Honi Ipar, 1938 (31. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-20 / 1-2. szám

1938- január 20. HONI IPAR Vita a textilfestőgépek behozatala körül Üzemi bemutató a Donáth-gépgyárban T­öbbször esett már szó lapunk­ban textil­gyáraink gépbelo­­zatali törekvéseiről. Hogy most újra foglalkozunk a problémával, erre alkalmat szolgáltat az az iparközi ér­tekezlet, mely e év elején folyt le az iparügyi minisztériumban Hugon­­iny Kálmán gróf elnöklésével. Az értekezlet összehívását azok a textilgyárak szorgalmaz­ták, amelyek újabban festőberendezéseket óhajtottak külföldről beszerezni, de amelyek­nek ez a törekvése az illetékes hivatalos kö­rök ellenállásába ütközött. Az értekezleten az érdekelt textilgyárak képviselőin kívül, megjelentek a behozatali szándék által érintett gépgyárak (Donáth, Hofherr-Sel­rantz, Hubert és Sigmund, Ma­gyar Waggon- ír Gépgyár) szakemberei, va­lamint a két iparág érdekképviseleteinek ki­küldöttei. A textilipar részéről kifogás hang­zott el a hazai textilgépipar »monopólium­­szerű« támogatása ellen. A gépipar nevében a Donáth-gépgyár igazgatója válaszolt. Hangoztatta, hogy a magyar textilgép­gyártás ma már komoly eredményeket tud felmutatni és joggal tart igényt textil­iparunk megrendeléseim Mingy­árt meg is hívta az értekezlet résztvevőit, hogy tekint­sék meg az üzemében gyártott legújabb tex­tilkikészítő gépeket. Ez a látogatás január 10-én meg is tör­tént. Az iparügyi minisztériumot Mirnyák József műszaki tanácsos és Szente Varga István mérnök, a kereskedelemügyi miniszté­riumot Lakics Sándor dr. titkár, a Vasmű­vek és Gépgyárak Egyesületét Moskovszky Lajos és Csoha László, a Textilgyárosok Egyesületét Richweisz Ferenc és a Textil­ipari Középgyárak Egyesületét Nagy Dezső ny. min. osztálytanácsos képviselték. A vál­lalat négy készülő gépet (mosógépet, mot­­ringirizelő- és festőberendezést, elektromos átváltású automata jiggert és krepkalambert) mutatott be a vendégeknek, akik a gyárnak legnagyobb tetszésüket fejezték ki a töké­letes technikai felkészültséggel megszerkesz­tett berendezésekért. A vállalat vezetői egyébként megmutatták a kiküldötteknek a Goldberger-gyár, a Sop­roni Selyemipar, az Óbudai Fehérítő, a Me­­ch­anikai Szövőgyár és a Pollack Hermann cégek elismerő leveleit, melyek e berendezé­seikre kényes textilipari vállalatoknak leg­teljesebb megelégedéséről tanúskodnak a gyár által nekik szállított különféle textil­kikészítő gépekért. Az Izsák Rt. gyárvásárlása. Az Ellin­­ger-Wagner Rt. soroksári gyárát meg­vásárolta az Isák József Rt. A vételi tárgyalások rövid két h­ét alatt teljes megegyezésre vezettek. A tranzakció következményeképen­­az Izsák­ Rt. po­zsonyi úti gyára kiköltözik Sorok­sárra. Központi irodája azonban min­den valószínűség­ szerint Budapesten marad. Az a hír, hogy az Ellinger- Wagner lakkgyár igazgatója, Er­inger Emil új ipartelepet létesítene, egyelőre nem nyert megerősítést. A Hajós és Szántó Rt. az elmúlt év utolsó napjaiban közgyűlési határozat­tal beolvadt a Budafoki Zománc- és Fémárugyár Rt.-ba. A két vállalat üzeme egyesül és a budafoki gyár tele­pén fog működni. Az új cég címe: Bu­dafoki Zománcedény-, Fémáru- és Elek­­tromos Gyár Rt. Személyi változás csak annyiban van, hogy a vezetőség még két igazgatóval bővült és pedig Vuko­­vári Tivadarral és Alloni Árpáddal, a Leszámítolóbank igazgatóival. A fúzió a két nagy gyár üzemének racionalizá­lása érdekében történt. Az egyesült cég­­alaptőkéje 1.500.000 pengő. A sodrónyomat- és szövetkartell, amelyet ezelőtt kétévenként újítottak meg, most csak 10 hónapra, október 15-ig prolongálták. Eddig az időpontig a feltételek változatlanok marad­nak. A rövid terminus arra enged következ­tetni, hogy az egyes kvóták tekintetében olyan véleményeltérés merült fel, amely 10 hónap múlva esetleg könnyebben lesz áthidalható. A tetőcserép-egyezmény. Az érdekelt gyá­rak hónapo­kig tárgyaltak a tetőcserép­­egyezmény megalakítása ügyében. Az egyez­ményt — mint értesülünk — most végre si­került tető alá hozni. Benne négy nagy vál­lalatunk: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt,a Bud­apes­t v­i­d­é­k­i Téglagyár Rt. és a Buda­pesti Szentlőrinci és Tatai Cserép- és Tégla­gyár Rt. vesz rész­t. Az ár- és kontingens­­egyezmény ügyeinek lebonyolítását egy e célra alakult külön társaság, a Tetőcserepe­ket Árusító