Ganz közlemények, 1930 (3-6. szám)

1930-03-01 / 3. szám

a Mac Ádámról­ elnevezett hengerelt kavics­ utak elterjedésével és a nagyarányú vasútépítkezések­kel kapcsolatban, a kézitörés mellett, megindult a zúzott kőnek gépi előállítása is, megvetve alap­ját a mai nap már hatalmas arányokat elért kő­törőiparnak. A gazdasági élet törvényszerűsége ezen a vonalon is éreztette erejét : az első, kezdetleges kőtörő-telepeket­ a mai modern berendezések vál­tották fel. A műszaki tudomány haladása mel­lett természetszerűleg ezen a téren is számolni kell az állandó­ fejlődéssel, így a mai modern utak építése a kőtörőiparban is új feladatok meg­oldását teszik szükségessé. A zúzott kő ipari előállításánál általában öt­féle feladatot különböztethetünk meg : 1. a kő fejtése, 2. a kő törése, 3. a megtört kő osztályozása, 4. anyagszállítás, 5. rakodás és tárolás. A létesítendő üzemnek megfelelő gépek ki­választása és célszerű elrendezése alkotja a legfőbb szempontot új telepek tervezésénél. Ehhez járul a telep elhelyezésének fontos kérdése is. A kőtörés céljára készült első gépek a Blake­­rendszerű kőtörők voltak, keresztmetszetüket az 1. számú rajz ábrázolja. Lényegük abban áll, hogy az álló törőpofához (26) a mozgó törőpofa (24) nyugvó­tengelye (20) körül végzett kisívű lengéssel közele­dik és távolodik. Ezáltal a pofák között lévő na­gyobb kődarabokat a bordázott pofák felaprítják, megtörik. A lengőpofa (24) mozgását egy második, excentrikus tengelytől (8) a következő módon nyeri: az excentertengelyre (8) függesztett inga 2. rajz. Blake-rendszerű pofástörő működési vázlata. 3. kép: Ill, IV, V és VI sz. Blake-rendszerű pofástörők. 4

Next