Grafikai Szemle, 1891 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1891-01-15 / 1. szám
4 GRAFIKAI SZEMLE szintén gyakorlottságot követelnek az illető szedőtől.) A másik két példa az úgynevezett repkény(Epheu-) körzetből van összeállítva; e körzet körülbelől száz, jobbára negyed- és félckeres darabkákból állott, amelyekből aztán művésziesen összeállított csokrokat s más eféléket alkotni az akkori accidens-szedőnek legnagyobb ambitiója volt. Ezen körzet a hetvenes évek elejéig volt divatban. Megemlíthetjük itt még a »Viktoria« és a »rózsa« elnevezésű régibb körzeteket is, mint a melyekkel való bánásmód szintén tisztultabb aesthetikai érzéket kívánt. Bezzeg máskép van ez most: a betűöntődék a kész anyagot szolgáltatják a szedőnek mintáikkal együtt; van szalag-körzetünk, redőny- és függöny-körzetünk, öntenek egy darabból egész guirlandokat, sőt az Anglián át importált amerikai öntő-fantázia (melyet újabban a német öntödék is kultiválnak) ellát bennünket nemcsak a növényvilágból vett ábrákkal, hanem kígyó, béka, gólya, pillangó, galamb és egyéb madárfajokkal is. A legújabb időben pedig a máskülönben jóhírű Scheiter és Giesecke czég Lipcsében a konkurrenczia szörnyszülötteként idétlen »tintafoltok«-kal szerencséltette a nyomdászokat s ezzel hatalmasan lefőzte a fent érintett amerikai-chinai gusztust. A kissé gyakorlott szedő tehát sokkal könynyebben dolgozik ma, mint régente; mindennek daczára mégis szükséges jelenleg is a rajzolni tudás, mint ezt sok, magát »accidens-szedőnek« képzelő szaktárs összefüggés nélküli munkái is bizonyítják. Azonban gépmestereink és nyomainktól is megkívánhatjuk, hogy rajzolni tudjanak, hogy úgy a távlattan és árnyékvetés, valamint az ornamentika szabályait ismerjék, mert csak oly nyomótól, ki mindezekkel nem áll ellenséges lábon, várható az illusztráczió-nyomás helyes kezelése. És e tekintetben a gépmesterek is bírnak utánzásra méltó mintákkal a Franklin-nyomda képes kiadásaiban, a m. kir. államnyomdában készülő »Az osztrák-magyar monarchia« czímű műben és más nagyobb műintézeteink illusztrált kiadványaiban. Ott vannak aztán a külföldi szaklapok, a lipcsei »Meisterwerke der Holzschneidekunst«, a londoni »Graphic« stb. stb. mind bő források a továbbképzésre. Mellesleg megemlítem, hogy tanulhatunk a nyilvános tereinken levő úgynevezett »szőnyegültetvényeken« is, melyek színpompája olyan kellemesen érinti látó érzékünket. A figyelmes nyomó itt nemcsak a rajz technikáját ismeri meg, hanem a kellő színharmóniát is. Egyátalán tanulhatunk mi úton-útfélen, csak akarni kell; tanulmányozhatjuk egyes magán- és középületeinken a stylszerűség és ornamentika különböző válfajait (azért mondom egyes épületeken, mert legtöbb újabb épületeinken ellenkezőleg azt veszszük észre, hogy az illető építész irodájában vajmi homályos fogalmak létezhetnek a stylszerűség dolgában). De ezzel csak ujjmutatást akartunk nyújtani az ezen tekintetben hivatottabb tollal rendelkező szaktársainknak jelen elmefuttatásunk továbbfűzésére, melyet ezúttal berekesztünk azon hőhajtással, hogy fiatal szaktársaink, kiknek ezen sorok leginkább szánvák, telhetőleg kövessék intésünket, önképzésük és aesthetikai ízlésük nemesbítése érdekében. Faragó: Az új magyar betűöntőde részvénytársaság mintakönyve. Jóval több mint 400 esztendeje, hogy a könyv- s nyomtatás mestersége feltaláltatott és bár hazánk tartozik az első országok közé, melyek ez epochalis találmányt felkarolták és gyakorlatba vették, mégis ily hosszú idő kellett hozzá, mig a hazai nyomdászvilág egy szélesebb alapra fektetett magyar betűöntőde első minta-könyvét kézhez kaphatta. Elodázhatlannak látszó szükség erre már egy fél század előtt is volt. Jele annak az a lelkes pártfogás, melyben az alapítás eszméje részesült. y V 441V $ KOCSI SÁNDOR ^ L könyvnyomdája.—i) V * ^ Budapest. Ύ Leobersdott. . V J * A bemutatott régi körzetmintákat sok kutatás után sikerült két fővárosi nyomdában még megtalálni. Az illető ügyvezető urak fogadják ez után köszönetünket készségükért, melyet ez ügyben irányunkban tanúsítottak. ..