Iparegészségügy, 1913 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-01 / 1. szám
1913. gázok sem közömbösek az emberi szervezetre. A múlt század utolsó éveiben megjelent iparegészségügyi tan- és szakkönyvek azon állítása, hogy a gázok nem mérgezők, hanem ellenkezőleg, a tüdő- és gégebetegek számára gyógyszerül alkalmasak, ma már messze túlhaladott álláspont. Az ammóniákgözök a légző- és emésztőszerveket megtámadják. Ha a levegőben 0-15°/o NH3 van, az ott dolgozó munkások feltétlenül megbetegednek. A benzol, a toluol és karból hatásáról már megemlékeztem. A naftalin belégzése főfájást, rosszullétet és hányást okoz. Ha pedig az emberi test külső felületével sűrűn érintkezik, bőrgyuladás, vesefájdalom, nephritis, albuminuria keletkezik. Róbert említi, hogy azért nem helyes, ha a gyermekkórházakban a ragályos betegségek távoltartása céljából a padlókra naftalint szórnak és a rühös vagy fekélyes betegeket külsőleg naftalinnal kezelik.*) A kőszénkátrány desztillálójához használt készülékeket tehát kifogástalanul kell tömíteni és e tekintetben elnézés vagy engedmény csak a munkások egészségének rovására történhetik. E desztilláló készülékek különben egyébként sem veszélytelenek. A biztonsági szelepeket a munkavezetők rendszerint lezáratják. A szelepek tisztántartása ugyanis több munkát igényel, mint a gőzkazánnál és a kellően nem gondozott szelepeken igen kellemetlen és robbanóveszélyes gázok áramlanak ki. A leékelés, bármily könnyelmű eljárás is, nem büntethető. Hatósági rendelkezések kevés helyen írják elő a biztonsági szelepeket. Ezek pedig nem fölöslegesek, mert a retortából kivezető csőhöz szerelt hűtőcsőben a naftalin könnyen dugaszt képezhet. Igaz, hogy ezt azonnal észre lehet venni, mert ilyenkor a hűtőből kifolyó kondenzált szénhidrogénsugár elakad, azonban ha a fűtő ilyenkor nincs a helyén, a készülék szétrobbanik, mert nincs senki, aki a rostélyról a tüzet kirántsa, a hűtővizet fölmelegítse és a hűtőcsövet gőzzel kifúttassa. A nem folytonosan, hanem szakaszosan működő készülékeknél ez a veszély nagyobb, mert a hűtőcső és a készülék egy része minden munkafolyamat után teljesen lehűl. Ha a desztilláció befejezése után a hűtőcsövet gőzzel ki nem fújtatják, a legközelebbi desztilláció igen könnyen heves robbanással kezdődhetik. A könnyűolaj továbbdesztillálására (karbolsav nyerése végett szükséges ez) használt készülékeket ezen célból olyan hőmérővel szerelik fel, amelyet a készülékben fejlődő túl magas feszültségű gőzök kidobhatnak. Ha a készülék a hőmérőt kidobja, akkor imminens robbanási veszély van, tehát a tüzet ki kell rántani és a kivezetőcsövet gőzzel ki kell fúvatni. Nem szabad azonban megfeledkezni a hőmérő nyílásán a helyiségbe áramló szénhidrogéngőzökről sem, mert ha a helyiség levegőjéhez 28% ilyen gőz keveredik, a keverék robbanóképessé válik és az is marad mindaddig, amig a szénhidrogéngőzök a helyiség levegőjének 6‘7%-áig nem növekednek. ,, J Eddigi k&^feméríy^|1)0Érh^ részletesen kimutattam, hogy a pékek betegsé’g'pinek tulinyomó többsége az éjjeli munkára, a túlságosan hosszas munkaidőre és a patriarchális rendszerű élelmezésre és lakviszonyokra vezethető vissza. Ha a pékek megbetegedéseit a lehetőséghez képest meg akarjuk előzni, akkor legelsősorban