Filmtechnika, 1936 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-01 / 1. szám
olcsó ár dacára kitűnő vetítést, jó hangleadást, kényelmet és ha-' t álságos nézőtéri hatást nyújtanak. Az 1936-os esztendő tehát úgy technikai, mint építészeti értelemben az átépítések és modernizálások jegyében fog lezajlani. A múltban a mozisok csak arra törekedtek, hogy átfessék, átigazítsák mindazt, amit a közönség „lát“. A szemre akartak hatást gyakorolni és nem helyeztek nagy súlyt a technikai berendezések tökéletesítésére, ami a színház lelkét képezi és a közönség szeme előtt tulajdonképen el van rejtve. Pedig az interieur csak először hat újszerűen, azután már a közönség megszokja. A rossz vetítést azonban még a legszebb interieur sem tudja jóvátenni. Helyesen cselekszik tehát minden színházvezető, ha a technikai berendezést javítja és az újításokat bevezeti. Lapunk hasábjain rendszeresen ismertetni fogjuk azokat az újításokat , amelyek egy modern üzemben ma már elengedhetetlenek és célszerűségüknél fogva ajánlhatók arra, hogy minden mozgóképszínház azokat alkalmazza. Ilyen újítások például az akusztikai burkolások, amelyekről már múlt számunkban említést tettünk, motoros függönyhúzó szerkezetek, újszerű vetítőnyílást elzáró szerkezetek, stb. Szólunk legelőször a kivetítőnyílást elzáró rekeszekről. A tűzrendészeti bizottságok most már sorozatosan kérik olyan kivetítőnyílást záró rekeszek készítését, amelynek teljesen tűzbiztosak. Az alábbiakban ismertetünk egy ilyen magyar gyártmányas szerkezetet. Az 1. és 2. ábrán látható egy teljesen kéregöntvényből készült, bromozott vezető sínekkel, üvegtartóval bíró nyílaselzáró rekesz, mely drótkötél meghajtással, relais közvetítésével működik. A relaist a kezelőtáblán elhelyezett rövidrezáró helyezi Filmtechnika 3