Honi Ipar, 1938 (31. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-20 / 1-2. szám
1938- január 20. HONI IPAR Vita a textilfestőgépek behozatala körül Üzemi bemutató a Donáth-gépgyárban Többször esett már szó lapunkban textilgyáraink gépbelozatali törekvéseiről. Hogy most újra foglalkozunk a problémával, erre alkalmat szolgáltat az az iparközi értekezlet, mely e év elején folyt le az iparügyi minisztériumban Hugoniny Kálmán gróf elnöklésével. Az értekezlet összehívását azok a textilgyárak szorgalmazták, amelyek újabban festőberendezéseket óhajtottak külföldről beszerezni, de amelyeknek ez a törekvése az illetékes hivatalos körök ellenállásába ütközött. Az értekezleten az érdekelt textilgyárak képviselőin kívül, megjelentek a behozatali szándék által érintett gépgyárak (Donáth, Hofherr-Selrantz, Hubert és Sigmund, Magyar Waggon- ír Gépgyár) szakemberei, valamint a két iparág érdekképviseleteinek kiküldöttei. A textilipar részéről kifogás hangzott el a hazai textilgépipar »monopóliumszerű« támogatása ellen. A gépipar nevében a Donáth-gépgyár igazgatója válaszolt. Hangoztatta, hogy a magyar textilgépgyártás ma már komoly eredményeket tud felmutatni és joggal tart igényt textiliparunk megrendeléseim Mingyárt meg is hívta az értekezlet résztvevőit, hogy tekintsék meg az üzemében gyártott legújabb textilkikészítő gépeket. Ez a látogatás január 10-én meg is történt. Az iparügyi minisztériumot Mirnyák József műszaki tanácsos és Szente Varga István mérnök, a kereskedelemügyi minisztériumot Lakics Sándor dr. titkár, a Vasművek és Gépgyárak Egyesületét Moskovszky Lajos és Csoha László, a Textilgyárosok Egyesületét Richweisz Ferenc és a Textilipari Középgyárak Egyesületét Nagy Dezső ny. min. osztálytanácsos képviselték. A vállalat négy készülő gépet (mosógépet, motringirizelő- és festőberendezést, elektromos átváltású automata jiggert és krepkalambert) mutatott be a vendégeknek, akik a gyárnak legnagyobb tetszésüket fejezték ki a tökéletes technikai felkészültséggel megszerkesztett berendezésekért. A vállalat vezetői egyébként megmutatták a kiküldötteknek a Goldberger-gyár, a Soproni Selyemipar, az Óbudai Fehérítő, a Mechanikai Szövőgyár és a Pollack Hermann cégek elismerő leveleit, melyek e berendezéseikre kényes textilipari vállalatoknak legteljesebb megelégedéséről tanúskodnak a gyár által nekik szállított különféle textilkikészítő gépekért. Az Izsák Rt. gyárvásárlása. Az Ellinger-Wagner Rt. soroksári gyárát megvásárolta az Isák József Rt. A vételi tárgyalások rövid két hét alatt teljes megegyezésre vezettek. A tranzakció következményeképenaz Izsák Rt. pozsonyi úti gyára kiköltözik Soroksárra. Központi irodája azonban minden valószínűség szerint Budapesten marad. Az a hír, hogy az Ellinger- Wagner lakkgyár igazgatója, Eringer Emil új ipartelepet létesítene, egyelőre nem nyert megerősítést. A Hajós és Szántó Rt. az elmúlt év utolsó napjaiban közgyűlési határozattal beolvadt a Budafoki Zománc- és Fémárugyár Rt.-ba. A két vállalat üzeme egyesül és a budafoki gyár telepén fog működni. Az új cég címe: Budafoki Zománcedény-, Fémáru- és Elektromos Gyár Rt. Személyi változás csak annyiban van, hogy a vezetőség még két igazgatóval bővült és pedig Vukovári Tivadarral és Alloni Árpáddal, a Leszámítolóbank igazgatóival. A fúzió a két nagy gyár üzemének racionalizálása érdekében történt. Az egyesült cégalaptőkéje 1.500.000 pengő. A sodrónyomat- és szövetkartell, amelyet ezelőtt kétévenként újítottak meg, most csak 10 hónapra, október 15-ig prolongálták. Eddig az időpontig a feltételek változatlanok maradnak. A rövid terminus arra enged következtetni, hogy az egyes kvóták tekintetében olyan véleményeltérés merült fel, amely 10 hónap múlva esetleg könnyebben lesz áthidalható. A tetőcserép-egyezmény. Az érdekelt gyárak hónapokig tárgyaltak a tetőcserépegyezmény megalakítása ügyében. Az egyezményt — mint értesülünk — most végre sikerült tető alá hozni. Benne négy nagy vállalatunk: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt,a Budapest vidéki Téglagyár Rt. és a Budapesti Szentlőrinci és Tatai Cserép- és Téglagyár Rt. vesz részt. Az ár- és kontingensegyezmény ügyeinek lebonyolítását egy e célra alakult külön társaság, a Tetőcserepeket Árusító Kft. végzi, amelynek