Fémiparosok Lapja, 1931. december (9. évfolyam, 9-10. szám)

1931-12-15 / 9-10. szám

Közgazdaság A magyar villamos művek országos szövetségének közgyűlése A Magyar Villamos Művek Országos Szövetsége e hó elején tartotta ezidei rendes közgyűlését Stark Lipót vezérigazgató elnöklete mellett a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben. A közgyűlésen a m. kir. keres­kedelemügyi minisztérium részéről Feyér Gyula szak­osztályvezető, miniszteri tanácsos, Mezey Bertalan mű­szaki főtanácsos és Balogh József tanár jelentek meg. A közgyűlés, amelyen úgy a városi és községi, mint a magánvállalati kezelésben álló nagyobb hazai villa­mos művek teljes számban képviselve voltak — s amelyen hazai energiagazdaságunk számos kitűnősége is részt vett —, jelentőségteljes ügyeket tárgyalt. A köz­gyűlésen Zipernovszky Ferenc igazgató részletesen be­számolt a szövetség elmúlt évi működéséről és ennek során az új villamos törvényről. A villamos törvény nem elégíti ki teljes mértékben a hazai villamos művek Berendezési tárgyak mindenféle szemelvény csőáruk Waldmann Sándor Budapest VI. Vilmos császár út 61. sz. Telefon: 10­2­74 VÍZ ÉS VILÁGÍTÁS 176 Hoverland Antal az építőipari követelések bizto­sítását szorgalmazta. A házépítkezéseknél járandósá­gaikat elveszített iparosok számára legalább adóelen­gedést kívánt. Perlaky György munkaalkalmat követelt, mely egyrészt biztosítható a hatósági közüzemek leépítésé­vel. Sürgette a közszállítási szabályrendelet revízió­ját, de szükségesnek látja az OTI törvény sürgős re­vízióját is. Hegedűs Márton testületünk képviseletében azt kívánta, hogy az építészeti és lakásügyi szabályrende­letekben foglaltaknak érvény szereztessék. A tataro­­zási munkák elkezdése végett házkataszter felfektetését tartja szükségesnek, ahol a munkanélküli mérnökök is foglalkozást nyerhetnének. Kendi László kisipari közszállítási sérelmeket pa­naszol fel. Gábor Gyula a maihoz hasonló testületközi érte­kezletek gyakori egybehívását proponálta. Az iparos­ság hitelproblémájának gyors rendezése érdekében sür­gős intézkedést követelt. Több felszólalás hangzott még el, majd Nagy Antal zárószavaiban közölte, hogy a kamara az összes elhangzott panaszokat nagyon is jól ismeri, s a bajok eliminálása érdekében minden lehetőt elkövet, várakozásait, egyrészt, mert intézkedéseinek túlnyomó része rendészeti jellegű, másrészt, mert többletkiadáso­kat ró úgy a villamos művekre, mint az államra, anélkül, hogy akár az építkezések fellendülését, akár az áramegységárak csökkenését előmozdítaná. Termé­szetesen sok függ a közzéteendő végrehajtási utasítás­tól, amely kedvezőtlen rendelkezéseket enyhíthet és előnyösöket kidomboríthat. Általános a panasz a villamos művek körében a községi villamosítási kiírások jelenlegi gyakorlata miatt. Kedvezőtlen pályázati feltételek, szükségtelen kitöltések, elkerülhető kiadások és az előírt túl szigorú szerződéses rendelkezések rendkívül lelohasztják a vállalkozói ked­vet. Az országos villamosítás előmozdítása, az ipar foglalkoztatása, munkaalkalmak teremtése oly hord­erejű szempontok, amelyek az építkezések ellankadá­­sának megakadályozását parancsolóan szükségessé te­szik. A gátló körülmények elhárítására a kormány van hivatva, amely sokat tehetne a villamos építke­zések fellendítése érdekében még akkor is, ha azokat anyagilag nem is támogatja. Az államnak nincs pénze építkezésekre, ennélfogva a magánvállalatokat kell minden alkalmas eszközzel serkenteni. Az oly szerző­déseket, amelyek kapcsán építkezések járnak, a felsőbb hatóságoknak soron kívül kellene elintézniük s ha tőke­erő, rátermettség, alkotási vágy jelentkezik, akkor azt munkájában támogatni kell. A hazai áramszolgáltató telepek évi együttes ener­giatermelése ez időszerint kerek 700 millió kilowatt­óra. Az energiatermelés túlnyomórészben gőzerővel történik. Az üzemi koncentráció tekintetében állandó a fejlődés és a telepek közötti üzemi kooperáció is mindjobban kiépül. A magántőke szerepe az ország villamos áramellátására fokozatosan nő. Jelenleg a hazai áramszolgáltató vállalatok kétharmada magán­vállalati, egyharmada közületi kezelésben áll. A villamos energiafogyasztás jelentékeny növeke­dése csak ott várható, ahol a gazdasági élet a prospe­ritás jegyében áll. Nálunk a villamos áramfogyasztás egészséges fejlődését a gazdasági válság akadályozza. A fogyasztóközönség vásárlóképessége ijesztő mérték­ben csökken. A lakosság képtelen a ránehezedő köz­terheket elviselni. Különösen mezőgazdasági vidékeken nagy az elszegényedés. Az 1931-es esztendő áramfo­gyasztási viszonyainak alakulása a hazai telepeknél nem egységes. A legtöbb műnél az ipar, valamint a mezőgazdaság áramfogyasztásában csökkenés követke­zett be. Viszont vannak villamosművek, amelyek háló­zatuk fejlesztése, okszerű tarifapolitika és h­athatós propagandatevékenység segélyével még a mai viszo­nyok mellett is képesek az eladott árammennyiséget fokozni. A legtöbb fantázia ezidőszerint a háztartások általános villamosításában rejlik s a nagyközönség széles rétegeinek érdeklődése a különféle villamos­készülékek,­ de különösen a villamosfőzés, valamint a melegvíztárolók iránt rohamosan nő. Zipernovszky igazgató zajos tetszést aratott évi évi beszámolójához Dembitz Gyula kormányfőtanácsos, Stefániai Richárd és Bornemissza Géza igazgatók, to­vábbá Weltzl Károly főmérnök és Chapó József üz­letvezető-mérnök szóltak hozzá. A közgyűléssel kap­csolatban Haidegger Ernő főbányatanácsos, Longauer Ferenc főmérnök, Rusznyák Endre és Pillitz Dezső mérnökök tartottak nagysikerű szakelőadásokat. Vé­gül az egybegyűlt telepvezetőknek a hazai nagy vil­lamosgyári vállalatok a háztartási készülékek és sze­relési anyagok körébe vágó újdonságaikat mutatták be.

Next