Kft. végzi, amelynek ügyvezeté­sébe minden résztvevő gyár 1­1 képviselőt delegált. Az­ ezidőszerint érvényben levő árak megváltozása nem várható. Az egyez­mény működését az egész országra óhajtja kiterjeszteni és a közeljövőben több, magát eddig még távoltartó gyár csatlakozásával számol. Egy új papírgyár kényszeregyességben Láng László budapesti papírgyáros ellen a törvényszék megindította a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást. Láng eredetileg műszaki kereskedő volt, de csapongó vállal­kozó szelleme egymásután csábította a ter­melés olyan területeire, ahol prosperitást látott és­­így érezte, hogy spekulációs hasz­not nézhet ki magának, ha beleékelődik az eddigi gyártás üzleti circulusaiba, így ala­pított gumigyárat, amelyet azután megvásá­roltak és leállítottak, így létesített azután papírgyárat. Itt azonban számvetésébe hiba csúszott be, mert beleesett a kedvezőtlen konjunktúrába. Ez a számítási hiba vezetett azután a mostani kényszeregyességhez. A kereskedelmi láncárugyárak karteljét az abban érdekelt cégek további három évre meghosszabbították. A Kártolószalaggyár vezérképviselője. La­punk ezévi július 24-i számában kifogásol­tuk, hogy az Első Magyar Kártolószalaggyár — mely abban az időben készült az üzembe­helyezésre — az általa gyártandó áruk ma­gyarországi vezérképviseletével külföldi ál­lampolgárt bízott meg. Az érdekelt gyár most arról értesít bennünket, hogy a szó­­banforgó megbízott időközben megszerezte a magyar állampolgárságot. Ezáltal az­ akkor helytálló kifogásunk orvoslást nyert. Q1 Budapest, V. Katona József-u 3. TELEFON: 112 405, 129 -283. A műselyemkartelről Azzal a hírrel szemben, mintha a műselyemkartel az év végére felbomlanak, meg kell állapítanunk, hogy a kartel további fennmaradása biztosítva van. Nem árt az sem, hogy ».a kartel áreme­lése nem sikerült«. A tény­állás t. i. az, hogy a kartel nem is akarta az árakat olyan mértékben növelni, mint ahogy ezt egyes körökben, amelyek nem jó szem­mel nézik a kartel működését, állították. A kartel (különösen a mai rossz viszonyok kö­zött) nem megokolatlan áremelésekben látja hivatásait, csupán arra törekszik, hogy az árakat a mindenkori piaci viszonyokhoz igazítsa és az árképződés terén, már ameny­­nyire lehetséges, egészséges stabilitást te­remtsen. IANNERIE & tfAROQMNERIE BörOzem K. f. I. ajánlja itteni üzemében gyártott, a­k­i p­r­ó­b­á­lt belga gyártmányainak megfelelő elsőrangú minősége­t CP­C St­er­ült. 43 A vegypapírkartel december 31-én felbom­lott. Tagjai­ voltak: Carbon­papír Rt., Korcs Rt., Magyar Vegypapír- és Papírneműgyár Rt., Schuler József Rt. A kartel feloszlásá­nak oka valószínűen az, hogy nevezett, cé­gek a kvótáiig, felosztás tárgyában nem tud­tak megegyezni. Az egészségügyi berendező vállalatok a múlt évben eléggé jól voltak foglalkoztatva és az ez évre várható munkálatok is kielé­gítő elfoglaltsággal kecsegtetnek. Legutóbb az Ilkovics Gyula és Lajos cég kapott na­­gyobbszabású, 150.000 pengő értékű megren­delést. Elvállalta a Salgótarjáni Kőszén­­bánya Rt. Petőfi-téri 7 emeletes bérpalotá­jának vízvezeték-, szerelő-, csatornázó-, me­legvízszolgáltató, szellőzésberend­ező munká­latait és a szükséges nyomó­szivattyú szál­lítását. Na­gyobb arányú elfoglaltsághoz ju­tottak az utóbbi időkben még: a Thiergärt­ner és Stöhr, Körting, Schreiber, Kovács A. Gidőn, Hrauda, Rietschel és Hemueberg, Kess­ler cégek is. Hatósági elismerés a Szentendrei Papírgyár alapításáért. Szentendre megyei város kép­viselőtestülete átérezvén annak a szerepnek fontosságát, amelyet a város életében város­fejlesztési, gazdasági és szociális tekintetek­ben a nemrég alapított Szentendrei Papír­gyár betölt, a gyártelep körüli városrészt­­Új Rózsahegy-telepinek nevezte el. Az új elnevezés — a gyár jelentőségének elismeré­sén kívül — egyúttal megemlékezést jelent a papíriparáról híres, elszakított Rózsahegyre. Ezenkívül a város egyik közútjának a Sán/P Oszkár úti nevet adták, hogy ezzel a gyárat alapító vezérigazgató érdemeit még éle­tében megörökítsék.­­ A gyárral kapcso­latban itt említjük meg, hogy a különböző csomagolópapírok már piacra kerültek és pe­dig a superior »Attila« néven, a mapart »Bo­lond« néven és a schrenz »Koppány« néven. Ezenkívül megindult a plakátpapír gyártása, valamint a félfamentes nyomópapírok elő­állítása is.

Next