Grafikai Szemle, 1895 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1895-01-20 / 1. szám
4 GRAFIKAI SZEMLE állítva, sokszor pedig ugyanegy könyvben különféle a beosztás és a czímek elrendezése is. Nem egyszer halljuk azt a soha el nem fogadható állítást, hogy a közönség nem ismer szabályt, csak azt nézi, hogy gyorsan és olcsón legyen kielégítve. Hát mi meg ezzel ellenkezőleg azt állítjuk, hogy sok esetben a szedőnek gyakorlatlansága és szakmája iránt való nemtörődömsége miatt jön elő az ilyen legtöbb hiba, aki természetesen tájékozatlansága miatt sok időt (értsd pénzt) veszítene ily módon el. Igaz, hogy a mai konkurrencia sokszor még a legképzettebb szedőnek is lehetetlenné teszi, hogy egész tökéletes dolgot produkáljon, de az se tagadható, hogy ezért a körülményért az üzletet és munkást egyaránt hibáztathatjuk. A legtöbb nyomdában a tanonctot nem úgy nevelik, ahogy kellene. Vagy olyan szedő mellé adják, aki őt nem képes oktatni, mert nincs oktató képessége meg ambícziója ahhoz, hogy amit tud, azt mással is megismertesse; vagy pedig maga is oly gyarló szakmájában, hogy bizony még ő is tanulásra szorulna. Sokan, akiknek van szakképzettségük, nem merik a tanonctet oktatni, mert attól félnek, hogy idővel a fiú riválisok lesz. Pedig ez oktalan félelem, mert a tanítvány mindig hálásan emlékszik az olyan tanítómesterre, akitől jót, szépet és hasznosat tanult s még akkor se nézi le azt, ha esetleg idővel szakképzettség tekintetében fölényben is érezné magát régi ispánjával szemben. Régi tanítómestereinknek soha se jutott eszükbe haragudni amiatt, ha tanítványaik nagyobb karriert csináltak, mint ők, sőt örömtől sugározó arccal mutattak rá egyik-másik jeles tanítványukra. Mert hiába, ilyen a természet rendje, amelyen nem lehet változtatni. A fentiek illusztrálásaképen egy máskülönben elég jókiállítású könyvet veszünk elő, amelyben azonban a szedésben találunk olyan hibákat, amelyek az olvasónak is kellemetlenséget okoznak. A Falk Zsigmond dr. által írt Amerikai úti jegyzetek ez a könyv, amelyben a számok hol betűvel, hol meg számokkal vannak szedve. Anélkül, hogy ezt, a máskép elég korrekt kiállítású művet bírálat alá vennék, csak általánosságban mondunk el egyetmást a folyószedés közt előjövő számokról. Régi szabály az, hogy a kisebb számegységeket, ha azok pláne a beszéd közben fordulnak elő és nem mint számadás, kimutatás stb. szerepelnek, betűvel szedjük. PL: »Ebben a kérdésben egy nézeten vagyunk« és nem 1 nézeten; vagy: »Ennek a házaspárnak hat eladóleánya van« és nem 6 eladóleánya. »A gyár, melyről fent szólottunk, tizenkét géppel dolgozik, stb. Az ilyen esetekben pedig, mint: először, huszadszor, századszor, ezredszer stb. mindig betűvel kell szedni a számnevet és nem: 1-ször, 20-szor, 100-szor, 1000-szer stb. Azt különben már magával hozza a szedő intelligenciája is, hogy ilyen esetben ne alkalmazkodjék szorosan a kézirathoz, mert írni lehet akárhogy, a nyomdafesték azonban nagyon kirívóvá teszi az ilyen abszurdumokat. Az is nagyon helytelen, ha a matematikai jelek mellé betűvel szedjük a számot, vagy pedig ha olyan szavak elé, melyek magok is mint számok mondatnak ki, szóval írjuk ki a számnevet, mint pl. kilenc-tíz millió korona; már itt csakugyan helyesebb így írni: 9—10 millió korona. Vagy milyen rosszul veszi az ki magát, ha így írjuk: a bank öt °/o-ot fizet. Vagy írjuk ki tehát a számot is betűvel: öt százalékot, vagy pedig számmal és jellel: 5°/o-ot. Nem szabad akkor se betűvel irni a számot, ha arra mint számra hivatkozunk, pl.: »a 2. és 3-dik oldalon«, nem pedig a második és harmadik oldalon; 7. §. és nem hetedik §. Igen sokszor előfordul, hogy valamely könyv évszámmal kezdődik. Ezt rendesen igy szedik: »1805. évben«, pedig igy a kezdésnél nem helyes azt számmal szedni, hanem mindig betűvel: Ezernyolczszázkilenczvenötödik évben. Miért? Megmondjuk. Sokszor előfordul, hogy a könyv, lap, vagy akármilyen más műviicziállal kezdődik, a mikor azután csakugyan nem marad más hátra, mint betűvel szedni a számot, de azonkívül is nagyon suta mindjárt számmal kezdeni a folyószedést. (Igaz, hogy ezt el is kerülhetjük, ha a szerző úr megengedi, hogy az első mondat szerkezetét megváltoztassuk. Még ez a leghelyesebb!) És nemcsak könyveknél, hanem műszedéseknél, árjegyzékeknél, értékpapíroknál és egyébfajta munkáknál is találhatunk sok hibákra a számok helytelen alkalmazásánál, de ezekről most nem szólunk. Hogy mégis, így kisebb keretben felvetettük ezt a témát, azt azért tettük, hogy szaktársaink is foglalkozzanak a kérdéssel , vagy szakczikkekben, vagy pedig egy-egy felolvasás keretében mondják el e felől véleményeiket. Ma már a szakembernek nem szabad a »levegőbe dolgozni«, hanem konzekvensnek kell lennie önmagához és a szedést, amelyet kap,— legyen az könyv, újság, folyóirat vagy műszedést úgy kell elkészíteni, hogy abban ne legyenek technikai ellenmondások. A tördelő vagy munkakezelő pedig adjon a szedőknek utasítást, hogyan szedjék az illető művet, viszont a szedő ne rösteljen egyet-mást megkérdezni attól, aki a munkát kezeli, mert ezzel nemcsak a felesleges korrektúrától szabadul meg, hanem preczizebb munkát is produkál. —r —n. 4 A magyar nyomdaipar bajai és azok orvoslása. Reflexió Láng Józsefnek az Évkönyvben megjelent Magyar nyomdaipar czímű czikkére. Láng József úr, szakavatottsággal és kellő előtanulmányozással megírta a magyar vidéki nyomdák bajait; én pedig magamévá téve czikke végén közöltem az indítványát, hogy a Grafikai Szemlét tekintsük hivatalos lapnak és ott közöljük észrevételeinket: bátorkodom közleményére visszatérni s az abban foglaltakra egyet-mást elmondani.