is a most felsorolt ártalmakat kell megszüntetni. Angliában már a múlt század hatvanas éveiben a kormány által a pékek munkaidejének megvizsgálása céljából kiküldött bizottság úgy nyilatkozott, hogy: „A 12 óránál tovább tartó munka aláássa a munkás egészségét, időnek előtte való megvénülésre és korai halálra, tehát a munkáscsaládok szerencsétlenségére vezet, amelyek éppen akkor fosztatnak meg a családfő gondozásától és támogatásától, amikor arra legjobban volna szükségük. “ Németországban Bebel foglalkozott igen behatóan a munkásoknak a pékműhelyekben való viszonyaival és ez indította a kormányt arra, hogy a munkaidőre vonatkozólag vizsgálatokat végeztessen a sütödékben és a cukrászdákban. Ezen vizsgálatok alapján jelent meg az 1896. évi március hó 4-diki rendelet, amely ugyanezen évnek július hó 1-sején lépett életbe. Ezen rendelet értelmében a péksegédek munkaideje a 12 órát, illetve, ha a munka legalább is egy óráig tartó szünet által megszakíttatik, ezen szünetnek beleszámításával a 13 órát meg nem haladhatja. Az inasok munkaideje a tanonckodás első évében két órával és a második évében egy órával kevesebb, mint a segédeké. Ezen munkaidőn túl a segédek és az inasok csak rendkívül alkalmakkor foglalkoztathatók és évenként húsz napon át, amikor a munkaadó ezt szükségesnek találja. Vasár- és ünnepnapokon a munkaidő 10 óra és a meg nem szakított pihenés 14 óráig tart. Egyrészt a túlságosan hosszú munkaidő, másrészt pedig azon körülmény, hogy a munka főleg éjjel végeztetik, nagyon is érthetővé teszi azt, hogy a pékek szervezetének ellenállási képessége általában véve is, speciell pedig a fertőző betegségekkel szemben nagyon hamar megtörik. Ennek megelőzése céljából tehát legelsősorban a munkaidő megrövidítésére a munkaközi szünetek szaporítására és pontos megtartására, azután pedig a lehetőséghez képest az éjjeli munkának korlátozására, esetleg teljes megszüntetésére van szükség. Ez utóbbi annyival is inkább keresztülvihetőnek látszik, mert hiszen tudvalevőleg a reggeli friss süteménynek a divatja aránylag még nem nagyon régi és tulajdonképen a pékek között való üzleti versengés hozta létre. Parisban a reggeli friss péksütemény divatja állítólag csak XVI. Lajos kora óta van meg, Londonban pedig 1824-ben kezdődött. Leghelyesebben a norvég törvényhozó testület járt el, amely meghozta az 1885. évi junius hó 1-seji törvényt, amelynek értelmében az éjjeli munka a pékműhelyekben egyszer és mindenkorra megtiltatott. Arra való tekintettel, hogy a pékség a nehezebb mesterségek közé tartozik, nemcsak az szükséges, hogy isos betegségei. *) A naftalan, melyet erre a célra felhasználni szoktak, szénhidrogének és szappan keveréke. •'OVOGM/^ IPAREGÉSZSÉGÜGY 5. oldal. Alapittatott 1878. Telefon 1376. -I-KELETI J. + .: orvos-sebészeti műszer- és kötszer-gyáros .• Főraktári BUDAPEST Gyár IV., Koronaherceg-u, 17, IV., Koronaherceg-u. 14. A cég különlegességei■ Orvos-sebészeti és állatorvosi műszerek, cs. és kir. szab. sérvkötők, orthopaediai gépek, gyógyvillany-készülékek, valamint a betegápoláshoz és beteg-kényelemhez való összes eszközök gyártása. Egészségügyi óvintézkedésekre alkalmas eszközök, különös tekintettel az iparüzemi balesetek elhárítására. Képes árjegyzék Ingyen és bérmentve.