Az Illatszerész, 1934 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-01 / 1. szám
6. oldal AZIMSZÍRÍSZ 1. szám Steinbach- A pénzügyigazgatóság megengedheti, hogy a fázisadó fizetésére kötelezett a számlák kiállításával egyidejűleg állapítsa meg az adóváltságot, minden hónaptól a következő hó 15. napjáig benyújtandó bevallás szerint járó váltság felét a következő hó 15. napjáig, másik felét pedig az azután következő hó 15. napjáig fezethesse be. (3) A pénzügyigazgatóság elrendelheti, hogy az adóváltságot a bevételek feljegyzése mellett bélyeggel róják le azok, akiknél a pénzzel való fizetés a kincstár szempontjából nem látszik megfelelőnek. (6.) A szabályszerű üzleti könyvek vezetésére nem képes adózók részére egyességi alapon átalányösszegben lehet az adóváltságot megállapítani. Ha az egyességkötés meghiúsul, kivetésnek van helye. (7.) A behozatali forgalomban az adóváltságot a vámkezelési eljárás során kell befizetni. (9.) L&A STEGE hajlékotok magyarországi főraktára Rózsa Zoltán Budapest, HL, Zsigmond u. 49. szám. Telefon: 54-2 28 Férfi és női hajlékotok a legszebb kivitelben, a legolcsóbb árban Az adóváltság levonása. Az adóváltság fizetésére kötelezett, aki az árut adóváltsággal terhelten szerzi be (hozza be) és ezt az árut más áru előállításához használja fel, vagy esetleg változatlan állapotban forgalomba hozza, az általa fizetendő adóváltságból levonhatja az áru megszerzésekor, vagy munkadíjért történő előállításkor igazoltan megtérített adóváltság teljes összegét. (Ha az adóalany az adóváltsággal terhelt beszerzési árut csak részben használja oly áru előállításához, amelynél levonásnak van helye, a levonás csak ahhoz az áruhoz felhasznált árumennyiséget terhelő váltság erejéig terjedhet.) (Megjegyzés: Eszerint a kereskedő, ha pl. kölnivizet állít elő, az illóolajok után fizetett fázisadót csak a felhasznált rész után és csak az esetben vonhatja le, ha mint előállító be van jelentve, ha azonban az illóolajat egyenesen külföldről szerzi be, akkor a következő bekezdés irányadó, feltéve, hogy bejelentett előállító.) (11. g. 1.) Levonhatja továbbá az adózó a behozatalkor lerótt adóváltság teljes összegét akkor, ha az árura megállapított behozatali váltságkulcs nem magasabb a belföldi váltságkulcsnál, ha pedig magasabb, úgy az adóváltságnak csak kétharmad részét vonhatja le. (2.) A levonás igazolására a levonni jogosult nevére kiállított és az adóváltságot külön feltüntető számlát vagy vámnyugtát lehet csak elfogadni. (3.) A pénzügyigazgatóság kérelemre megengedheti, hogy a fázisadó levonására jogosult megbízható adózó, aki pontos nyilvántartást vezet, az egy-egy adókivetési időszakban beszerzett áruk után lerótt fázisadó levonható részének végösszegét már az adókivetési időszakról benyújtandó adóbevallásban levonhassa. (Ez főleg gyárosokra vonatkozik.) (4.) Az egy-egy adókivetési időszakban eszközölhető levonás legfeljebb csak az esedékes adóváltság összegéig terjedhet, azonban a maradvány a következő időszakra átvihető és levonható. (5.) Iparosok adómentessége. Az általános forgalmi adó alól mentesek a következő iparosok: borbélyok, női fodrászok, aranyozó, autogénhegesztő, borkővágó, címfestő, cipőtisztító, fehérneműtisztító, fényező, fényképész, féregirtó, fésülőnő, gumijavító, manikűr, kozmetikus, pedikűr, mázoló, mosónő, ruha- és vegytisztító, szobafestő. (13. 8. 1, 2.) Ha azonban ezek az iparosok az adóváltság alá vont áru előállításával foglalkoznak (pl. borbély arcvizet, hajszeszt készít), az áru kereskedelmi értéke után a fázis időt leróni tartoznak. (3.) Bejelentési kötelezettség. A rendelet december 20-án jelent meg, ettől számított 15 nap alatt, tehát legkésőbb 1934 január 4-ig bezárólag mindenki, aki a rendeletben felsorolt áruknak előállításával (gyáros, továbbá olyan kereskedő, aki készítő is) foglalkozik, valamint ilyen árukat forgalomba hoz (tehát minden kereskedő), tekintet nélkül arra, hogy eddig az általános forgalmiadót a rendes szabályok szerint, vagy pedig átalányban fizette, az illetékes forgalmiadóhivatalhoz írásban bejelenteni tartozik, hogy mily áruk előállításával, illetőleg forgalombahozatalával (eladásával) foglalkozik. A bejelentésben részletesen kell felsorolni a forgalmiadóváltság alá vont árut (azonban nem szükséges az öszszes árukat a bejelentésben név szerint felsorolni, csak gyűjtőnevek szerint, pl. illatszer-, kozmetikai cikk-kereskedés, drogéria stb). (14. §. 