Az Illatszerész, 1937 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1. szám

I. szám I. llUKZERfsZ a szakmában az ú. n. közszükségleti cikkeknél árdrágításról beszélni alig lehet, legfeljebb a mindjobban elharapódzó árrom­bolásról. Annak idején, amikor az árdrágítási törvényt gyakor­latba vették, vitás volt, hogy mi a «közszükségleti­ cikk» fogalma, ez azóta is vitás maradt és e rendelet alkalmazásakor is sok nehézséget fog okozni. Az árdrágítási törvény azt mutatta, hogy az árdrágítási visszaélések fogalmának meghatározására meg­nyugtató törvényes intézkedéseket hozni képtelenség. Tisztességtelen verseny­perekkel űzött visszaélések és a kamarai fegyelmi bíráskod­ás Az Iparjogvédelmi Egyesület dec. 17-én tartott ezévi köz­gyűlésén dr. Szente Lajos e címen nagy és előkelő közönség előtt tartott előadást. Előadó rámutatott azokra a felperességi joggal űzött visszaélésekre, amelyek az 1923-as versenytörvény­nek 1933-ban bekövetkezett reformját előidézték. Előadó, mint a Kereskedelmi Kamara jogi bizottságának tagja, évről-évre hiába hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes vállalatok és zsűri­tagok tömeges vagy ismételt perekkel akarják versenytársaikat tönkre tenni; hogy egyes (néha jóformán csak papíron létező és üléseit kávéházban tartó) ú. n. gazdasági egyesülések tömeges pereket indítanak és nem tudni, hogy az ezrekre menő bírósági illetékeket honnan veszik; hogy egyes cégek és egyesületek pereikben állandóan ugyanazon, hozzájuk és a felperesi ügyvédhez közelálló, tehát morálisan összeférhetetlen zsűritagot neveztek meg választott bíróul; előadó már 1929. és 1931. éveikben sürgette a törvény reformját és a választott bírás­kodás új rendjét. És ezt az 1933. évi novella nagyrészt meg is valósította. Úgy látszott, hogy ezek a visszaélések meg fognak szűnni. Azonban újabban most már nem egyes cégek és egyesü­letek támadják saját versenytársaikat, hanem a gyógyszerész­­drogista perben hozott kúriai ítélet után, amely az egészségren­dészeti előírások megszegését — gyógyszereknek drogisták által való kiszolgálását­­— tisztességtelen versenynek minősítette, most már egész szakmák harcolnak egymás ellen és jelentik fel egy­mást vasárnapi munkaszünet, záróra megszegése, szalicil, bo­rotvapenge stb. árusításáért tisztességtelen verseny miatt. Köve­telte előadó, hogy az ilyen természetű ügyek rekesztessenek ki a tisztességtelen verseny köréből, mivel ezen címen csupán köz­rendészeti, közegészségügyi vagy iparügyi kihágás miatt van helye eljárásnak. Követelte, hogy kisebb jelentőségű ügyekben a kamarai fegyelmi bíráskodás intézménye mielőbb valósíttas­­sék meg annál is inkább, mivel a Kereskedelmi Kamara által a szabott árak kérdésében indított akció is csak úgy járhat sikerrel, ha ezt a kamarai fegyelmi bíróság döntése elé viszik. Végül előterjesztette a következő javaslatokat: 1. A kereskedelmi és igazságügyminisztériumok vegyék újabb rostálás alá a versenyperek indítására hivatott egyesü­letek jegyzékét. 2. Követelje a­z Iparjogvédelmi Egyesület, hogy a gazda­sági, ill. szakegyesületek által indított keresetek egy példánya hivatalból terjesztessék fel a kereskedelmi minisztériumhoz is. 3. A közigazgatási, rendőri vagy egészségügyi rendeletek át­hágásán alapuló perek, amennyiben egyéb versenymomentu­mok nem merülnek fel, zárassanak ki a tisztességtelen ver­senyjog köréből és utaltassanak a közigazgatási hatóságok ítélkezése elé. 4. Sürgősen foglalkozzék az Iparjogvédelmi Egyesület a kamarai fegyelmi bíráskodás kérdésével, különös tekintettel a szabott árak kérdésére is, és foglaljon állást e kérdésben. A nagy tetszéssel fogadott előadásért Meszlény Artúr egyetemi tanár, elnök mondott köszönetet, aki előadónak éveken át kifejtett munkáját valóságos apostoli munkának jellemezte. Székács Antal felsőházi tag a közgyűlés előtt a Kamara nevében köszönetet mondott előadónak, mint akinek szívós, bátor munkája hozta létre a visszaélések kiküszöbölésére hivatott versenyjogi reformot és szintén szükségesnek tartja az előadó által célbavett javaslatot. Dr. Kacsóh Bálint miniszteri osztálytanácsos Hah­a Aurél kereskedelemügyi államtitkár nevében üdvözölte az előadót, akinek reformtörekvésit teljesen magáévá teszi, annál is inkább, mivel az általa ismertetett visszaélések a miniszté­rium előtt is ismertek. Az előadáshoz még dr. Fazekas Oszkár, dr. Beck Salamon, dr. Kartschoke Alajos és dr. Bányász Jenő szóltak hozzá, akik valamennyien szükségesnek tartják a versenyjog további reformját. 5. oldal megbízható, jó minőségű, amellett mégis olcsó áru kell a közönségnek. Minden tekin­tetben szolgálatot tesz tehát vevőjének,ha a DIANA FOGKRÉM vásárlását ajánlja neki DIANA IPARI ÉS KERESKEDELMI RT BUDAPEST, XIV., ANGOL-UTCA 17-19 ÚJÉV KÜSZÖBÉN „1937" Sok szív felsóhajt most, várjon mit hoz az új esztendő? Jelen pillanatban egy nagy kérdőjel és utána hosszú gondolatjel tárul elénk. Az eddigi sok szenvedésből és küzdelmes, megpróbálta­­tásos időből elég volt már nekünk. — De elég volt már a tespedésből is, amely nagy létszámunk felett uralkodik a «kis haddal szemben» ... Fel akarnak szippantani nagyhangú gyávák, akiknek lábuk alatt már alig van pokróc és kétségbeesetten a mi rovásunkon keresnék esetleges boldogulásukat. Ne hagyjuk magunkat e tespedésben fetrengeni, hanem ébredjünk fel s mint­egy parancsszóként kiáltsuk magunk és illetékesek felé: Megállj! Itt az idő, a cselekvés és követelés ideje. Illatszerészek táborba tömörüljetek, tiltakozzatok, cselekedjetek és köve­teljetek. Mit???... Az illatszerszakma a régi engedély folytán való összes szakcikkek árusítását szabadon! Az illatszertárak száma további növekedésének három évre való beszüntetését! Kérjük részünkre a kiegyensúlyozott békét! Uralkodjék közöttünk a becsület, tisztesség, ember­baráti szeretet. A gyűlölködés, zsörtölődés nyomában az Isten átka jár! Csak ennyit s ne többet cselekedjünk! Tűzzük ki boldogulásunk cél­jaként az ú­j esztendőre. Keressünk mind valamennyien több alkalmatosságot, hogy célunkként kitűzött munkánkat minél előbb a siker koronázhassa! Isten áldása legyen az új évbeni küzdelmünkön. Rottár József.

Next