Grafikai Szemle, 1891 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1891-01-15 / 1. szám

4 GRAFIKAI SZEMLE szintén gyakorlottságot követelnek az illető szedőtől.) A másik két példa az úgynevezett repkény­­(Epheu-) körzetből van összeállítva; e körzet körülbelől száz, jobbára negyed- és félck­eres darabkákból állott, a­melyekből aztán művésziesen összeállított csokrokat s más eféléket alkotni az akkori accidens-szedőnek legnagyobb ambitiója volt. Ezen körzet a hetvenes évek elejéig volt divatban. Megemlíthetjük itt még a »Viktoria« és a »rózsa« elnevezésű régibb körzeteket is, mint a melyekkel való bánásmód szintén tisztultabb aesthetikai érzéket kívánt. Bezzeg máskép van ez most: a betűöntődék a kész anyagot szolgáltatják a szedőnek mintáik­kal együtt; van szalag-körzetünk, redőny- és függöny-körzetünk, öntenek egy darabból egész guirlandokat, sőt az Anglián át importált amerikai öntő-fantázia (melyet újabban a német öntödék is kultiválnak) ellát bennünket nemcsak a növény­világból vett ábrákkal, hanem kígyó, béka, gólya, pillangó, galamb és egyéb madárfajokkal is. A legújabb időben pedig a máskülönben jóhírű Scheiter és Giesecke czég Lipcsében a konkur­­renczia szörnyszülötteként idétlen »tintafoltok«-kal szerencséltette a nyomdászokat s ezzel hatalmasan lefőzte a fent érintett amerikai-chinai gusztust. A kissé gyakorlott szedő tehát sokkal köny­­­­nyebben dolgozik ma, mint régente; mindennek daczára mégis szükséges jelenleg is a rajzolni tudás, mint ezt sok, magát »accidens-szedőnek« képzelő szaktárs összefüggés nélküli munkái is bizonyítják. Azonban gépmestereink és nyomainktól is meg­kívánhatjuk, hogy rajzolni tudjanak, hogy úgy a távlattan és árnyékvetés, valamint az ornamen­tika szabályait ismerjék, mert csak oly nyomótól, ki mindezekkel nem áll ellenséges lábon, várható az illusztráczió-nyomás helyes kezelése. És e tekintetben a gépmesterek is bírnak utánzásra méltó mintákkal a Franklin-nyomda képes kiadá­saiban, a m. kir. államnyomdában készülő »Az osztrák-magyar monarchia« czímű műben és más nagyobb műintézeteink illusztrált kiadványaiban. Ott vannak aztán a külföldi szaklapok, a lipcsei »Meisterwerke der Holzschneidekunst«, a londoni »Graphic« stb. stb. mind bő források a tovább­képzésre. Mellesleg megemlítem, hogy tanulhatunk a nyilvános tereinken levő úgynevezett »szőnyeg­ültetvényeken« is, melyek színpompája olyan kellemesen érinti látó érzékünket. A figyelmes nyomó itt nemcsak a rajz technikáját ismeri meg, hanem a kellő színharmóniát is. Egyátalán tanul­hatunk mi úton-útfélen, csak akarni kell; tanul­mányozhatjuk egyes magán- és középületeinken a stylszerűség és ornamentika különböző válfajait (azért mondom egyes épületeken, mert legtöbb újabb épületeinken ellenkezőleg azt veszszük észre, hogy az illető építész irodájában vajmi homályos fogalmak létezhetnek a stylszerűség dolgában). De ezzel csak ujjmutatást akartunk nyújtani az ezen tekintetben hivatottabb tollal rendelkező szaktársainknak jelen elmefuttatásunk tovább­­fűzésére, melyet ezúttal berekesztünk azon hő­­hajtással, hogy fiatal szaktársaink, kiknek ezen sorok leginkább szánvák, telhetőleg kövessék inté­sünket, önképzésük és aesthetikai ízlésük nemes­bítése érdekében. Faragó: Az új magyar betűöntőde részvény­­társaság mintakönyve. Jóval több mint 400 esztendeje, hogy a könyv- s nyomtatás mestersége feltaláltatott és bár hazánk tartozik az első országok közé, melyek ez epo­­chalis találmányt felkarolták és gyakorlatba vet­ték, mégis ily hosszú idő kellett hozzá, mig a hazai nyomdászvilág egy szélesebb alapra fek­tetett magyar betűöntőde első minta-könyvét kézhez kaphatta. Elodázhatlannak látszó szükség erre már egy fél század előtt is volt. Jele annak az a lelkes­­ pártfogás, melyben az alapítás eszméje részesült. y V 441V $ KOCSI SÁNDOR ^ L könyvnyomdája.­­—i) V * ^ Budapest. Ύ Leobersdott. . V J * A bemutatott régi körzetmintákat sok kutatás után sikerült két fővárosi nyomdában még megtalálni. Az illető ügyvezető urak fogadják ez után köszönetünket készségükért, melyet ez ügyben irányunkban tanúsítottak. ..

Next