkel a kisipari hitel ügyében. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter már több ízben ankétot hí­vott össze ennek a kérdésnek a rendezésére, amely ankétokon egyértelműen alakult ki az a felfogás, hogy a kisiparosság helyzetén okvetlenül javítani kell, mert a kisiparosság az általános gazdasági pangás követ­keztében súlyos válsággal küzd. A kisipari üzemek egy része kénytelen volt üzemét redukálni és segédjeinek és segédmunkásainak ezreit elbocsátani. A helyzetet az is súlyosbította, hogy a kisiparosság a hiteléletbe nem tudott bekapcsolódni. A pénzügyminiszter és a kereskedelemügyi minisz­ter méltányolta a kisipar nehéz helyzetét és interveniál­tak a Pénzintézeti Központnál, amely vállalkozott a kis­ipari hitelakció visszleszámítolási hitelalapjának bizto­sítására. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete nyert megbízást az egész ország kisiparosai hitelkérel­mének elintézésére, míg a Kisipari Hitelintézet R.­T. a fővárosi iparosokat látja el hitellel. A Pénzintézeti Központ kikötötte, hogy a kihelyezett hiteleket valami­lyen biztosító intézet útján biztosítsák. A nyújtott hitel az adott viszonyok között elég olcsó, mert a jelzálog és kézizálogi fedezettel biztosított kölcsönök 21,62 százalékos, a nyílt kölcsönök pedig 23,3 százalékos kamat mellett kerülnek folyósításra. A Pénzintézeti Központ tizennégy és fél százalékért bocsátja a hitelt az IOKSz rendelkezésére. Egy iparosnak nyújtandó kölcsön összege általá­ban nem haladhatja meg az ötven millió koronát, azonban kivételes esetekben százötven millió koronáig terjedhető hitel is engedélyezhető. A váltók három havi lejáratra szólnak és legfeljebb két alkalommal nyit­­hatók meg. Megállapodás szerint az Anker biztosító a behajt­hatatlan hitelek összegének 85 százalékáért vállalt sza­vatosságot, míg a fenmaradó 15 százalékért a IOKSz kezeskedik. Az IOKSz különben az akcióval kapcsola­tos összes adminisztratív teendőket minden külön költ­ség felszámítása nélkül végzi és amennyiben az önkölt­ségek a kontemplált négy százaléknál alacsonyabbak lennének, még ezt is le fogja szállítani. Gyászrovat. Élte derekán, sok reményre jogo­sító és bámulatosan szívós, eredményes munkálkodás köréből ragadta ki a halál a legutóbbi napokban Mühlhoffer Sándor kartársunkat. Akik közelről ismer­ték, tudták róla, hogy az alig 47 éves embert betegség kínozza, melynek terhét már rég viselte és sokszor említette a halált. Előkelő rangot biztosított magának a szerelő-szakmában és nagy koncepciójú, erős akaratú self-made-man-nek tartották őt kartársai, kiknek köré­ben neve tiszteletreméltó, jó hangzású volt. A szakma nívóját magasra emelő vállalkozásai széles körben talál­tak méltó elismerésre. Testületünk belső életében nevé­vel ritkán találkoztunk, de érdeklődését azért sokszor tapasztaltuk. Fájdalmas veszteségünk Mühlhoffer Sán­dor kortárs, kinek emlékét ápolni fogjuk. Huska Vilmos: A miskolci ipartestület elnöke, a miskolci iparosság példás összetartásának méltó meg­személyesítője, bevonult a magyar nemzetgyűlésbe, hogy a kisiparos érdekeknek hivatott szószólójaként, elsőnek kerüljön társai közül, az eddig rólunk , nél­külünk törvényeket hozó testületbe. Mi, akik soha nem foglalkozunk politikával, a miskolci példát nem mint politikai eseményt regisztráljuk, de lehetetlen elmennünk azon jelenség mellett, hogy az elárvult kisiparosság végre a magyar globus egy jelentős pontján talpára állt és megmozdulása eredményes volt. A kisiparosság tekintsen bátran Miskolc felé és jusson eszébe az intő szó: „segíts magadon és megsegít az Isten“. Nem ér­dekel bennünket Huska Vilmos pártállása, nem is őt óhajtjuk hozsannával üdvözölni, de Miskolc iparos tár­sadalma előtt tisztelettel emelünk kalapot az eddig betöltetlen kisiparos-őrhelynek a nemzetgyűlésen való biztosításáért. Buday államtitkár — a műegyetem tanára. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Buday Béla okt. mérnök, m. kir. kereskedelemügyi államtit­kárnak a m. kir. József műegyetemen „A közmunka­ügyek igazgatása“ című tárgykörből műegyetemi ma­gántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ezen minőségben megerősítette. Az ipartestületi reform előkészítésére a keres­kedelmi miniszter bizottságot szervezett, amelynek tag­jaivá kinevezte Bittner Jánost, a budapesti kereske­delmi és iparkamara alelnökét, Szávay Gyula kamarai főtitkárt, Pálffy Dánielt, az IPOSz elnökét, Soltész Adolfot, az Országos Iparegyesület igazgatóját és Mül­ler Antalt, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségé­nek főtitkárát. A bizottság elnökéül Buday László helyettes államtitkárt jelölte ki a miniszter. A bizottság az uj év első napjaiban megkezdte működését. A tisztességtelen versenyről szóló tör­vény (1923. évi V. t.-cikk) 44. §-a alapján alakított Kamarai Választott Bíróság elnökeiül a m. kir. igaz­ságügyminiszter dr. Neuhold Ferenc, dr. Fertsek Gyula, dr. Szobonya Béla, dr. Gál László, dr. Sulaky István és dr. Nagy István budapesti kir. ítélőtáblái bírákat, Rakács János budapesti központi kir. járásbirósági elnököt, dr. Gáspár Lajos pestvidéki kir. törvényszéki tanácselnököt, Boros Ferenc és Somoskeőy Dezső kir. ítélőtáblái bírói címmel és jelleggel felruházott buda­pesti kir. törvényszéki bírákat, dr. Szitár Ferenc, Themleitner Gyula, Kende Mór és dr. Schwicker Ri­­chárd budapesti kir. törvényszéki tanácselnököket, Sár­kány Balázs pestvidéki kir. törvényszéki tanácselnököt, dr. Schuster Rudolf, a m. kir. szabadalmi felsőbíróság elnökét, Pompéry Elemér, a m. kir. szabadalmi bíróság elnökét és dr. Mayer Géza, a m. kir. szabadalmi bíró­ság másodelnökét jelölte ki. 7. oldal

Next