Honi Ipar, 1907 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1907-01-01 / 1. szám

1907. JANUÁRI. dauba és vettem ott szövőszékeket, darabját 85—90 forintért. Rávettem egy szolnoki embert, hogy e szövő­székek előállításával foglalkozzék és csakhamar sikerült is neki ilyen szövő­székek darabját 35 írtért előállítani. 1881-ben hoztam létre a női iparkiállí­­tást ; ott bizonyítottam be az általam behozott szövőszékek nagy előnyét a régiek felett, mert a­míg egy jól meg­termett asszony egy nap alatt az ő régi czeglédi szövőszékén arczának véres verejtékével nem tudott negyven c­entiméternél többet megszőni, addig ugyanazon idő alatt az én gépemen egy 12 éves leány a legnagyobb köny­­nyűséggel másfél métert állított elő. Ezen tapasztalatok után természete­sen azt reméltem, hogy a népet, vagy legalább annak egy részét el fogják látni ilyen szövőszékekkel. Megkezd­tem a gyűjtést, de biz az vajmi kevés eredménynyel járt. Ő Felsége, a királyné adott 500 irtot, Haynald ért sek 50 irtot, ez volt, az egész, a­mit magánemberektől e czélra kaphattam. De azért kétszáz szövőszéket osztot­tam ki. S akkor állt be az a hallatlan eset, hogy a szövőszékeket a községek nem akarták tőlem elfogadni. Ekkor láttam én az "országos közönyt har­madszor. Láthatják tehát, elég keserű tapasz­talatot szereztem, a­melyek elégsége­sek volnának arra, hogy a legtöbb embert hitében megingassák. De én bizalmamat mégsem vesztettem el teljesen ; úgy látszik, javultak a vi­szonyok és kedvezőbb szél jár a ma­gyar iparra. De a magyar védjegy és fő­képen az önálló magyar vámterület be­hozatala nélkül a lelkesedés tüze megint el fog aludni, mint a szalmaláng. A domináló osztrák ipar kiszorítására nem elég a hazafias szándék, nem elégségesek félintézkedések, itt radi­kális védelemre van szükség, a­milyet csak az önálló vámterület nyújthat. Az a fő, hogy közmeggyőződéssé vál­jék az az igazság, hogy az önálló vám­terület behozatalával nem veszthe­tünk semmit, ellenben mindent nyer­hetünk. A magyar közönyt csak az fogja megtörni, ha megadjuk a jogo­sult magyar érdeknek a lehetőséget arra, hogy érvényesülhessen. Vasiparunk helyzete 1906-ban. Irta: Sátori Ernő. A folyó év vasiparunkat illetőleg a kiviteli üzlet jegyében indult, mert a belföldi piaczon huzamosabb idő óta észlelt pangásnak vége még belátha­tatlan volt. Hazai vasműveink tekintettel arra, hogy a belföldi szükséglet fedezése egyáltalában nem volt kielégítő, ter­mészetszerűen más fogyasztási piac­o­­kat voltak kénytelenek felkeresni és igyekeztek minden áron munkát ke­resni, csakhogy műveiket félig-meddig foglalkoztassák. Habár az amerikai, német, angol és belga versenygyárak kitűnő foglal­koztatása következtében a magyar vasművek ezen igyekezete igen ered­ményes lehetett volna, hazai vasmű­veinket, úgy mondhatnám, valami ösztönszerű benső sugallat arra indí­totta, hogy külföldön elvállalt köte­lezettségek túlságos nagy időre le ne kössék teljesítő­képességüket. Valóságos szerencse, hogy ilyen előrelátással találkoztunk, mert alig, hogy ez év második évnegyedének elején a politikai bonyodalom meg­szűnt, hazánkban hirtelen állott helyre a bizalom az iránt, hogy meddő évek után most ismét egészségesen lüktető üzlet lép a pangás helyébe. Ezáltal összes vasműveink csakhamar bőven nyertek foglalkoztatást. Az év második felében azután az évek óta visszatartott természetes szükséglet oly elementáris erővel tört ki, hogy a beérkező rendelmények foganatosítása a szokásos időn belül teljesen lehetetlenné vált. Az egymás után következő két jó termés első kihatása a rudvas iránti nagy kereslet volt. Már néhány hónap óta hazai vasműveink állandóan mint­egy 300.000 méter mázsás szállítási hátralékot mutatnak ki, a­mi normá­lis üzemi viszonyok mellett átlag 4 hónapi elfoglaltságot jelent. Az a körülmény, hogy a fent már említett politikai viszály megszűnté­vel felébredt bizalom oly kedvező hatással volt általában, különösen azt is eredményezte, hogy mindazon ipar­telepek, hol részint tatarozások, részint az újabb invesztíc­iók épen a politikai konstelláczióra való tekin­tettel folyton halasztást szenvedtek, most már gyors egymásutánban elha­tározták a beszerzést. Ezzel kapcsolatban természetsze­rűen összes gép- és kazángyáraink is nagymérvű elfoglaltságra tettek szert, minek folytán hazai vasműveink úgy durva lemezek, mint gépvasakban is kitűnően voltak és vannak még elfog­lalva. A nyár folyamán hazai vagyongyá­­raink megbízást kaptak a Máv. ré­szére 1500 drb. szénkocsi készítésére, valamint magánvasutak részéről is beérkeztek vagyonmegrendelések úgy, hogy vagyonanyagban is elég jelenté­keny mennyiségek rendeltettek meg a vasműveknél. Vasgerendák iránt a kereslet ugyan nem volt hasonló a korábbi években szükségelt mennyiségekhez, mind­azonáltal az a véleményem, hogy a­mennyiben az építőmunkások sztr­áj­kj­a ki nem tör, vagy csak rövid ideig tar­tott volna, ezen czikkben is kielégítő forgalmat lehetett volna elérni. Vasúti- és bányasínekben különö­sen az utolsó hónapokban igen élénk volt az üzlet. Különösen vasúti sínek. 5 MAGYAR KATONA-FELSZERELÉSI CZIKKEK GYÁRA r.-t. POZSONY. Gyárt: Felszerelési csikkeket a katonaság számára (szerszámzati czikkek, kengyel, csikózabla, feszítőzabla, csikókantár, tüzérségi anyag, lövedék, lövegalkatrészek, katonai szerszámok). «Ede Mindennemű kovácsolt-, préselt- és esztergált-tömegáruk. m Vasúti szükségleti czikkek. Kocsi-berendezés és szerelés. 55SATORK­-KOHABARCSS olcsóbb a mésznél, fagymentes, színtartó, kőkemény, plasztikus. L°áiiitja':"ben Sátori-gyár Budapest, IX., Dandár­ utcza 25.

Next