Az Illatszerész, 1934 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-01 / 1. szám

6. oldal AZ­­IMSZÍRÍSZ 1. szám Steinbach­- A pénzügyigazgatóság megengedheti, hogy a fázisadó fize­tésére kötelezett a számlák kiállításával egyidejűleg állapítsa meg az adóváltságot, minden hónaptól a következő hó 15. napjáig benyújtandó bevallás szerint járó váltság felét a követ­kező hó 15. napjáig, másik felét pedig az azután következő hó 15. napjáig fezethesse be. (3­) A pénzügyigazgatóság elrendelheti, hogy az adóváltságot a bevételek feljegyzése mellett bélyeggel róják le azok, akiknél a pénzzel való fizetés a kincstár szempontjából nem látszik megfelelőnek. (6.) A szabályszerű üzleti könyvek vezetésére nem képes adó­zók részére egyességi alapon átalányösszegben lehet az adó­váltságot megállapítani. Ha az egyességkötés meghiúsul, kive­tésnek van helye. (7.) A behozatali forgalomban az adóváltságot a vámkezelési eljárás során kell befizetni. (9.) L&A STEGE hajlékotok magyarországi főraktára Rózsa Zoltán Budapest, HL, Zsigmond u. 49. szám. Telefon: 54-2­ 28 Férfi és női hajlékotok a legszebb kivitelben, a leg­olcsóbb árban Az adóváltság levonása. Az adóváltság fizetésére kötelezett, aki az árut adóváltság­­gal terhelten szerzi be (hozza be) és ezt az árut más áru elő­állításához használja fel, vagy esetleg változatlan állapotban forgalomba hozza, az általa fizetendő adóváltságból levonhatja az áru megszerzésekor, vagy munkadíjért történő előállításkor igazoltan megtérített adóváltság teljes összegét. (Ha az adó­alany az adóváltsággal terhelt beszerzési árut csak részben használja oly áru előállításához, amelynél levonásnak van helye, a levonás csak ahhoz az áruhoz felhasznált árumennyi­séget terhelő váltság erejéig terjedhet.) (Megjegyzés: Eszerint a kereskedő, ha pl. kölnivizet állít elő, az illóolajok után fize­tett fázisadót csak a felhasznált rész után és csak az esetben vonhatja le, ha mint előállító be van jelentve, ha azonban az illóolajat egyenesen külföldről szerzi be, akkor a következő be­kezdés irányadó, feltéve, hogy bejelentett előállító.) (11. g. 1.) Levonhatja továbbá az adózó a behozatalkor lerótt adó­váltság teljes összegét akkor, ha az árura megállapított behoza­tali váltságkulcs nem magasabb a belföldi váltságkulcsnál, ha pedig magasabb, úgy az adóváltságnak csak kétharmad részét vonhatja le. (2.) A levonás igazolására a levonni jogosult nevére kiállított és az adóváltságot külön feltüntető számlát vagy vámnyugtát lehet csak elfogadni. (3.) A pénzügyigazgatóság kérelemre megengedheti, hogy a fázisadó levonására jogosult megbízható adózó, aki pontos nyilvántartást vezet, az egy-egy adókivetési időszakban beszer­zett áruk után lerótt fázisadó levonható részének végösszegét már az adókivetési időszakról benyújtandó adóbevallásban le­vonhassa. (Ez főleg gyárosokra vonatkozik.) (4.) Az egy-egy adókivetési időszakban eszközölhető levonás legfeljebb csak az esedékes adóváltság összegéig terjedhet, azonban a maradvány a következő időszakra átvihető és le­vonható. (5.) Iparosok adómentessége. Az általános forgalmi adó alól mentesek a következő ipa­rosok: borbélyok, női fodrászok, aranyozó, autogénhegesztő, borkővágó, címfestő, cipőtisztító, fehérneműtisztító, fényező, fényképész, féregirtó, fésülőnő, gumijavító, manikűr, kozmeti­kus, pedikűr, mázoló, mosónő, ruha- és vegytisztító, szobafestő. (13. 8. 1, 2.) Ha azonban ezek az iparosok az adóváltság alá vont áru előállításával foglalkoznak (pl. borbély arcvizet, hajszeszt ké­szít), az áru kereskedelmi értéke után a fázis időt leróni tar­toznak. (3.) Bejelentési kötelezettség. A rendelet december 20-án jelent meg, ettől számított 15 nap alatt, tehát legkésőbb 1934 január 4-ig bezárólag mindenki, aki a rendeletben felsorolt áruknak előállításával (gyáros, to­vábbá olyan kereskedő, aki készítő is) foglalkozik, valamint ilyen árukat forgalomba hoz (tehát minden kereskedő), tekin­tet nélkül arra, hogy eddig az általános forgalmiadót a rendes szabályok szerint, vagy pedig átalányban fizette, az illetékes forgalmiadóhivatalhoz írásban bejelenteni tartozik, hogy mily áruk előállításával, illetőleg forgalombahozatalával (eladásával) foglalkozik. A bejelentésben részletesen kell felsorolni a for­­galmiadóváltság alá vont árut (azonban nem szükséges az ösz­­szes árukat a bejelentésben név szerint felsorolni, csak gyűjtő­nevek szerint, pl. illatszer-, kozmetikai cikk-kereskedés, dro­géria stb). (14. §. 