ügyvezetésébe minden résztvevő gyár 11 képviselőt delegált. Az ezidőszerint érvényben levő árak megváltozása nem várható. Az egyezmény működését az egész országra óhajtja kiterjeszteni és a közeljövőben több, magát eddig még távoltartó gyár csatlakozásával számol. Egy új papírgyár kényszeregyességben Láng László budapesti papírgyáros ellen a törvényszék megindította a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást. Láng eredetileg műszaki kereskedő volt, de csapongó vállalkozó szelleme egymásután csábította a termelés olyan területeire, ahol prosperitást látott ésígy érezte, hogy spekulációs hasznot nézhet ki magának, ha beleékelődik az eddigi gyártás üzleti circulusaiba, így alapított gumigyárat, amelyet azután megvásároltak és leállítottak, így létesített azután papírgyárat. Itt azonban számvetésébe hiba csúszott be, mert beleesett a kedvezőtlen konjunktúrába. Ez a számítási hiba vezetett azután a mostani kényszeregyességhez. A kereskedelmi láncárugyárak karteljét az abban érdekelt cégek további három évre meghosszabbították. A Kártolószalaggyár vezérképviselője. Lapunk ezévi július 24-i számában kifogásoltuk, hogy az Első Magyar Kártolószalaggyár — mely abban az időben készült az üzembehelyezésre — az általa gyártandó áruk magyarországi vezérképviseletével külföldi állampolgárt bízott meg. Az érdekelt gyár most arról értesít bennünket, hogy a szóbanforgó megbízott időközben megszerezte a magyar állampolgárságot. Ezáltal az akkor helytálló kifogásunk orvoslást nyert. Q1 Budapest, V. Katona József-u 3. TELEFON: 112 405, 129 -283. A műselyemkartelről Azzal a hírrel szemben, mintha a műselyemkartel az év végére felbomlanak, meg kell állapítanunk, hogy a kartel további fennmaradása biztosítva van. Nem árt az sem, hogy ».a kartel áremelése nem sikerült«. A tényállás t. i. az, hogy a kartel nem is akarta az árakat olyan mértékben növelni, mint ahogy ezt egyes körökben, amelyek nem jó szemmel nézik a kartel működését, állították. A kartel (különösen a mai rossz viszonyok között) nem megokolatlan áremelésekben látja hivatásait, csupán arra törekszik, hogy az árakat a mindenkori piaci viszonyokhoz igazítsa és az árképződés terén, már amenynyire lehetséges, egészséges stabilitást teremtsen. IANNERIE & tfAROQMNERIE BörOzem K. f. I. ajánlja itteni üzemében gyártott, aki próbált belga gyártmányainak megfelelő elsőrangú minőséget CPC Sterült. 43 A vegypapírkartel december 31-én felbomlott. Tagjai voltak: Carbonpapír Rt., Korcs Rt., Magyar Vegypapír- és Papírneműgyár Rt., Schuler József Rt. A kartel feloszlásának oka valószínűen az, hogy nevezett, cégek a kvótáiig, felosztás tárgyában nem tudtak megegyezni. Az egészségügyi berendező vállalatok a múlt évben eléggé jól voltak foglalkoztatva és az ez évre várható munkálatok is kielégítő elfoglaltsággal kecsegtetnek. Legutóbb az Ilkovics Gyula és Lajos cég kapott nagyobbszabású, 150.000 pengő értékű megrendelést. Elvállalta a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Petőfi-téri 7 emeletes bérpalotájának vízvezeték-, szerelő-, csatornázó-, melegvízszolgáltató, szellőzésberendező munkálatait és a szükséges nyomószivattyú szállítását. Nagyobb arányú elfoglaltsághoz jutottak az utóbbi időkben még: a Thiergärtner és Stöhr, Körting, Schreiber, Kovács A. Gidőn, Hrauda, Rietschel és Hemueberg, Kessler cégek is. Hatósági elismerés a Szentendrei Papírgyár alapításáért. Szentendre megyei város képviselőtestülete átérezvén annak a szerepnek fontosságát, amelyet a város életében városfejlesztési, gazdasági és szociális tekintetekben a nemrég alapított Szentendrei Papírgyár betölt, a gyártelep körüli városrésztÚj Rózsahegy-telepinek nevezte el. Az új elnevezés — a gyár jelentőségének elismerésén kívül — egyúttal megemlékezést jelent a papíriparáról híres, elszakított Rózsahegyre. Ezenkívül a város egyik közútjának a Sán/P Oszkár úti nevet adták, hogy ezzel a gyárat alapító vezérigazgató érdemeit még életében megörökítsék. A gyárral kapcsolatban itt említjük meg, hogy a különböző csomagolópapírok már piacra kerültek és pedig a superior »Attila« néven, a mapart »Bolond« néven és a schrenz »Koppány« néven. Ezenkívül megindult a plakátpapír gyártása, valamint a félfamentes nyomópapírok előállítása is.