Fémiparosok Lapja, 1931. december (9. évfolyam, 9-10. szám)
1931-12-15 / 9-10. szám
Közgazdaság A magyar villamos művek országos szövetségének közgyűlése A Magyar Villamos Művek Országos Szövetsége e hó elején tartotta ezidei rendes közgyűlését Stark Lipót vezérigazgató elnöklete mellett a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben. A közgyűlésen a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium részéről Feyér Gyula szakosztályvezető, miniszteri tanácsos, Mezey Bertalan műszaki főtanácsos és Balogh József tanár jelentek meg. A közgyűlés, amelyen úgy a városi és községi, mint a magánvállalati kezelésben álló nagyobb hazai villamos művek teljes számban képviselve voltak — s amelyen hazai energiagazdaságunk számos kitűnősége is részt vett —, jelentőségteljes ügyeket tárgyalt. A közgyűlésen Zipernovszky Ferenc igazgató részletesen beszámolt a szövetség elmúlt évi működéséről és ennek során az új villamos törvényről. A villamos törvény nem elégíti ki teljes mértékben a hazai villamos művek Berendezési tárgyak mindenféle szemelvény csőáruk Waldmann Sándor Budapest VI. Vilmos császár út 61. sz. Telefon: 10274 VÍZ ÉS VILÁGÍTÁS 176 Hoverland Antal az építőipari követelések biztosítását szorgalmazta. A házépítkezéseknél járandóságaikat elveszített iparosok számára legalább adóelengedést kívánt. Perlaky György munkaalkalmat követelt, mely egyrészt biztosítható a hatósági közüzemek leépítésével. Sürgette a közszállítási szabályrendelet revízióját, de szükségesnek látja az OTI törvény sürgős revízióját is. Hegedűs Márton testületünk képviseletében azt kívánta, hogy az építészeti és lakásügyi szabályrendeletekben foglaltaknak érvény szereztessék. A tatarozási munkák elkezdése végett házkataszter felfektetését tartja szükségesnek, ahol a munkanélküli mérnökök is foglalkozást nyerhetnének. Kendi László kisipari közszállítási sérelmeket panaszol fel. Gábor Gyula a maihoz hasonló testületközi értekezletek gyakori egybehívását proponálta. Az iparosság hitelproblémájának gyors rendezése érdekében sürgős intézkedést követelt. Több felszólalás hangzott még el, majd Nagy Antal zárószavaiban közölte, hogy a kamara az összes elhangzott panaszokat nagyon is jól ismeri, s a bajok eliminálása érdekében minden lehetőt elkövet, várakozásait, egyrészt, mert intézkedéseinek túlnyomó része rendészeti jellegű, másrészt, mert többletkiadásokat ró úgy a villamos művekre, mint az államra, anélkül, hogy akár az építkezések fellendülését, akár az áramegységárak csökkenését előmozdítaná. Természetesen sok függ a közzéteendő végrehajtási utasítástól, amely kedvezőtlen rendelkezéseket enyhíthet és előnyösöket kidomboríthat. Általános a panasz a villamos művek körében a községi villamosítási kiírások jelenlegi gyakorlata miatt. Kedvezőtlen pályázati feltételek, szükségtelen kitöltések, elkerülhető kiadások és az előírt túl szigorú szerződéses rendelkezések rendkívül lelohasztják a vállalkozói kedvet. Az országos villamosítás előmozdítása, az ipar foglalkoztatása, munkaalkalmak teremtése oly horderejű szempontok, amelyek az építkezések ellankadásának megakadályozását parancsolóan szükségessé teszik. A gátló körülmények elhárítására a kormány van hivatva, amely sokat tehetne a villamos építkezések fellendítése érdekében még akkor is, ha azokat anyagilag nem is támogatja. Az államnak nincs pénze építkezésekre, ennélfogva a magánvállalatokat kell minden alkalmas eszközzel serkenteni. Az oly szerződéseket, amelyek kapcsán építkezések járnak, a felsőbb hatóságoknak soron kívül kellene elintézniük s ha tőkeerő, rátermettség, alkotási vágy jelentkezik, akkor azt munkájában támogatni kell. A hazai áramszolgáltató telepek évi együttes energiatermelése ez időszerint kerek 700 millió kilowattóra. Az energiatermelés túlnyomórészben gőzerővel történik. Az üzemi koncentráció tekintetében állandó a fejlődés és a telepek közötti üzemi kooperáció is mindjobban kiépül. A magántőke szerepe az ország villamos áramellátására fokozatosan nő. Jelenleg a hazai áramszolgáltató vállalatok kétharmada magánvállalati, egyharmada közületi kezelésben áll. A villamos energiafogyasztás jelentékeny növekedése csak ott várható, ahol a gazdasági élet a prosperitás jegyében áll. Nálunk a villamos áramfogyasztás egészséges fejlődését a gazdasági válság akadályozza. A fogyasztóközönség vásárlóképessége ijesztő mértékben csökken. A lakosság képtelen a ránehezedő közterheket elviselni. Különösen mezőgazdasági vidékeken nagy az elszegényedés. Az 1931-es esztendő áramfogyasztási viszonyainak alakulása a hazai telepeknél nem egységes. A legtöbb műnél az ipar, valamint a mezőgazdaság áramfogyasztásában csökkenés következett be. Viszont vannak villamosművek, amelyek hálózatuk fejlesztése, okszerű tarifapolitika és hathatós propagandatevékenység segélyével még a mai viszonyok mellett is képesek az eladott árammennyiséget fokozni. A legtöbb fantázia ezidőszerint a háztartások általános villamosításában rejlik s a nagyközönség széles rétegeinek érdeklődése a különféle villamoskészülékek, de különösen a villamosfőzés, valamint a melegvíztárolók iránt rohamosan nő. Zipernovszky igazgató zajos tetszést aratott évi évi beszámolójához Dembitz Gyula kormányfőtanácsos, Stefániai Richárd és Bornemissza Géza igazgatók, továbbá Weltzl Károly főmérnök és Chapó József üzletvezető-mérnök szóltak hozzá. A közgyűléssel kapcsolatban Haidegger Ernő főbányatanácsos, Longauer Ferenc főmérnök, Rusznyák Endre és Pillitz Dezső mérnökök tartottak nagysikerű szakelőadásokat. Végül az egybegyűlt telepvezetőknek a hazai nagy villamosgyári vállalatok a háztartási készülékek és szerelési anyagok körébe vágó újdonságaikat mutatták be.