1.) A rendelet életbelépése után keletkező vállalatok tevékeny­ségük megkezdésétől számított 15 nap alatt tartoznak a fenti bejelentés megtételére (2.), úgyszintén az üzleti tevékenységben beállott lényeges változást (pl. új áruk előállítása stb.) a vál­tozás bekövetkeztétől számított 15 nap alatt bejelenteni. (3.) .. Az általános forgalm­iadóm­entesség feltételei. Az általános forgalmiadómentességet az előző pontban em­lített bejelentés mellett — árubeszerzési könyv vezetése nélkül — igénybevehetik mindazok a forgalmiadóváltság fizetésére nem kötelezett kereskedők, akik a rendelet életbelépésének napjától általános forgalmiadót sem kötelesek fizetni azért, mert azok az áruk, amelyeknek forgalombahozásával foglalkoz­nak, már mind forgalmiadóváltság alá esnek, vagy pedig az általános forgalmiadó alól mentesek. A kapott számlákat azok a kereskedők is tartoznak 5 évig megőrizni, akik a jelen rendelet következtében az általános forgalmi adó lerovása alól teljesen mentesültek. (15. §.) Az általános forgalmi adót eddig rendes módon, tehát nem áta­­lányozva fizető adózókra vonatkozó rendelkezések. Az általános forgalmi adót adóbevallási ív benyújtása mel­lett pénzben fizető, vagy a bevételek feljegyzése mellett bélyeg­gel lerovó azok a kereskedők, akik a forgalmi beváltság alá eső áruk mellett olyan áruk forgalombahozásával is foglalkoznak, amely áruk után az általános forgalmiadót leróni kötelesek, az általános forgalmiadómentességet csak abban az esetben vehe­tik igénybe, ha a fentebb említett kötelezettségüknek eleget tesznek és az általuk beszerzett forgalmiadóváltság alá eső árukról árubeszerzési könyvet vezetnek. (16. §. 1.) Az ilyen adózó az adófizetési időszakról benyújtandó adó­­bevallási ívében, illetőleg az általános forgalmi adónak bélyeggel lerovására szolgáló ú. n. forgalmiadókönyvében adómentes lé­pésként tartozik beállítani olyan összeget, amely egyenlő az adó­fizetési időszakban beszerzett és az árubeszerzési könyvébe be­vezetett adóváltság alá eső áruk valószínű eladási árának ösz­­szegével. Az ilyen adózó a raktári készlete után fizetett készlet­­váltság alapját, mint adómentes összeget az adóbevallási ívben, illetőleg forgalmi adókönyvében egyösszegben vonhatja le, ha a készletváltságot egyösszegben fizette be. Ha pedig a készletvált­­ságnak részletekben való fizetésére nyert engedélyt, a készlet­­váltság alapját is a részletfizetési engedélynek megfelelő havi részletekben vonhatja le. (2.) A pénzügyigazgatóság kérelemre megengedheti, hogy az adózó ne az adóváltság alá eső, hanem az általános forgalmiadó alatt maradó cikkeiről vezessen árubeszerzési könyvet. Ez eset­ben a forgalmiadóköteles árukból lévő készlet értékét, továbbá a forgalmiadóköteles kinnlevőségek összegét első, illetőleg má­sodik tételként kell az árubeszerzési könyvbe bevezetni. Az ilyen adózónál a készlet, továbbá az adóköteles kinnlevőségek után járó általános forgalmiadó azonnal, a később beszerzett áruk után járó általános forgalmiadó pedig a beszerzéskor válik esedékessé. (3.) Kérelemre a pénzügyigazgatóság megengedheti azt is, hogy az adózó az adóbevallási ívébe (forgalmi adókönyvébe) ne az áruk valószínű eladási árát, hanem azoknak beszerzési árát ál­lítsa be. Ez esetben azonban az adózó a beszerzési ár után nem 3%, hanem 4% forgalmi adót köteles fizetni. (4.) Az árubeszerzési könyvbe a rendelet életbelépésének nap­jától kezdve beérkezett áruk elnevezését, mennyiségét, egysé­genkénti és tételek szerint kiszámított valószínű eladási árát, a beérkezés idejének feltüntetésével, havonként 1-gyel kezdődő

Next