1.) A rendelet életbelépése után keletkező vállalatok tevékenységük megkezdésétől számított 15 nap alatt tartoznak a fenti bejelentés megtételére (2.), úgyszintén az üzleti tevékenységben beállott lényeges változást (pl. új áruk előállítása stb.) a változás bekövetkeztétől számított 15 nap alatt bejelenteni. (3.) .. Az általános forgalmiadómentesség feltételei. Az általános forgalmiadómentességet az előző pontban említett bejelentés mellett — árubeszerzési könyv vezetése nélkül — igénybevehetik mindazok a forgalmiadóváltság fizetésére nem kötelezett kereskedők, akik a rendelet életbelépésének napjától általános forgalmiadót sem kötelesek fizetni azért, mert azok az áruk, amelyeknek forgalombahozásával foglalkoznak, már mind forgalmiadóváltság alá esnek, vagy pedig az általános forgalmiadó alól mentesek. A kapott számlákat azok a kereskedők is tartoznak 5 évig megőrizni, akik a jelen rendelet következtében az általános forgalmi adó lerovása alól teljesen mentesültek. (15. §.) Az általános forgalmi adót eddig rendes módon, tehát nem átalányozva fizető adózókra vonatkozó rendelkezések. Az általános forgalmi adót adóbevallási ív benyújtása mellett pénzben fizető, vagy a bevételek feljegyzése mellett bélyeggel lerovó azok a kereskedők, akik a forgalmi beváltság alá eső áruk mellett olyan áruk forgalombahozásával is foglalkoznak, amely áruk után az általános forgalmiadót leróni kötelesek, az általános forgalmiadómentességet csak abban az esetben vehetik igénybe, ha a fentebb említett kötelezettségüknek eleget tesznek és az általuk beszerzett forgalmiadóváltság alá eső árukról árubeszerzési könyvet vezetnek. (16. §. 1.) Az ilyen adózó az adófizetési időszakról benyújtandó adóbevallási ívében, illetőleg az általános forgalmi adónak bélyeggel lerovására szolgáló ú. n. forgalmiadókönyvében adómentes lépésként tartozik beállítani olyan összeget, amely egyenlő az adófizetési időszakban beszerzett és az árubeszerzési könyvébe bevezetett adóváltság alá eső áruk valószínű eladási árának öszszegével. Az ilyen adózó a raktári készlete után fizetett készletváltság alapját, mint adómentes összeget az adóbevallási ívben, illetőleg forgalmi adókönyvében egyösszegben vonhatja le, ha a készletváltságot egyösszegben fizette be. Ha pedig a készletváltságnak részletekben való fizetésére nyert engedélyt, a készletváltság alapját is a részletfizetési engedélynek megfelelő havi részletekben vonhatja le. (2.) A pénzügyigazgatóság kérelemre megengedheti, hogy az adózó ne az adóváltság alá eső, hanem az általános forgalmiadó alatt maradó cikkeiről vezessen árubeszerzési könyvet. Ez esetben a forgalmiadóköteles árukból lévő készlet értékét, továbbá a forgalmiadóköteles kinnlevőségek összegét első, illetőleg második tételként kell az árubeszerzési könyvbe bevezetni. Az ilyen adózónál a készlet, továbbá az adóköteles kinnlevőségek után járó általános forgalmiadó azonnal, a később beszerzett áruk után járó általános forgalmiadó pedig a beszerzéskor válik esedékessé. (3.) Kérelemre a pénzügyigazgatóság megengedheti azt is, hogy az adózó az adóbevallási ívébe (forgalmi adókönyvébe) ne az áruk valószínű eladási árát, hanem azoknak beszerzési árát állítsa be. Ez esetben azonban az adózó a beszerzési ár után nem 3%, hanem 4% forgalmi adót köteles fizetni. (4.) Az árubeszerzési könyvbe a rendelet életbelépésének napjától kezdve beérkezett áruk elnevezését, mennyiségét, egységenkénti és tételek szerint kiszámított valószínű eladási árát, a beérkezés idejének feltüntetésével, havonként 1-gyel kezdődő