Fémiparosok Lapja, 1932 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-15 / 1-2. szám
VIZES VILÁGÍTÁS kédik a baleseti biztosítási járulék. A 30. § kiegészítésképen kimondja, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve, a társadalombiztosítási követelések behajthatatlansága esetében követendő eljárást rendelettel szabályozhatja. Rendkívül jelentős a 31. § módosítása, amely azt mondja, hogy a közmunkálatoknál az odaítélésből nem lehet kizárni azt, aki ajánlatához joghatályos engedményt csatol, amellyel odaítélés esetére az intézet javára a vállalati összeg kifizetéséig fennálló tartozása erejéig a vállalati összegnek legfeljebb egynegyed részét az illetékes intézetnek engedményezi és a kiíró hatóságot, intézetet vagy vállalatot feljogosítja hogy a vállalati összeg egynegyed részét minden esedékes részletből közvetlenül az illetékes biztosító intézetnek utalja át Aki engedményezést csatolt ajánlatához, annak OTI bizonylatot nem kell mellékelni. Végül a 46. §. olyképen intézkedik, hogy az öregségi és rokkantsági ágazat tőkéiből 4%-os kamat mellett a baleseti ágazatnak kölcsön adható, de az a betegségi ágazat netán mutatkozó hiányának összegét nem múlhatja felüllag. Végül a közszállításoknál mindenkor a nyilvános versenytárgyalások megtartásához ragaszkodik. Továbbiakban foglalkozik az odaítélés kérdésével, ahol egyöntetűen az az álláspont alakult ki, hogy a munkálatokat mindenkor a legolcsóbb reális ajánlattevő nyerje el, csak a realitás fogalmának meghatározása körül voltak különböző propozíciók. Erdélyi Náthán ismertette a MOSz egyik tervezetét, mely szerint a beérkezett ajánlatoknál a legolcsóbb és legdrágább ajánlat figyelmen kívül hagyassák. Az ilyképen megmaradt ajánlatokból kiszámítandó a számtani középarányos és amennyiben ez a középarányos a második legolcsóbb ajánlathoz képest 10%-nál nagyobb eltérést nem mutat, a második ajánlat legyen a pályanyertes. Ha azonban ez az eltérés nagyobb volna, úgy az az ajánlattevő bizassék meg a munkával, aki ezen középarányoshoz viszonyítva, legközelebb esik a 10%-os margóhoz. Hegedűs Márton szerint a nagy nyilvánosság ellenőrzése sokkal könnyebben keresztülvihető a legolcsóbb ajánlat elfogadásánál. Közszállítási Tanács felállítását javasolja, ahol az illetékes minisztériumi megbízottakon kívül az érdekelt szakiparosság kiküldöttje is, sőt a kamara kerületi szakértői is helyet foglalnának. Kovátcsek Ferenc a legolcsóbb reális ajánlattevőt kívánja megbízni mindenkor a szállításokkal vagy munkálatokkal. Ugyancsak ilyen értelemben szólalt fel dr. Boros András és Lovász Gyula is. Befejezőül foglalkoztak még a Vitézi Szék tagjainak nyújtandó kedvezményekkel is és itt az az egyhangú álláspont alakult ki, hogy a jövőben mind készül a közszállítási szabályzat revíziós tervezete Január 11-én, délután tartotta meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Közszállítási Bizottsága Dembitz Gyula kamarai beltag elnöklésével ülését, amelyen a Közszállítási Szabályzat reformtervét tárgyalták. A bizottság, mint ismeretes, az összes érdekképviseletekből alakult és így ezen ülésén is majdnem az összes szakma képviselve jelen volt. Elsőnek az új iparfejlesztési törvény 20. §-ával kapcsolatban előállott közszállítási helyzetvátozást tárgyalták meg, ugyanis az új iparfejlesztési törvény 20. §-a azt mondja, hogy a kisipar számára fentartott közszállításokat a Közszállítási Szabályzat mellőzésével a kereskedelemügyi miniszter oszthatja szét. Ezen ponthoz Követesek Ferenc szólt hozzá elsőnek, kifejtette, hogy mindenekelőtt meghatározandó a kisipar szónak fogalma. Azt kívánja, hogy a kisipar részére fentartott munkálatoknál csakis kisiparosok között, de nyilvános versenytárgyalás útján adassanak ki a munkálatok. Feltétlenül ragaszkodik a versenytárgyalások nyilvánosságához. Erdélyi Náthán mérnök, a MOSz és a Mérnök Kamara megbízásából szólalt fel. Hangsúlyozza, hogy nem mindenkor fontos a nyilvános versenytárgyalás, mert vannak és lehetnek olyan körülmények, amelyek egyrészt a munkálatokat sürgőssé teszik, másrészt egyéb komoly mérlegelendő körülmények is figyelembe jöhetnek, úgyhogy a szétosztást szűkebb körű versenytárgyaláson, vagy megbízás útján is megengedhetőnek tartja. Hegedűs Márton felszólalásában rámutat arra, hogy az új iparfejlesztési törvényben használt kisiparos definíció nem minden tekintetben kielégítő, mert maga az ipartörvény is mindenkor kézművesiparról beszél, úgyhogy ez a meghatározás korrektívumra szorul. Annál is inkább szükséges ez a helyesbítés, mert ellenkező esetben az egész építőiparosság munkaalkalmairól nem történne gondoskodás. Továbbiakban fontosnak tartja, hogy külön fejezetben történjék rendelkezés a nyersanyagok, készáruk és az építő tevékenység szállítási és munkafeltételeire vonatkozó 11 JUNKERS H 4 fehéren zománcozva Az új l*ös sugárzó gázfűtő-kályha IS KAPHATÓ a szakmabeli kereskedőknél iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Bemutató helyiség a vezérképviseletnél: UNGAR LÁSZLÓ Budapest Vili, Damjanich ucca 26/b. Telefon: J. 41-9-72 Kicsiny helyiségek, fürdőszobák gyors fűtéséhez